A Tiszántúlon, Hajdú-Bihar megye bihari részén több gazdaság is foglalkozik libatenyésztéssel. A közelmúltban egy másik szakmai riport kapcsán kerültünk kapcsolatba a furtai Keszeli Józseffel, akinek gazdaságában ugyancsak a libatenyésztés jelenti a fő profilt, így megkértük, hogy ossza meg olvasóinkkal néhány mondatban tapasztalatait.
Keszeli József a New Holland T5050 traktorral
– Kérjük, mutassa be gazdaságát!
– Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel, azon belül is fehér tépőliba-tartással foglalkozom. Az állatállomány 6 800 darab libából áll, és hetvenhektáros szántóterületem jelentős részén a libák számára szükséges takarmánybúzát és -kukoricát termeljük meg, a fennmaradó 15 hektáron pedig eladásra napraforgó-termesztéssel foglalkozom.
A géppark jelentős részét az IKR Zrt.-től vásárolt eszközök teszik ki, mint pl. New Holland T5050 traktor, KUHN Premia 4000 gabonavetőgép, KUHN VB 2160 körbálázó, vagy a Hardi függesztett permetező, de számos más régebbi típusú eszköz, mint pl. Kühne-Kleine szemenkénti vetőgép, homlokrakodós MTZ-80 traktor, T-088 szervestrágyaszóró pótkocsi és talajművelő gépek is segítik a munkámat. Kombájnunk a kis területméret miatt nincs, a betakarítást szolgáltatásban végzi el egy másik gazdálkodó számunkra.
A gépeimmel a saját területen és a libatelepen végzett munkák mellett évente körülbelül harminc hektáron bérmunkát is vállalok. A telepen az állatokkal napi szinten két alkalmazott foglalkozik, a gépi munkákat pedig magam végzem el.
– A fenti bemutatásból kitűnik, hogy a libatenyésztés alapvetően a libatolltermelésre épül. Megosztaná velünk néhány mondatban, hogy milyen technológia szerint folyik a tenyésztésük?
– A libák áprilisban napos korukban érkeznek telepünkre, és decemberig tartjuk őket, ezt követően értékesítjük a felvásárló húsfeldolgozó számára. Ezen időszak alatt négyszer történik meg a libatoll fosztása; az első alkalom az érkezésüktől számítva nyolc hét és két nap múlva, a további fosztások pedig 6 hét+két napos időszakonként követik egymást, az utolsó fosztást követő öt hét elteltével vágásra kerülnek az állatok.
A gazdaság fő profilja a libatenyésztés
A libák év közben szabad tartásban a telepünk környékén, legelőn vannak, ezek mellett takarmányozásuk búzával és kukoricával történik, amit a szántóterületen 35/20 ha arányban termesztek, és ez optimális esetben mindig fedezni szokta a takarmányozási igényeinket. A telepi almozás céljából az őszi kalászos területről a betakarítás után a szalmából kb. 500 darab körbálát készítek, a fentebb említett KUHN hengerbálázóval.
A KUHN Premia 4000 gabonavetőgéppel tavaly bővült a géppark
– Felhasználják-e a libatenyészés után visszamaradó trágyát, és ha igen, akkor milyen mértékben?
– Az összes libatrágyát kijuttatjuk a fentebb említett trágyaszóró pótkocsival a területünkre, így ez teljes mértékben hasznosul. Műtrágyát szinte nem, vagy csak jelentéktelen mennyiségben használunk. A trágyázás mellett, ha szükséges, akkor lombtrágyával egészítjük ki a tápanyag-visszapótlást. A baromfitrágya alkalmazásával sokkal jobb eredményeket érünk el termésátlag tekintetében, mint a műtrágyával, és rendkívül pozitív hatása van a talajszerkezetre, ami a talajművelésnél vehető észre a leglátványosabban, de alkalmazásával a területeim vízháztartása is sokat javult.
– Hogyan alakult az elmúlt időszakban a fosztott fehér libatoll és a húsipari feldolgozásra értékesített liba felvásárlási ára?
– A toll felvásárlási ára jelentősen javult az elmúlt öt éves időszakban, hiszen az első fosztást 3 000 Ft/kg felvásárlási áron veszi át a hazai feldolgozóüzem, ami körülbelül a duplája az öt évvel korábbinak.
A toll értékesítése csak olyan árszinten nyereséges, amelynél az egységnyi eladási ár fedezi egy mázsa takarmány bekerülési összegét. Sajnos a vágásra értékesített liba felvásárlási áránál már nem tapasztalható ilyen kedvező változás, mivel az 550 Ft/kg-os átadási ár már hosszú évek óta tartja magát, annak ellenére, hogy időközben jelentősen emelkedtek a tartási és tenyésztési költségek.
– A növénytermesztésre áttérve; az extrém szélsőségeket produkáló tavaszi időjárás mellett mennyire sikerült a tavaszi vetésű növényeket időben elvetni?
– A március végéig eltolódó igen hideg csapadékos téli időjárás miatt az összterület 20%-át belvíz borította, ami alapvetően a közvetlenül a területek mellett húzódó elavult, nem karbantartott csatornarendszer következménye. Mivel ez nem tudta elvezetni a felgyülemlett csapadékmennyiséget, így még lehetőségünk sem volt valahová lecsapolni a pangó vizet, a földek körüli csatornahálózat miatt.
Sajnos azok a cégek, amelyek hatáskörébe tartozik a fentebb említett vízelvezető rendszerek karbantartása, különböző okok miatt nem tudják ezeket a feladatokat maradéktalanul végrehajtani, így a szélsőséges időjárás miatt évről évre egyre nagyobb kárt szenvednek a gazdák területei. Ezekről a földekről csak az áprilisi hirtelen nagy hőség hatására tűntek el az állóvizek, de ez sajnos azzal is együtt járt, hogy a korábban vízzel borított talajt már igen nehezen lehetett megművelni, így az átlagoshoz képest közel két hetet eltolódott a napraforgóvetés, a kukoricáét pedig még csak kb. három hete fejeztük be.
A KUHN Premia 4000 gabonavetőgéppel tavaly bővült a géppark
Szerencsére a hirtelen jött nagy meleg elősegített a növények fejlődését, így a kukorica már hatleveles állapotban van. Viszont a közelmúltban több hatalmas méretű, jelentős károkat okozó jégeső is végigsöpört a bihari területen, amelyeknek sajnos a napraforgó-terület 30%-a is a kárvallottja lett.
– Milyen az őszi kalászosok jelenlegi állapota?
– A búza kifejezetten jó kondíciónak örvend, minden esély megvan arra, hogy megelégedésre okot adó terméseredményeket produkáljon, és ha az időjárás is kegyes lesz hozzánk, akkor az idén is a megszokott időpontban takaríthatjuk be a növényt.
