Hatályba léptek a mezőgazdasági termékpiacok szervezéséről és a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosításai. Ezek tartalmazzák a termelés kockázatainak megosztását és termékértékesítési számla kiegyenlítését 30 napos határidőre. Eszerint a hibás szaporító- vagy hízóalapanyag éppúgy számonkérhető az integrátoron, mint a felvásárlón a késedelmes fizetés. A szankciók kemények, a feltételek betartása likviditási gondokat okozhat a felvásárlói oldalon.
Lassú átállás várható
2025. január 1-jétől szankcionálhatóvá válnak a 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé, illetve bizonyos esetekben a termelőket ki nem fizető felvásárlók többé nem foglalkozhatnak felvásárlással. A törvénycsomag a termelés és a teljesítés során megfogalmazódó kockázatok egymás közötti megosztását is tartalmazza. A termelők védelmét szolgálja az is, hogy az ágazati szakmaközi szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében.
A szabályok megsértése kemény szankciókkal sújtható. Az előírt feltételek betartása viszont likviditási gondokat okozhat a felvásárlók oldalán, akiknek szintén el kell(ene) érniük, hogy a vevőik 30 napra fizessenek. A jelenlegi gyakorlatban nem ritka a 60 napra vagy még többre történő számlakiegyenlítés, így a terméklánc több pontján is bekövetkezhetnek fizetési csúszások. Ugyanakkor egyik félnek sem érdeke egy alapvetően jól működő partneri kapcsolat felrúgása emiatt. Az alábbi szabályok így vélhetően az elmérgesedő kapcsolatokban adnak egy vezérfonalat a problémakezeléshez, de mindenképpen körültekintőbb szerződéskötésekhez vezetnek.
Fizetési határidő be nem tartása
Amennyiben a szerződő felek a mezőgazdasági szerződésben folyamatos teljesítésben állapodnak meg, akkor a fizetési határidő a tárgyhónapot követő 30. nap lehet, de a vevőnek a tárgyhónapot követő 5. napig már legalább a számlában szereplő összeg 30%-át ki kell egyenlítenie. Amennyiben ez határidőre nem sikerül, a vevő legalább a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni.
A szerződő felek az adott ágazatban elismert szakmaközi szervezet által elfogadott, és a miniszter által jóváhagyott – fizetési határidőt tartalmazó – mintaszerződés szerint kötött szerződésben eltérhetnek a fenti fizetési határidőkre vonatkozó előírástól, de csak „lefelé”. A fenti határidők be nem tartása esetén ágazatfelügyeleti bírság szabható ki, ami a meg nem fizetett ellenérték tíz százaléka, de legalább egymillió forint, és ez a vétkes cég vezetőjétől személy szerint is behajtható.
Mezőgazdasági termékek nagykereskedelmét vagy feldolgozását végző vállalkozásnak nem lehet tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője az, aki korábban tulajdonosa vagy vezetője volt egy olyan cégnek, amelyik a végelszámolás/felszámolás kezdetén a vállalkozás vagyonát meghaladóan vállalt kötelezettséget mezőgazdasági termékek vásárlására.
A termelés kockázatainak megosztása
Kockázatmegosztással kapcsolatos rendelkezéseket kell tartalmaznia a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a sertés- és baromfihús ágazatokban alkalmazott azon szerződésnek, amelyet a gyümölcs esetében a termés betakarításának éve előtt, illetve az állatok betelepítése vagy tenyésztésbe vétele előtt kötöttek.
Termeltetői szerződésekben a rendelkezések kiterjednek
- a szerződés teljesítéséhez szükséges szaporítóanyag-mennyiség vagy élőállatszám biztosítására,
- a mennyiségcsökkenés határértékeinek és következményeinek meghatározására,
- a szaporítóanyag szavatosságának meghatározására és a minőségi hibákért való felelősség megállapítására,
- az inputanyagok minőségének biztosítására,
- az áru átvételének ütemezésére,
- a szerződéstől való elállás feltételeire és
- a teljesítés vis maior miatti akadályoztatása következményeire.
Ágazatfelügyeleti bírság szabható ki, a vevő nem teljesíti a fenti feltételeket. Ennek mértéke legalább tízezer, legfeljebb tízmillió forint lehet, de nem lépheti át a vevő előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százalékát.
