Kísérlet egy Ascophyllum nodosum algát tartalmazó biostimulátorral
A fejes saláta tápanyagellátását korábban a MezőHír májusi számában ismertettük, ezúttal az Ascophyllum nodosum alga salátára gyakorolt hatásait mutatjuk be.
A fejes saláta általános jellemzői
A fejes saláta (Lactuca sativa convar. capitata) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó mérsékelt övi zöldségnövény. Sekély gyökérzete miatt sóra, toxikus elemekre (klór, nátrium stb.), továbbá a talaj levegőtlenségére és a herbicidmaradványokra rendkívül érzékenyen reagál. Emiatt a saláta indikátornövénynek minősül, vagyis mindenfajta környezeti viszontagságra az egyik legérzékenyebb növény. Tápanyagszükséglete a tenyészidő rövidsége és a kisebb testtömeg miatt sokkal kisebb, mint más zöldségfajoknak.
‑ A megfelelő termésminőség elérése érdekében a fajtaválasztás és betegség-ellenállóság, valamint fejesedésig az egységes és egyenletes víz- és tápanyagellátás meghatározójelentőségű.
‑ A sóstressz kiküszöbölése érdekében fontos a talaj humusztartalmának folyamatos növelése már az előveteménynél.
‑ Termesztésekor a legfontosabb kérdés a talaj sótartalma, ami optimális esetben nem haladhatja meg a 0,7–1,8 mS/cm EC-értéket, illetve a 0,02–0,05%-os sótartalmat.
‑ A saláta nitrogénigényes növény, azonban a tenyészidőszak második ciklusában vigyázni kell az adagolással, mert ronthatja a fejesedés mértékét, illetve növelheti a talaj sótartalmát.
‑ Foszfor esetében kis igénnyel kell számolni, a kálium pedig elengedhetetlen a jó minőség eléréséhez. Ugyanakkor a trágyázás során a káliumion is emeli a talaj EC-értékét. Foszfor esetében – amennyiben korai ültetésekről van szó – érdemes a kiültetések előtti starteres kezelést alkalmazni, ami segíti a növény gyökeresedését.
‑ A növény tápanyagfelvételi csúcsát a fejesedési időszak során éri el, ezután lassan csökken a tápanyagszükséglet.
‑ Kedvezőtlenebb környezeti hatásra jelentkező tünet a relatív kalciumhiány, ami a levélszél barnulását eredményezheti.
Tápelem-ellátottsági zavarok
A növény nitrogénhiányakor az idősebb levelek gyengén sárgulnak, erős tünetek esetében ez a levéllemez szélétől kezdődően akár teljes nekrózist is okozhat. A nitrogéntöbblet a növény számára igen súlyos jelenségeket okozhat. A károsan magas nitrátfelhalmozódás a saláta túlzott vegetatív fejlődését idézi elő, a túlzott növekedés és a haragoszöld levelek jelenléte azonban ronthatja a piaci értékét, és kedvezőtlen irányba tolhatja a növény egészségi állapotát. Foszforhiánynál a levelek erőteljesen bezöldülnek, később vöröses színt produkálnak, sőt, erős hiány esetén a levelek teljes nekrózisa is kialakulhat (1. kép).
Káliumhiány esetén az öreg leveleknél érközi sárgulás jelentkezik, míg a levélerek és a közvetlen közelükben lévő részek zöldek maradnak. A hiányállapotos növény leveleinek széle sárgul, súlyosabb hiány esetén a színe foltos sötétzöldre változik, és a növény fonnyadtnak tűnik (2. kép).
Magnéziumhiánynál az idős levelek narancssárgás és vöröses érközi elszíneződése alakulhat ki (3. kép).
(fotó: Yara)
A kalciumhiány levélszélbarnulást idéz elő, főleg a fiatal leveleknél, de egyes esetekben teljes barnulást is okozhatnak a hiánytünetek (4. kép).
(fotó: Yara)
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a termesztési gyakorlatban a relatív hiány alakul ki leginkább, vagyis a külső környezeti hatások manifesztációja okozza a hiányállapotot.
Tápanyagszükséglet
Az egy tonna termés eléréséhez felhasznált tápanyagmennyiség az ún. fajlagos tápanyagigény. A szakirodalmak alapján ez nitrogénből 4,3 kg, foszforból 1,7 kg, káliumból 4,9 kg, kalciumból 1,3 kg, magnéziumból pedig 0,5 kg tápanyagigényt jelent a saláta esetében. Közepes tápanyag-ellátottság esetén 1 m2-re vetítve az alábbi menynyiségek kiszórása indokolt: 25–30 g nitrogén, 10–15 g foszfor, 40–45 g kálium, amit több részletben megosztva kell kijuttatni.
A szervestrágyázás fontos és szükséges, azonban lehetőség szerint a saláta előveteményének kell kapnia, akkor várható jó tartamhatás. Az indítótrágyákat csak sekélyen (15 cm) dolgozzuk a talajba, és az adag minden esetben legyen alacsony! Komplex trágya esetében a starteres indítás nem haladhatja meg a 40–50 g/m2-t, fejtrágyázáskor pedig a 20–40 g/m2-t, ezzel tudjuk csökkenteni a sóhatást. A fejtrágyázások számát minden esetben a külső körülmények és a növények fejlettségi állapota határozza meg, a gyakorlatban 10–14 naponként érdemes trágyázni.
Lehetőség van intenzív táplálásra is, csepegtető rendszeren keresztül, ilyenkor a tápoldatok töménysége kezdetben 0,15%, amit a fejesedés kezdetéig folyamatosan 0,05%-ig csökkenteni érdemes. A felhasznált trágyák dózisa kezdetben 8–12, később 7–8 g/m2/hét legyen. A fejesedéskor adott plusz Ca javítja a minőséget, valamint fontos kiegészítés lehet a levélen keresztül adott trágyázás (a növényvédelmi kezelések mellé adott plusz lombtrágyák) is, ami az általános ellenálló képességet és kondíciót növeli.
Termesztési kísérletbeállítása
A termesztési vizsgálatokat Hegedűs József őstermelőnél végeztük el Bátyán, ahol a talajok jó termőképességgel rendelkeznek, kimondottan alkalmasak igényesebb fajok termesztésére. A vizsgálathoz felhasznált trágya egy az Ascophyllum nodosum alga kivonatát tartalmazó biostimulátor készítmény. A terméket fejes, vörös és zöld tépősaláta szabadföldi termesztésében értékeltük. A növényeket március elején ültettük ki, az alaptrágyázás után a további víz- és tápanyagigényüket csepegtető szalag segítségével, folyamatos csepegtetésekkel biztosítottuk. Az algát tartalmazó készítményből összesen 17 l/ha mennyiségeket használtunk fel (2. táblázat).
A terület kiültetések előtt (talaj-előkészítéskor) teljes felületkezelést, kipalántázás után lombkezelést, állományban pedig csepegtető rendszeren biológiai termésnövelőt kapott. A kísérlet a termesztési gyakorlatnak megfelelő növényvédelmi kezelést megkapta, a termesztés során törekedtünk a felhasznált kemikáliák csökkentésére.
Eredmények
A kontrollal szemben fejes salátánál 20%-kal, tépősalátáknál pedig mintegy 12–15%-kal növekedett az összes hozam. Javult a piacképes növények kihozatala, vagyis a kezelésben részesített növények 88–90%-a lett piacképes minőségű, míg a kontroll esetében ez 78–80% körüli értékeket mutatott (3. táblázat).
A kontrollhoz képest fejes salátánál a piacképes hozam 26%-kal, a tépősaláták esetében pedig 21–23%-kal növekedett, illetve a felhasznált trágyák mennyisége 50%-kal lecsökkent (4. táblázat).
Egyéb megfigyelések
A termesztés során a kezelt növényi blokkok erősebben növekedtek, az életképességük jelentősen javult, fokozódott a növények stressztűrése, jobb vízháztartású, kiegyensúlyozottabb állomány alakult ki, ami növelte a koraiságot, és javította az eltarthatóságot. A növények már a kezdeti fázisban jobb gyökeresedésre tettek szert, fejlettebb gyökérrendszert alakítottak ki, ami hatékonyabb tápanyag-hasznosulást tett lehetővé. Az általános növényegészségi állapot javult, ezért kevesebb permetezésre volt szükség a tenyészidő során. Egységes, szép állományt kaptunk (5., 6. kép).
A termesztési vizsgálat következtetései
A kísérleti állomány gyors kezdeti gyökeresedést és eredést mutatott, ami jó alapot szolgált a további fejlődésnek.
A kezelések hatására:
‑ jelentős mértékben javult a saláták növekedési üteme, jobb vitalitással és turgorral rendelkező növényállományt tudtunk kialakítani,
‑ a jobb állapotban lévő salátaállomány intenzívebb gyökérnövekményt ért el, ami nagyban segítette a növény tápanyag-hasznosulását,
‑ 12–20%-os hozamnövekedést realizáltunk, ezen belül is 21–26%-kal megnőtt a piacképes, eladható termések részaránya,
‑ javult a tárolhatóság, és fokozódott a fejek piaci értéke,
‑ az algatrágya egyedi hatásmechanizmusának köszönhetően serkentette a saláták gyökérszőreinek a növekedését, a gyökérsejtek megújítását, a növények hatékonyabban tudták felvenni a kevésbé mozgékony tápelemeket (pl. foszfor, kalcium), következésképp jelentősen javult a turgornyomás, ami jobb kondíciót és tápanyag-hasznosulást eredményezett,
‑ a hajszálgyökerek megújítása a stresszfaktorokkal szemben is ellenállóbbá tette a növényeket, ami ellensúlyozta a kedvezőtlen ozmotikus viszonyok által kiváltott gyökérveszteséget,
‑ a taposás által kiváltott negatív hatások kevésbé érvényesültek,
‑ kevesebb tápanyaghiányos növényt érzékeltünk,
‑ a felhasznált anyagok mennyiségét csökkenteni is tudtuk.
A pozitív hatások ellenére az integrált szemlélet, mint minden termesztésnél, itt is rendkívül fontos. A készítmény csak akkor működik hatékonyan, ha minden termesztői tényezőt a növény igényeihez igazítunk. Ezért a termelő tudása, tapasztalatai és megérzései kiemelten fontosnak.
Köszönet Hegedűs József termelőnek, hogy tapasztalatát megosztotta velem, és engedélyezte eredményei publikálását.
Szerző: Németh Tamás növényorvos-biológus kutató a vegyszermentes zöldségtermesztés képviselője
Konzultáns: Hegedűs József őstermelő
