Szeptember-október óta leszálló ágban van a búza világpiaci ára. Térségünkben az erős orosz export, Dél-Amerikában pedig a kiváló argentin termés húzza lefelé az érvényesíthető árszintet. Közben érdekes verseny van kibontakozóban két nagy lisztexportőr között: Egyiptom malomipara igyekszik kihasználni, hogy Törökország piacokat veszít a kormány protekcionista intézkedései miatt.
Az argentin búza éppen olyan olcsó, mint az orosz
Az USDA jelentése szerint október óta csökkentek a búza exportárai. November 6-án az argentin terményért pontosan annyit kértek az exportkikötőkben, mint Oroszországban, ami az eurázsiai nagyhatalom áruját versenyképtelenné teszi az amerikai kontinensen. (Lásd: Finisben az argentin búza.)
Az orosz és argentin exportjegyzéseket az európai búza követi a sorban, mindössze 2 dollárral lemaradva a legversenyképesebb árak mögött. Az EU-ból származó gabonának súlyos engedményeket kell tennie, ha talpon akar maradni az orosz ajánlatokkal szemben, főként olyankor, amikor az exportpiacokon sem erős a kereslet (lásd lentebb). Egy másik versengő csoportot képez az ausztrál, a kanadai és az amerikai kínálat, amelyik az európai térségtől 30–40 dollárral magasabb árszintet képvisel a kikötőkben.
Egyiptomi liszt Törökország exportpiacain?
Törökország október 15-ig nem importált búzát. A behozatali tilalomig a török malmok vámmentesen szállíthattak be alapanyagot, ha az az exportra szánt liszt előállításához kellett. Az intézkedésre a belföldi búza eladhatósága miatt volt szükség, az ugyanis közel 80 dollárral drágább volt, mint az importból származó. A búzaliszt exportjára szakosodott malmok ezért inkább megvárták a beszállítások újraindulását, ahelyett, hogy áttértek volna a hazai gabona vásárlására.
A tilalom lejártát követően a Török Gabonatanács engedélyezte a malmok számára, hogy búzaszükségletük 15 százalékát importálják, ha a fennmaradó 85 százalékot belföldről szerzik be. Iparági források azt várják, hogy ez az intézkedés sem éli túl az idei évet, mivel ez a török lisztexportra máris erősen negatív hatást gyakorol. A 2024/25-es értékesítési szezon első három hónapjában 41 százalékkal esett vissza a török lisztexport a tavalyi évhez képest.
A legfontosabb exportpiacok a törökök számára: Irak, Szíria, Jemen, Venezuela, Szomália és Dzsibuti. Ha ezekbe az országokba nem jut el elegendő török liszt, akkor a hiányt leginkább egyiptomi forrásból pótolják, ahol az utóbbi években szintén megerősödött az import búzára építő feldolgozóipar. 2023/24-ben az egyiptomi lisztexport 1,5 millió tonnás rekordot állított be, ami közel háromszorosa az ötéves átlagnak. Egyiptom legfontosabb célpiaca Szudán volt, ezt követte Eritrea, Szomália, Jemen és Dzsibuti. Utóbbi három országból teljesen kiszoríthatják a török versenytársakat.
Egyiptom az idei szezonban már 2 millió tonna liszt exportjával számol. Ez még mindig messze elmarad Törökország várhatóan 7,5 millió tonnás kivitelével szemben, de tudni érdemes, hogy a törökök tavaly 10 millió tonna lisztet szállítottak ki, tehát az exportkorlátozások máris 25 százalékkal vetették vissza a potenciális kivitelt.
