A cukorrépa különleges helyet foglal el a szántóföldi növénytermesztésben. Ipari növény, amelynek hazai vetésterülete az elmúlt években drasztikusan lecsökkent (2022-ben tízezer hektár alá esett), de amelynek termesztése nagy körültekintést és odafigyelést igényel még ma is. Nem véletlenül hívják a szántóföldi növények királynőjének.
A cukorrépa testében rejlik a cukor titka
A cukorrépa kétéves fejlődésű növény, amely a második évben megy magszárba és hoz termést. Az első év végére feltölti azokat a szénhidrátraktárait, amelyek a megfelelő átteleléshez szükségesek. Ezt a tulajdonságát használja ki a cukoripar, és a répatestben felhalmozott szacharózból állítja elő a répacukrot. A jelenlegi genetikai potenciál szerint a növény termésszintje maximum 24 tonna cukor hektáronként, ami 137 tonna répatermésnek felel meg. Az elmúlt évtizedekben a terméspotenciál növekedése elsősorban a szárazanyag levél és répatest közötti megoszlásának, illetve a répatest szénhidrát formáinak egymáshoz viszonyított arányának a változásából adódott (1. ábra, Hoffmann és Kenter, 2018).
A hozam kulcsa: fény, víz és energia
A többi szántóföldi növényhez hasonlóan a cukorrépát termesztő szakemberek törekvése is a termés mennyiségének és minőségének (a cukortartalomnak) a növelése, illetve a termésszint stabilitása, a termésbiztonság javítása. Az előbbiek együttes növelése (répatermés és cukortartalom) genetikai okok miatt nehéz, mert a két tulajdonság alapvetően negatív korrelációban van egymással, azaz az egyik növekedésével a másik csökken.
A cukorrépa terméspotenciáljának kihasználásához szükséges feltételek (Hoffmann és Kenter, 2018) szerint a következők:
1. a fényintenzitás maximalizálása a termőhely megfelelő kiválasztásával,
2. a teljes levélfelület borítás elérése minél gyorsabban,
3. a növény elnyelőkapacitásának növelése,
4. a nagy vízigény biztosítása.
Levélfelület, mint energiafogó rendszer
A fényre a fotoszintézishez van szüksége a növényeknek. A sugárzás intenzitása meghatározza annak energiatartalmát, amely a mérsékelt égövben tavasszal és kora nyáron a legnagyobb. A sugárzás maximális kihasználásához ebben az időszakban a cukorrépa állománynak a lehető legnagyobb, de min. LAI=3 levélfelület indexszel kell rendelkeznie. (A levélfelület-index – LAI – azt mutatja meg, hogy az egységnyi területen lévő levelek összfelülete mekkora. LAI=3 például azt jelenti, hogy az 1 m2 területen található levelek felületeinek összege 3 m2.) Egyes források szerint a fajták termésmennyisége közötti különbség, azonos termőhelyen, elsősorban annak a függvénye, hogy az állomány milyen gyorsan éri el a maximális levélfelület-indexet.
Az első pár valódi levél kiterülése után a többi 5/13-as levélállásban fejlődik, azaz minden 13. levélkezdemény jelenik meg ugyanabban a pozícióban, mialatt a kifejlődött levelek öt kört tesznek meg spirális alakban. Az első húsz levél kifejlődéséig két egymást követő levél megjelenése között 34 °Cd hasznos hőösszeg gyűlik össze (ezt nevezzük fillokronnak), majd ezt követően lassul az új levelek kifejlődése, és csak 67 °Cd hasznos hőösszeg után követik egymást (2. ábra, Lemaire és mtsai, 2010). (A hasznos hőösszeg számítása a következő: a középhőmérsékletből levonjuk a cukorrépa bázis hőmérsékletét – Tb=0°C –, és a kapott értéket naponta összeadjuk.)
A gyökér növekedésének fordulópontja
A huszadik levélkezdemény megjelenésének idején, a kelést követően kb. 700–800 °Cd hasznos hőösszeg elérésekor, megváltozik az egymást követő levelek megjelenése között eltelt idő (a fillokron), és megkezdődik a répatest szárazanyag-tartalmának intenzív növekedése.
A gyökér másodlagos vastagodása a cukorrépára jellemző másodlagos kambiumgyűrűk működésének eredménye. Ezek kialakulása már a növény fejlődésének korai időszakában megtörténik, és kb. a 10–12 leveles korban befejeződik. Ezután új kambiumgyűrűk már nem alakulnak ki, a már differenciálódott gyűrűk pedig egy időben, egymással párhuzamosan működnek. A cukorrépa termését, azaz a gyökértömegét és a benne felhalmozott raktározott cukor mennyiségét meghatározza a kambiumgyűrűk száma (ún. elnyelő kapacitás), ezért a végső hozam szempontjából a növény fiatalkori fejlődése nagy jelentőségű (3. ábra, Jammer és mtsai, 2020). A répatest tömegének kb. 75%-át a belső 5-6 kambium gyűrű adja.
A cukor raktározása sejtszinten
A répatest parenchima szövetének sejtjeiben a levelekből ideszállított szacharóz vakuólumokban, azaz a sejten belüli, membránnal határolt sejtnedvüregekben raktározódik. A sejtek mérete az érkötegek közvetlen közelében kisebb, míg attól távolabb, a gyökér széle felé haladva növekszik (4. ábra, Draycott, 2006). A sejtekben a szacharóz koncentrációja azok 1–1,5 köbnanométer nagyságáig növekszik, majd sejt további növekedésével csökken. A korábban már említett elnyelő kapacitás tehát úgy maximalizálható, ha a kambiumgyűrűk közötti sejtek száma növekszik, átlagos méretük pedig 1–1,5 köbnanométer között változik.
A Jancsek család újrakezdése a cukorrépával
Verseg határában tavaly ősszel újra megcsillant a földeken a cukorrépa – szó szerint és átvitt értelemben is. A Jancsek család gazdasága húsz év kihagyás után tért vissza ehhez a kihívásokkal teli, de hálás kultúrához. Nem nosztalgiából, hanem tudatos döntéssel: a család tagjai, Tibor, Karolina és Máté úgy vélték, ha van gyári igény és a technológia is rendelkezésre áll, nem szabad veszni hagyni a tudást, amit a „szántóföldi növények nehéziparában” korábban megszereztek.
Jancsek Máté, Tibor és Karolina Versegen (fotó: Horizont Média Kft., Kohout Zoltán)
Jancsekék gazdasága a 90-es évek végén már jelentős cukorrépa-termelőnek számított a térségben, de a feldolgozóipar sorozatos leépülése – a selypi, majd a hatvani gyár bezárása – akkor őket is visszavonulásra kényszerítette. A tapasztalat és a gépesítés azonban megmaradt. Így amikor a kaposvári cukorgyár tavaly újabb termelői kapacitást keresett, a család nem habozott: 60 hektáron vetettek cukorrépát, főként a mélyfekvésű, jó vízellátottságú területeiken.
Jancsek Máté gépész végzettségének köszönhetően jól tudja, hogy a cukorrépa nem tűri a felületességet. „Egyenletes, mélyen lazított közeg kell neki, ezért nálunk szóba sem jöhet a forgatásos művelés elhagyása” – mondja, miközben a prizma mellől mutatta a betakarított, egészséges répákat. „A gyökér felső kétharmada a legértékesebb, ebben van a legtöbb cukor, ezért kell mélyre vetni, és ezért fontos, hogy ne legyen elágazásos.”
A technológia ismerete mellett ma már a logisztika jelenti a legnagyobb kihívást. A hatvani gyár megszűnésével a terményt vasúton kell a kaposvári feldolgozóba juttatni – ez pedig gyakran heteket vesz igénybe. „Van gyár, van termelő, de a szállítás szinte mindig keresztmetszet” – foglalja össze az édes-bús valóságot az édesanyja után a gazdaság ügyes szervezőjeként ismert Karolina, aki agrármérnökként a vetésforgót és a növényvédelmet is felügyeli.
A versegi gazdaság 2024-es betakarítás eredménye bőven 50 tonna feletti volt hektáronként – nemcsak számokban, hanem szimbolikusan is a magyar cukorrépa-termesztés újrakezdését jelzi.
„Sok idegeskedés, sok munka, de mi szeretjük csinálni. Aki egyszer belekóstolt ebbe a kultúrába, az tudja, milyen, amikor a föld tényleg visszaadja, amit beletettünk” – zárta a beszélgetésünket akkoriban Jancsek Tibor.
Fejlődési szakaszok – amikor a cukor testet ölt
A cukorrépa fejlődésének első évében klasszikus fejlődési stádiumokat nem tudunk meghatározni, ez az időszak négy részre tagolódik:
1. csírázás és kelés: vetéstől a sziklevelek megjelenéséig,
2. korai levélfejlődési időszak: szikleveles kortól 10–12 leveles korig,
3. másodlagos gyökérnövekedés és raktározás: 10–12 leveles kortól,
4. betakarításra érett állapot.
A másodlagos gyökérnövekedés két szakaszból áll, amiket a sorzáródás, azaz a teljes levélfedettség elérése (illetve a fillokron-változása) választ el. Ettől az időponttól, optimális körülmények között, a répatest méretének és szárazanyag-tartalmának változása ún. szigmoid görbével írható le, míg a cukortermésé lineáris növekedést mutat (Ghaemi és Rahimian, 2017).
Víz, só és stressz – a cukorrépa tűrőképessége
A répafej tömegének 77%-a víz (5. ábra, Hoffmann és mtsai, 2004), ezért a cukorrépa hozamának szempontjából fontos a megfelelő vízellátás.
A termesztett növény őse (Beta vulgaris subsp. maritima) a tengerpart sós környezetéhez alkalmazkodott. A növényvilágban a magas sótartalom és az aszály okozta stressz ellen a növények hasonló módon tudnak védekezni, mégpedig a sejtoldatuk töménységét növelik meg ún. ozmolitok felhasználásával. Az ozmolitoknak azokat a kisméretű, kiváló vízoldékonyságú, szerves anyagokat nevezzük, amelyek nagy töménységben sem gátolják a sejtek normális működését. Ide tartoznak a különféle cukrok (pl. a szacharóz is), a cukoralkoholok, az aminosavak és kisebb fehérjék, a különféle nitrogénvegyületek (pl. glicin-betain) és a poliamidok. Ugyancsak a sejtek ozmotikus egyensúlyáért felelnek a cukorgyártás szempontjából káros ionok, a kálium és a nátrium.
Aszályos években ezért arra kell számítanunk, hogy a cukorrépa védekező mechanizmusa mobilizálja a raktározott szacharózt (tehát csökken a kinyerhető cukortartalom), illetve feldúsulnak a minőségre káros ionok és vegyületek. Ez tehát természetes folyamat, és az aktuális évjárat következménye. Mivel a növény a stresszhelyzet feloldásához nemcsak egyféle, hanem több különböző anyagot (ozmolitokat) is fel tud használni, ezért mindig azokat fogja választani, amelyekhez hozzáfér vagy rendelkezésre állnak. A termesztés szempontjából az a legkedvezőbb, ha a cukrokat mobilizálja, és a felhasznált készleteket gyorsan vissza is tudja tölteni. Ehhez a növényi szervezetnek egyensúlyban kell lennie, és a fotoszintézisének jól kell működnie.
Mitől lesz igazán édes a termés?
A cukorrépa hozamának (elsősorban cukor) szempontjából a termesztéstechnológia sarkalatos pontjai a következők:
Vetéstől a sorzáródásig a LAI=3 levélfelület-index mielőbbi elérése, azaz a lombozat sugárzást hasznosító kapacitásának gyors maximalizálása. Eszközei: a gyors és egyöntetű kelés biztosítása, a lombozat fejlődésének támogatása.
10–12 leveles korban biztosítani kell a másodlagos kambiumgyűrűk differenciálódásakor a növény megfelelő működését, azaz az enzimek és hormonok szintézisét, a szerves szénláncok előállítását (fotoszintézis).
Sorzáródás után a lombozat egészségi állapotának és működőképességének biztosításával a répatest szárazanyag-tartalma megfelelő módon gyarapodhat. A kieső levélfelület gyors pótlása nagyon fontos! Eszközök: növényvédelem, tápanyagellátás, növénykondicionálás és stresszmenedzsment.
A cukorrépa termesztésében a modern növényélettan eszközei elsősorban arra használhatók fel, hogy minél jobban megértsük a növény működését, a termés mennyiségének és minőségének kialakulását, és ennek segítségével kihasználhassuk a fajták genetikai potenciáljában rejlő lehetőségeket.
A termelési feltételek javításával pozitív irányba mozdulhat el a hazai cukorrépa-ágazat
Bár az elmúlt években jelentősen csökkent a cukorrépa hazai termőterülete, az ágazati elkötelezettség növekedése és a szakmai tudás bővítése révén a megtermelt mennyiségben nem következett be visszaesés. A hazai cukorágazat jövőjét nagyban befolyásolná a sokkal szorosabb és rugalmasabb együttműködés a cukorgyár és a termelők között. A megszokottnál később kezdődhet meg idén a cukorrépa betakarítása hazánkban. Az ágazatot az Európai Unióhoz való csatlakozás jelentősen átformálta, de a klimatikus tényezők és a fogyasztói preferencia változása is nagy hatást gyakorol a termesztésre, amit a termőterület nagyságának alakulása is tükröz. Az országos támogatott cukorrépa terület 2025-ben 11 210 hektárra tehető. A becsült termésátlag 50 tonna hektáronként, ami viszonylag alacsony és elmarad az 5 éves átlagtól, azonban a szokásosnál későbbi betakarítás miatt a kedvező szeptemberi időjárás hatására még növekedhet a termésátlag. A cukortartalom alakulásában pozitív tendenciát tapasztaltak az eddigi mérések során, a termelők 1–3 %-os javulást várnak az előző évekhez képest. A hazai termelés csupán a fogyasztás 30%-át biztosítja, a fennmaradó rész importból kerül pótlásra. Ez kismértékű csökkenést mutat, de az import termékek alacsonyabb ára és a túlkínálat is negatívan hat a jövedelmezőségre.
A termőterület nagysága az elmúlt években folyamatosan szűkült, a megtermelt cukorrépa mennyisége azonban nem csökkent, mivel a termésátlagok jelentősen növekedtek az ágazati elkötelezettség növekedése, a szakmai tudás bővítése és a szakmaközi szervezetek iránymutatása, érdekképviselete révén.
Az ágazat így is számos kihívással küzd
A legnagyobb gondot a csapadékviszonyok jelentik, de a piaci környezet befolyása is jelentős. A termőterület alakulását nagymértékben meghatározza a termelők számára ismert ár. Az alacsony felvásárlási ár mellett sok esetben a minőségi problémák miatti szankciók, a kései beszállítási idő és a megnövekedett logisztikai költségek is csökkentik a termelők bevételeit. Eredményes gazdálkodás, termeléshez kötött támogatás nélkül nem lehetséges. A növényvédelemre is egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a gazdáknak, a hatékony gyomszabályozás a felhasználható hatóanyagpaletta szűkülése és a rezisztens gyomnövények megjelenése miatt egyre komolyabb kihívást jelent. A fajták a kórokozókra eltérő mértékben fogékonyak, amivel felértékelődik a fajtaválasztás szerepe. Emellett a vetésforgó, a nitrogén-túladagolás kerülése, az antagonisták használata, az öntözés, a kártevők elleni előrejelzésre alapozott védekezés, a fertőzésveszélyes területeken a korábbi betakarítás és feldolgozás is szerepet játszhat az eredményességben.
Bár a termelés jelentős befektetést igényel és nagy kockázattal jár, a kedvezőbb termelési feltételekkel és a termelői kedv javításával az ágazat jövőképe pozitív irányba mozdulhatna el. Ehhez a cukorgyárral sokkal szorosabb és rugalmasabb együttműködésre van szükség: több éves termelői szerződés, a minimálár bevezetése, a logisztikai költségekhez való magasabb hozzájárulás, kiegészítő fizetés alkalmazása, a minősítés egységesítése és ellenőrzése, valamint a szankciók minimalizálása. Ezzel nem csak stabilizálható, hanem növelhető is lenne a hazai termesztés, mely biztosítja az egyetlen cukorgyárunk inputanyagszükségletét. Azonban ezen tényezők nélkül 2026-ra számottevő területcsökkenés várható.
(Forrás: nak.hu)
SZERZŐ: SZABÓ ISTVÁN • PRO-FEED KFT.
LEKTORÁLTA: DR. POTYONDI LÁSZLÓ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ • BETA KUTATÓ INTÉZET NONPROFIT KFT., SOPRONHORPÁCS
MezőHír Tudástár: Cukorrépa cukorfelhalmozása – A cukorrépa első éves fejlődése során a répatest parenchimasejtjei vakuólumaikban halmozzák fel a szacharózt; a terméspotenciált a korai levélfejlődés, a gyors LAI-növekedés és a 10–12 leveles korban kialakuló másodlagos kambiumgyűrűk száma határozza meg, amelyek együtt adják a növény cukorraktározó kapacitását.
