Háztáji termelés, elmaradó beruházások, működésképtelen infrastruktúra – a háború azt is szétzúzza Ukrajnában, ami eddig úgy-ahogy működött. Az egyik alapélelmiszerből, a krumpliból csaknem a duplájára nőtt az importjuk. Ennek fő oka, hogy Ukrajnában még a nagyüzemek sem rendelkeznek korszerű burgonyatárolókkal, a lakosság pincéiben csírázik ki a krumpli.
(fotó: Shutterstock)
Senki nem tudja megmondani, mennyi krumpli termett tavaly Ukrajnában, csak az biztos, hogy növekszik az import, és a déli régiók – Herszon, Mikolajiv és Zaporizzsja – koraiburgonya-termelése megszűnt. A termelés fokozatosan áthelyeződik az ország nyugati régióiba, de messze nem elég a kieső területek pótlására. A háború rávilágított az ukrán burgonyatermesztés súlyos strukturális gondjaira is.
Háztáji termelés, pincés tárolással
A háború előtt a háztáji gazdaságok állították elő az ukrán burgonyatermés 90–95%-át. A mintegy 1,2 millió hektárra becsült burgonyaterületből a profi gazdaságok nagyjából 50-55 ezer hektárral részesültek. Az országos termésátlag így is 16-17 tonna körül alakult hektáronként, a 20 millió tonnás össztermés pedig a világ harmadik legnagyobb termelőjévé emelte Ukrajnát.
Csakhogy ez a mennyiség gyenge minőségű, tárolása pedig mindössze néhány hónapra megoldható, egyre nagyobb és nagyobb veszteségek mellett. Így bár Ukrajna belső igénye csak 5 millió tonna burgonya lenne, az ország mégsincs ott a számontartott exportőrök sorában, sőt, ma már importra szorul belőle.
Sokat segítenének a tárolók
A profi gazdaságokban 35–60 tonnás átlaghozamokkal termelnek, így 2-3 millió tonna burgonya előállítására képesek, vagyis a teljes lakossági igény felét meg tudnák termelni a nagyüzemek. Érdekes módon ők sem rendelkeznek korszerű tárolókkal, mindössze a potenciális termelésük tizedét, 300 ezer tonnát tudnak hosszú távon raktározni. Több mint 1,5 millió tonna burgonya tárolására nincs megfelelő kapacitás, de a meglévő infrastruktúra sem működtethető áramszolgáltatás nélkül – és ez is gyakori jelenség a háborúban.
A termelési oldalon is gondok vannak a vetőburgonya- és a műtrágyaellátással, a logisztikával. Minden nehezen elérhető és drága. 2024-ben még az időjárás is kedvezőtlenül alakult az ukránok számára (hideg tavasz, aszályos nyár és ősz), ami a becslések szerint 30%-kal csökkentette az átlaghozamot. A keveset sem tudják azonban hosszan tárolni.
Importkényszer
A jó minőségű burgonya hiánya 90%-os importnövekedést eredményezett 2023-hoz képest, javarészt Lengyelországból. A hivatalos források szerint szeptember végéig 80 ezer tonna krumpli érkezett az országba, de az import 80%-a egyetlen hónapra, a szeptemberre esett. Az ősz folyamán tovább nőtt a behozatal, és ezzel az árak is meglódultak. Februárra a piaci szereplők 0,69 euró/kg-s burgonyaárral számolnak, és áprilisra nem zárják ki a 1,37 euró/kg-os árat. Mindemellett az alacsonyabb minőségű tételek dominálják a piacot.
Az ellátást csak a termelési és a post harvest szakasz fejlesztésével lehetne javítani. Egyszere kellene az öntözést és a tárolást megoldani. A háború azonban nem kedvez a több éves megtérülésű befektetéseknek, ezért a fogyasztóknak szűkülő kínálattal és emelkedő árakkal kell számolniuk.
Tavaly a magyar burgonyatermés sem alakult jól, itt írtunk róla: Minden képzeletet alulmúl az idei burgonyatermésünk.
