A szálastakarmányok és egyéb mezőgazdasági szálas anyagok betakarításával járó anyagmozgatási, szállítási és rakodási feladatok komoly kihívást jelentenek a mezőgazdasági üzemek számára. A nagy mennyiségű melléktermék (pl. a szalmafélék) kezelése szintén komoly logisztikai megoldásokat igényel – nemcsak a volumen, hanem a beltartalmi értékek megőrzése szempontjából is. Emiatt a növényeket ma már bálázással takarítják be. A bálázásra – előnyös technológiai és konstrukciós tulajdonságaik miatt – a hengeres bálázógépeket használják.
Előnyös tulajdonságok
A kisbálás technológiával szemben az üzemeltetés tekintetében előny az alacsony kézimunkaerő-igény és a magasabb elérhető bálázási betakarítási teljesítmény, a szögletes nagybálázókhoz viszonyítva alacsony üzemeltetési és beruházási költség, az egyszerűbb szerkezeti kialakítás, a kisebb karbantartási és energetikai, elsősorban TLT-teljesítményigény. A készített hengeres bálák változatos geometriai mérete, tömege és az ebből adódó bálamozgatás jól beilleszthető a kis, közepes és akár a nagy állatállománnyal rendelkező üzemek termelési technológiájába. Széles körű felhasználása miatt a hengeres bálázók kiforrott konstrukcióját a konstruktőrök és gyártók folyamatosan fejlesztik, újabb és újabb típusaikkal találkozhatunk a külföldi és hazai mezőgéppiacon.
Technológiai alkalmazások
A hobbi állattartók vagy néhány fűevő állatot tartó gazdaságok részére a kisebb bálamérettel – ~500–900 mm bálaátmérővel és 500–1000 mm bálaszélességgel – dolgozó állandó bálakamrás, hengeres bálázógépek érhetők el a hazai mezőgéppiacon. Az ezekkel a hengeres bálázógépekkel készített 25–30 kg-os bálák manipulálása, rakodása akár kézi erővel is megoldható. A gépsorba stabil, kézzel telepíthető, belsőégésűmotor-meghajtású, fóliával dolgozó bálacsomagoló is beállítható (1. kép). Ezek a gépek – munkaminőség tekintetében – a nagyobb bálamérettel dolgozó gépekkel teljesen egyenrangúak.
(fotó: Horizont Média Kft., Farkas Imre)
Változó kamrás hengeres bálázó alkalmazási lehetőségei
A láncos-rudas tömörítőszerkezetű, állandó kamrás hengeres bálázógépek fix bálamérettel, 1250–1350–1500 mm bálaátmérőjű és 1200 mm szélességű bálákat készítenek. Ezekkel a bálázókkal nedves anyagok szenázsként – megfelelő réti fű és lucerna, illetve ezek keverékei – szintén megfelelő munkaminőséggel bálázhatók. Egyes rudas-láncos, állandó kamrás gépeknél azonban különböző fokozatokban, 1200–1250–1500 mm között állítható a bálaátmérő (2. kép).
(a szerző saját felvétele)
Gondos üzemeltetéssel – elsősorban az optimális nedvességtartalom betartása mellett – a szénafélék, a lucerna és a fűfélék szénájának bálázása is megfelelő minőségben történik, a gépek 1250–1350–1500 mm átmérőjű és 1200 mm szélességű bálákat készítenek (3. kép).
A fix bálakamra falába csapágyazott görgős tömörítőszerkezettel elérhető magasabb bálatömörség szenázsbála készítésben használható ki.
Az állandó kamrás bálázók működésmódjukat tekintve a rendről felszedett anyagot a bálakamra közepe felől kezdik el tömöríteni, és a folyamat a bálakamra palástja felé halad. Ezek a bálázók laza közepű bálákat készítenek. Így a bálázás kissé magasabb nedvességtartalom mellett is megkezdhető, mert a laza szerkezetű bálában a kívánt szárazanyag-tartalom utószáradással érhető el. A lucernaszéna bálázását akár 23–25% nedvességtartalomnál el lehet kezdeni. Ennél a nedvességtartalomnál és a 40%-os nedvességtartalomnál összerakott lucernarend bálázása során a rendrakás és a bálázási levélpergés minimalizálható.
A szarvasmarhatartó telepeken és egyéb állatok tartásában nagy volumenben használnak fel szalmát alomanyagként még az alomtakarékos tartástechnológiában is. Száraz, aszályos időjárás esetén szükség lehet a szalma takarmányként való felhasználására. A láncos-rudas és görgős tömörítőszerkezetű, állandó kamrás bálázókkal a szalmából jól tömöríthető, alaktartó bálák készíthetők, megfelelő teljesítménykorlátokkal. A takarmányszegény évjáratokban és kevés szalmatermés esetén a kukoricaszár almozására és akár takarmányozási célú bálázására is szükség lehet(4., 5. kép).
Az állandó bálakamrás bálázógépeknek a laza közepű bálák készítésével kapcsolatos előnyei a bálázott anyag utószáradása miatt a kukoricaszár bálázásában is kihasználható, mivel a kukoricaszár nedvességleadása elég lassú, és a bálázást az őszi csapadékos időjárás és magas relatív páratartalom mellett kell elvégezni. A kialakított bálák mérete, tömörsége és tömege, valamint az elérhető teljesítmény alapján ideálisak a közepes állatállományú gazdaságok számára.
Változó kamrás hengeres bálázók technológiai alkalmazásai
A változó bálakamrás gépek hevederes tömörítőszerkezettel készülnek. A rendről a rendfelszedő által felemelt szálas anyagot az anyagtovábbító berendezés a bálakamra tömörítőhevedereihez szállítja, így a bála tömörítése a bála palástja felől a bála közepe felé tart. Ez azt jelenti, hogy az alapkonstrukcióknál egyenletes, tömör keresztmetszetű bálák készíthetők. Az egyenletes tömörségű bálák előnyei a bálák rakodásában, szállításában is jelentkeznek, de a kazalozásnál kiemelt fontosságúak. A változó kamrás hengeres bálázógépek kétféle konstrukciós teljesítménykategóriában, ∅ 500–1500 mm,900–1600 mm, 900–1900 mm és 900–2000 mm-es átmérőjű és 1200 mm szélességű bálákat készítenek. A hevederes tömörítőszerkezetüknél fogva korlátozás nélkül használhatók a gyepalapú réti széna, a pillangósok és szalmafélék bálázására is (6. kép).
Kukoricaszár bálázására – bizonyos korlátozások betartásával – szintén alkalmasak lehetnek. A változó kamrás hengeres bálázókat a nagy állattartó telepek tudják kedvező üzemeltetési paraméterek mellett kihasználni. A nagyobb bálázási teljesítmény egyben az üzemeltetéshez szükséges nagyobb motorteljesítményű, univerzális traktort igényel.
A hengeres bálázógépekkel készült bálák kereskedelmi forgalomban is felhasználhatók, akár a papíripar vagy a gombatermesztés területén.
Konstrukciós kialakítások
A konstrukciós kialakítások a bálakamra kialakításában, a tömörítőszerkezeti, vázszerkezeti és hajtásátviteli megoldásokban lelhetők fel. A hengeres bálázók egyéb funkcionális szerkezeti részei: rendfelszedő, anyagtovábbító és aprítóberendezések, hidraulika, hajtásátvitel, digitális megoldások, különböző kivitelűek, de nagy hasonlóságot mutatnak.
Rendfelszedő berendezések
A legtöbb hengeres bálázógépben alkalmazott rendfelszedő berendezés görgős vezérlésű, tűtengelyes megoldású. A berendezések négy- vagy öttengelyes kivitelűek. Az anyag felszedését a tűtengelyre sorban felfüggesztett, rugóacélból kialakított rugós ujjak végzik, melyeket csavarkötés rögzít a tűtengelyen. Az egyenletes anyagáram elérésére a tűtengelyek fölé rugós terelőujjak vagy a rendfelszedő vázkeretében kétoldalt csapágyazott terelőhengerek vannak beépítve (7. kép). Egyes típusokon a felszedett anyag leválasztása elnyújtott leválasztólemezzel történik (8. kép).
A rendfelszedő berendezéseket kétoldalt gumikerekek támasztják alá. A rendfelszedő berendezések rugós ujjainak működési magassága a támasztókerekek vázkerethez viszonyított távolságának változtatásával állítható be. Az állítómechanizmus furatos vagy csavarorsós megoldású. A rugós ujjak precíz, pontos beállítása a porosodás minimalizálása, a takarmány földszennyezésének elkerülése szempontjából kiemelt fontosságú. A rendfelszedő berendezések munkaszélessége az állandó bálakamrás gépeknél 1400–1800 mm, míg a változó kamrás gépeknél ez akár 2,25–2,40 m is lehet.
Anyagtovábbító berendezések
A rendfelszedő által felszedett szálastakarmányokat a bálakamra két oldalán csapágyazott konzolcsigák terelik a bálakamra bevezető tömörítőhengereihez. Az újabb fejlesztésű hengeres bálázógépeknél az anyagtovábbító berendezés tengelyre felfűzött, hegesztett, csillag alakú tárcsás szerkezet, rotor (9. kép).
Egyes típusokon a rotoros anyagtovábbítóval szemben állókések vannak elhelyezve. Az állókések tekercsrugós biztosításúak, és ellenállásba ütközve a rugóerő ellenében kitérnek. A terhelés megszűnésekor a kés visszaáll az eredeti helyzetébe. Egyes típusokon ez a helyzet megjelenik az érintőképernyős kezelőfelületen. Az állókések, amennyiben nincs a munkájukra szükség, az anyagáramból kiiktathatók, egyes típusokon kihúzhatók. Az aprító- vagy szeletelőkések száma 12–17 vagy akár 25–26 is lehet.
Tömörítőszerkezeti kialakítások
A tömörítőszerkezeti kialakításban a hengeres bálázóknál jelentős különbségek láthatók. Az állandó bálakamrás hengeres bálázógépek rúdláncos tömörítőszerkezete hevederes láncokat öszszekötő rudas mechanizmus. A rudas, hevederes láncok a bálakamra és a hátsó ajtó két oldalán, a bálakamra palástján futnak körbe. A rúdláncos tömörítőszerkezet tömörítőhengerekkel van kombinálva. Az 5, 7 db görgő vagy tömörítőhenger a bálakamra első részén, annak palástjában van csapágyazva, a bálakamra ajtajába fut körbe a rudas láncpár. Egyes gyártmányokon a láncokat nagy szilárdságú hevederekkel váltották ki (10. kép).
Ez a megoldás fix bálakamrát jelent, azonban a hevederek elasztikus tulajdonsága miatt a bálaméret több lépcsőben változtatható. A görgős tömörítőszerkezetnél a 15–18 db tömörítőhenger a bálakamra és a hátsó ajtó oldalfal-csapágyházaiba van csapágyazva. Egyes típusokon – a bálatömörség növelésére – a felső hengerek rugóterhelésűek.
A változó kamrás gépek tömörítőszerkezete hevederes kialakítású. A hevederek száma 4–5 db, az újabb fejlesztésű konstrukcióknál pedig 3-2 db is lehet (11. kép).
A hevederes tömörítőszerkezetnél hevederek futnak körbe, az anyag tömörítését tömörítőgörgők segítik. A bála mérete a hevederek működési hosszának szabályozásával változtatható, míg a tömörséget a hevederek rugómechanizmusának előfeszítése határozza meg.
Digitális alkalmazások
A mai hengeres bálázók üzemeltetése manuális vagy ISOBUS-adatátvitellel történik, de digitális kezelőfelülettel is szabályozhatók, akár érintőképernyős kezelőfelületen is. A digitális alkalmazás a kezelőfelületen megjeleníti az üzemeltetési paramétereket. Egyes típusok mérik a bála tömegét, és dokumentálják a bálák paramétereit, valamint címkézik is a bálákat. A készített szenázsbálák fóliában, zártan, külön-külön becsomagolhatók. Egyes típusok pedig a csomagolókkal egybe vannak építve.
Szerző: Dr. Kelemen Zsolt műszaki szakértő
