A CSEBER kilencedik fenntarthatósági konferenciája idén is a közös felelősségvállalás és az együttműködés jegyében zajlott. A szakmai programban a hulladékcsökkentés, az újrahasznosítás és a növényvédelem aktuális kérdései kerültek fókuszba – kézzelfogható eredményekkel.
CSEBER – közösen a fenntarthatóságért
A kilencedik CSEBER fenntarthatósági konferenciát már hagyományos módon most is a budapesti Aquaworld Resortban tartották meg. Az idei rendezvény egyik különlegessége volt, hogy Lantos Péter, a CSEBER alapítója először vett részt a konferencián.
A konferencia célja a tapasztalatok megosztása és a szakmai kapcsolatok erősítése egy nyitott, együttműködő közösségben – hangsúlyozta köszöntőjében Fenyvesi Rita, a CSEBER Nonprofit Kft. ügyvezetője.
(Fotó: CSEBER)
A CSEBER 2023 júliusa óta a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel együttműködésben működteti a növényvédőszeres göngyölegek országos visszagyűjtési rendszerét, és aktív tagja a CropLife Europe Container Management munkacsoportjának. A 2024-es adatok szerint Magyarország 80%-os visszagyűjtési arányt ért el, amivel az európai átlag fölé került.
A konferencia a szakmai együttműködés, a környezetvédelem és a felelős hulladékgazdálkodás jegyében indult, és e szellemiség határozta meg az előadásokat is.
Kézzelfogható eredmények a hulladékcsökkentésben
A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. 2023. július 1-jén vette át az országos hulladékgazdálkodási rendszer működtetését. Haidu Katalin, a MOHU műanyag- és gumiabroncs-hulladék anyagáram vezetője előadásában bemutatta az elmúlt időszak év legfontosabb eredményeit. A rendszer indulása óta 3 százalékponttal nőtt az újrahasznosítási arány, miközben a lerakás 5 százalékponttal csökkent. A MOHU célja, hogy 2040-re mindössze 10%-os lerakási arányt és 65%-os újrahasznosítási szintet érjen el (2023-ban még 50% körüli lerakási és 32%-os újrahasznosítási arányról indultak).
A rendszer bevezetése összetett feladat volt, hiszen az ország teljes hulladékáramát kellett egységesen kezelni. A REpont visszaváltási rendszer ugyanakkor már most látványos eredményeket hozott: a korábbi 30%-os palack-visszagyűjtési arány 90%-ra nőtt, ami az elindulás óta több mint 3,6 milliárd visszaváltott italcsomagolást jelent.
A MOHU új hulladékudvarokat is létesített, és elindította a textilhulladék-gyűjtést, országszerte több mint 3300 gyűjtőkonténer kihelyezésével.
A MOHU és a CSEBER együttműködése 2023 nyarán indult, és 2024-ben 80%-os visszagyűjtési arányt eredményezett a növényvédőszeres göngyölegek esetében. A rendszer több, mint 150 gyűjtőponton működik, a begyűjtést és válogatást a Design Kft. és a Palota Környezetvédelmi Kft. végzi.
A hulladék útja itt nem ér véget – a megtisztított műanyag csomagolóanyagokat föld alatti csővezetékek és más ipari termékek gyártásához hasznosítják újra.
150 tonna veszélyes növényvédő szer vár még begyűjtésre
A konferencián még számos informatív és érdekes előadás hangzott el. Dr. Csüllög Kitti, az Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (MNMNK) Növény-, Környezet- és Élelmiszerbiztonsági Bizottság elnöke ismertette, hogy a növényorvosok képzésének modernizálásán és az elektronikus növényorvosi vény bevezetésén is dolgoznak.
A „Tiszta Ország” program keretében pedig eddig több mint 300 tonna elavult, veszélyes növényvédő szert semmisítettek meg, de további 150 tonna vár még begyűjtésre. A Kamara célja, hogy a digitalizáció és a szemléletformálás kéz a kézben erősítse a fenntartható növényvédelmet.
A tudatos élelmiszer-fogyasztásért
Bogyó-Lippai Laura, a Nébih kommunikációs referense bemutatta a Maradék nélkül program eredményeit, amely az élelmiszer-pazarlás csökkentését célozza. A 2016-ban indult kezdeményezés mára több nemzetközi elismerést is kapott, és 8 év alatt harmadával sikerült mérsékelni a háztartások élelmiszer-pazarlását. A program online és oktatási anyagain keresztül több mint félmillió gyermekhez jutott el, elősegítve a tudatos fogyasztói szemlélet kialakítását.
Felelősségteljes göngyölegkezelés a gyakorlatban
Dr. Márton Lénárd, az IKR Agrár Kft. növényvédő szer üzletágának vezetője bemutatta, hogyan segíti a vállalat a növényvédőszer-göngyölegek szakszerű visszagyűjtését a CSEBER rendszerében: az ország 16 raktárából álló hálózatban 2024-ben 13%-kal több göngyöleget gyűjtöttek vissza az előző évhez képest. Az IKR Agrár Kft. saját kommunikációs csatornáin – hírleveleken, online felületeken és személyes kapcsolatokon keresztül – folyamatosan ösztönzi partnereit a környezetkímélő gyakorlatok betartására.
Fejlődés és felelősség a gyűjtésben
A hulladékok kezelése folyamatos fejlesztést igényel, különösen a növényvédőszer-göngyölegek területén – emelte ki Prekly László, a Design Kft. ügyvezetője.
Az elmúlt huszonkét évben az égetés helyett egyre inkább az R3-as újrahasznosítás és az energetikai hasznosítás került előtérbe. Modern logisztikai háttérrel és új aprítógépekkel növelik a hatékonyságot.
Kevesebb papírt, hatékonyabb gyűjtést
A hulladékkezelés adminisztrációja továbbra is jelentős terhet ró a szolgáltatókra – hívta fel a figyelmet dr. Varga A. Tamás, a Palota Környezetvédelmi Kft. ügyvezetője.
A cég a CSEBER rendszerében a növényvédőszer-göngyölegek előkezelését, valamint a hasznosításra előkészített szállítását végzi saját laborháttérrel és a Farkas-Transz Kft. teherautóflottájával.
Technológiai innováció a fenntartható növényvédelemben
A Bayer Hungária Kft. célja, hogy világszerte támogassa a kistermelőket és a tudatos növényvédelmi gyakorlatokat – hangsúlyozta Guttyán Erika regisztrációs menedzser. A cég két új megoldása, a Magic Trap okos csapda és a légtértelítéses feromonos védekezés egyaránt a környezetkímélő, okszerű növényvédelem irányába mutat. Az előadó kiemelte, hogy ezek a fejlesztések egyszerre csökkentik a vegyszerhasználatot, az utazással járó kibocsátást és a hulladék mennyiségét.
Harc a hamis növényvédő szerek ellen
A hamisított növényvédő szerek nemcsak hatástalanok lehetnek, de komoly egészségügyi és környezeti kockázatot is jelentenek – figyelmeztetett Dobai Tibor, a Syngenta Magyarország Kft. kereskedelmi vezetője. Az elmúlt években több tíz tonna illegális készítményt foglaltak le Magyarországon és a határ mentén a hatóságokkal, az Operation Silver Axe (EUROPOL)és többek között a CropLife International hálózattal együttműködésben.
Láthatatlan veszteségek, látható megoldások
A nitrogénveszteség a mezőgazdaság egyik legkevésbé látható, mégis legnagyobb hatású problémája – mutatott rá Forró Richárd, a BASF Hungária Kft. szakmai képviselője.
Az ureáz- és nitrifikációs inhibitorokat alkalmazó termékek akár 10–13%-kal csökkenthetik a CO₂-kibocsátást és 200 kg/ha terméstöbbletet eredményezhetnek.
A hatékonyabb nitrogénhasznosulás nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági előnyt is jelent: hektáronként akár 26 ezer forint megtakarítást hozhat a gazdáknak.
A növényvédelem jövője a biológiai megoldásoké
Az európai növényvédelmi ágazat egyre nagyobb hangsúlyt helyez az innovációra és a biológiai alternatívák fejlesztésére – foglalta össze Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője. A szervezet 2030-ig 10 milliárd eurót fordít precíziós, digitális és biopeszticides fejlesztésekre, miközben a hagyományos kémiai hatóanyagok engedélyezése drasztikusan visszaesett. A cél, hogy a kiürült növényvédő szeres csomagolóeszközök tekintetében uniós szinten 75%-os visszagyűjtési arányt érjenek el – Magyarország a CSEBER munkájának is köszönhetően 2024-ben 80%-on állt.
A CSEBER konferencia idei programja is rámutatott, hogy a fenntarthatóság közös felelősségvállalással és szakmai párbeszéddel valósulhat meg. A hulladékgazdálkodás, a növényvédelem és az innováció azonos irányba mutat – a környezettudatos jövő felé.
Szöveg és fotók: Csomor Zsolt
MezőHír Tudástár: CSEBER fenntarthatósági konferencia – A CSEBER kilencedik fenntarthatósági konferenciája a hulladékcsökkentés, az újrahasznosítás és a növényvédelem témáit járta körül, 80%-os visszagyűjtési aránnyal és gyakorlati körforgásos megoldásokkal.
