Biológiai készítmények és agrotechnikai megoldások a jövő mezőgazdaságában
Az elmúlt tíz évben a hagyományos növényvédelmi szerek egyre több korlátozás alá estek, többek között az EU-s REACH szabályozás és a „Green Deal” részeként megjelent Farm to Fork stratégia következtében. A gazdák jelentős része kénytelen új megoldásokat keresni – de ma már nem pusztán kényszerből, hanem a gazdasági előnyök és a fogyasztói igények miatt is. Emellett természetesen a társadalmi és piaci nyomás is egyre nagyobb ebbe az irányba. Növekszik a kereslet az „egészséges”, „maradékmentes”, „bió” vagy „természetközeli” termékek iránt.
Az exportpiacok (különösen Nyugat-Európa) szigorúbb élelmiszer-biztonsági és környezeti előírásokkal engedik be a termékeket a fogyasztók elé a termelőtől. A környezettudatos vásárlók pedig már nemcsak az árat, hanem a termék előállításának módját is értékelik. Ezek miatt a biológiai növényvédelmi készítmények és agrotechnikai megoldások, melyek korábban elsősorban az ökológiai gazdálkodás sajátjai voltak, ma már egyre szélesebb körben elterjedtek a konvencionális gazdaságokban is.
A biológiai készítmények szerepe
A biológiai növényvédő szerek természetes eredetű, környezetbarát anyagok, amelyek lehetnek élő mikroorganizmusok (például baktériumok, gombák), azok metabolitjai vagy más természetes vegyületek. Ezek a szerek célzottabban hatnak a kártevőkre, és sok esetben kevésbé befolyásolják a hasznos élő szervezeteket és a talajéletet.
Előnyeik közé tartozik:
‑kisebb ökológiai lábnyom,
‑alacsonyabb környezeti kockázat,
‑hosszabb távon fenntarthatóbb védekezési stratégia,
‑az ellenállóképesség (rezisztencia) kialakulásának lassítása.
Az agrotechnikai megoldások jelentősége
Az agrotechnikai eszközök a termesztéstechnológiai elemek optimalizálására irányulnak, ideértve a vetésforgót, a talajművelési módszereket, a növénytársításokat, valamint a precíziós gazdálkodás eszközeit is. Ezek célja a növények természetes ellenálló képességének fokozása, a kórokozók életfeltételeinek rombolása és a kártevők populációinak csökkentése. Az agrotechnikai megoldások a mezőgazdasági termelés azon gyakorlatai, melyek nem kémiai úton, hanem a környezeti tényezők és termesztéstechnológiai beállítások optimalizálásával segítik a növények egészségét, ellenálló képességét és terméshozamát. Ezek az eljárások egyaránt támogatják a környezetvédelmi és gazdasági célokat, és szorosan kapcsolódnak az integrált növényvédelemhez (IPM). Például ide soroljuk a vetésváltást, amit a három fő növényre építő gazdaságoknak újra kellene gondolnia. A vetésforgó az egyik leghatékonyabb természetes eszköz a talaj kimerülésének és a kórokozók felszaporodásának megelőzésére. Különböző növények eltérő tápanyagigényekkel, gyökérszerkezettel és kórokozókkal rendelkeznek, így a váltás megtöri a patogének és kártevők életciklusát. Például kukorica után pillangós növények → nitrogénmegkötés, talaj regenerálása.
Beszélnünk kell a különböző talajművelési módszerek térhódításáról is. A szántásmentes vagy minimális talajbolygatással járó technikák (pl. direktvetés) segítik a talaj mikrobiális életének fenntartását, csökkentik a talajeróziót és a szénveszteséget. A forgatásos művelés visszaszorításával javul a talajszerkezet, a vízháztartás, növekszik a szervesanyag-tartalom. Ma már számtalan hosszú távú gyakorlati eredmény bizonyítja ezt, ami alapján még a kezdetben szkeptikus termelők is elgondolkodnak a forgatásos műveletek számának csökkentésén. Az előbbiekben felsorolt előnyökön túl a növényvédelmi beavatkozások száma is csökkenthető így.
(forrás: thebusinessresearchcompany.com)
A konvencionális gazdaságok adaptációja
Egyre több hagyományos termelő ismeri fel, hogy a biológiai és agrotechnikai megoldások beillesztése a termesztéstechnológiába nem csupán a környezeti fenntarthatóságot szolgálja, hanem gazdasági előnyökkel is járhat. A vegyszerhasználat csökkentése, a talaj egészségének megőrzése, és az inputanyag-költségek mérséklése révén hosszabb távon jövedelmezőbbé válhat a gazdálkodás. Az IPM-be jól illeszthetők a biológiai szerek, talajkondicionálók, mikrobiológiai preparátumok.
Ezt a beillesztést sajnos saját tapasztalatom alapján az AÖP pontrendszere nem igazán segítette. Ott, ahol az volt a cél, hogy minél olcsóbb kétpontos szert szerezzen a gazda, hogy a maximális támogatási összeget a lehető legkevesebb ráfordítással kapja meg, valószínűleg nem a termőhelyi adottságoknak legmegfelelőbb készítményt választották. Ebből aztán messzemenő következtetést sem érdemes levonniuk, azt semmiképpen, hogy „kijuttattam, de semmi hatást nem láttam”, ahogy azt ilyen esetekben hallottam vissza. Egy dolgot mindenképpen tudniuk kell az olyan termelőknek, akik elgondolkodnak a biológiai szerek kipróbálásán, és komolyan tapasztalatot szeretnének szerezni: a biológia sosem fog olyan gyorsan működni, mint a kémia. Sok esetben nem is olyan egyszerűen.
Ezek a technológiák sokszor szigorúbb szabályok betartását várják el a termelőtől: például a környezeti igényeket vizsgálva a megfelelő körülmények között kerüljenek kijuttatásra vagy akár tárolásra, szállításra is ezek az ÉLŐ összetevőt tartalmazó anyagok. A várt hatás elérését pedig sok esetben a korábbi intenzív technológiák nyomai, maradványai (például talaj rézszennyezése vagy nem megfelelő szervesanyag-tartalma) akadályozzák meg. Így kutató szaktanácsadóként mindig először azt javaslom az áttérni szándékozó gazdálkodóknak, hogy először kicsiben próbálkozzon, és legyen összehasonlítási alapként egy szomszéd táblán ugyanaz a kultúra a hagyományos módszerrel is. Ne csak egy kezelést próbáljon elemezni vagy megítélni, hanem a teljes technológiai sort hasonlítsa így össze a konvencionális termelési elemekkel. Valamint ne csak azonnali eredményt értékeljen, hanem kövesse nyomon a tábla életét, az utóvetemények és a következő évek növényeinek állapotát is. Mert a biológia nemcsak lassabban kezd igazán működni, hanem tovább is tart a hatása!
Kihívások és jövőbeli lehetőségek
Bár a biológiai szerek és agrotechnikai eszközök alkalmazása számos előnnyel jár, kihívásokkal is szembe kell nézni. A biológiai hatóanyagok gyakran érzékenyebbek a környezeti feltételekre, mint a szintetikus szerek, így alkalmazásuk fokozott szaktudást igényel. Emellett a hatékonyságuk is változó lehet, és gyakran integrált növényvédelmi rendszerekbe kell őket illeszteni. A kutatás és fejlesztés, valamint a termelői oktatás kulcsszerepet játszik abban, hogy ezek az eszközök még szélesebb körben elterjedhessenek.
De nézzük a piaci trendeket, amik…
…szintén alátámasztják, hogy a kereslet nő a biológiai növényvédelem eszközei iránt. Világszinten a biológiai növényvédő szerek piaca ugrásszerűen nő: ez 2024-ben 5,82 milliárd USD volt, ami 2025-re 6,56 milliárdra emelkedik, és ez a növekedés 2029-re elérheti a 10,49 milliárdot.
Európai viszonylatban a MarketDataForecast (marketdataforecast.com/market-reports/europe-agricultural-biologicals-market) piackutató friss jelentése alapján 2023-ban 6,47 Mrd USD, 2024-ben 6,88 milliárd USD volt a biológiai készítmények piaca. Ilyen növekedési ütem mellett várhatóan eléri az 11,21 Mrd USD-értéket 2032-re.
Magyarországon a biopreparátumok általában magasabb árkategóriában helyezkednek el, mint a hagyományos szerek hektárköltsége. Viszont például a hajtatásos zöldségtermesztésben teljesen rentábilis a biológiai termesztés, és ismert, kidolgozott termesztéstechnológiák vannak, amik segítségével a biozöldség árban és termésmennyiségben is versenyezni tud a hagyományos termesztésben előállított termékkel. A biopreparátumok használatához szükséges szaktudás és technológia hiánya azonban akadályozó tényező – ebben erős oktatásra, tanácsadásra van szükség.
Következtetés
A biológiai és agrotechnikai megoldások már nem kizárólag a biogazdálkodók kiváltságai. A fenntartható mezőgazdaság jövője az integrált rendszerekben rejlik, ahol a természetes és technológiai eszközök összehangolt alkalmazása biztosítja a környezet, az emberi egészség és a termelői jövedelmezőség egyensúlyát.
Szerző: Pálné dr. Harcsa Marietta növényorvos, szaktanácsadó
Növénydoktor Kft., Bioplant-Chemie Kft.
Fotók: shutterstock.com
