2024-ben Kína 650 millió tonna gabona betakarításával számolt, de a tényleges termés ennél is nagyobb lett: 706,5 millió tonnás rekordot ért el. Idén ezt valószínűleg nem tudják megismételni, de a trendek azt mutatják: az amerikai vagy az európai kontinens termelői egyre kevésbé számíthatnak a kínai piac szívóerejére. A feszült világkereskedelmi helyzet pedig csak ráerősít erre a folyamatra.
Visszatérés az öt évvel ezelőtti importszintekhez
Kína a világ egyik legnagyobb búzaimportőre, de 2024-ben 2,6%-kal növelte saját termelését, ami így 140,1 millió tonnás rekordszintre emelkedett. Ez lehetővé tette, hogy 11,18 millió tonnára csökkentsék a búzaimportot (-7,4%). Ezen belül a malmi gabona iránti igényt mérsékli az ország demográfiai változása: az elöregedő társadalom kevesebb lisztet és pékárut fogyaszt, így a felesleges búzát az állattenyésztésnek és az állami raktáraknak kell felszívniuk a belpiacról.
Kína 2020/21 folyamán még 40 millió tonna kukoricát és búzát vásárolt a nemzetközi térből, és a rákövetkező három évben is 30 millió tonna felett maradtak a beszerzései. A futó szezonban, 2024/25-ben, viszont az elemzők már csak 18 millió tonna körüli vásárlással számolnak (amiből 8 milliót tehet ki a búza). Ez ugyan még mindig jóval több, mint a 2019/20-as 13 millió tonnás szint volt, de a világpiacot kellemetlenül érinti, hogy Kína a korábbi importmennyiségek felé tendál ahelyett, hogy növelné a vásárlásait.
A szójahiány még sokáig fennmarad
Ráadásul a COFCO International szerint a kínai búzatermelés 2025-ben tovább javul. Pillanatnyilag egyedül a szója terén látszik reménytelennek az ország önellátása, mivel ebből a felhasználás csaknem 80%-ban importból valósul meg. A kínai vezetés célja a szójatermelés növelése mellett az, hogy több alternatív fehérjelisztet használjanak, például napraforgó-, repce- vagy gyapotmaglisztet.
A trend mindenképpen az, hogy Kínában csökken a népesség, lassul a gazdasági növekedés, miközben a termelési kapacitások mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben nőnek. A kibontakozó vámháború pedig újabb lökést ad annak a törekvésnek, hogy Kína csökkentse külpiaci függőségét. Az USA-nak, Brazíliának és az EU-nak is termékpalettát és/vagy piacot kell váltania, ha a mezőgazdaságát életben akarja tartani.
