A tavalyihoz képest felével(!) nagyobb gabonatermés született Kazahsztánban, ami közvetetten az európai/magyar kereskedelmet is érintheti majd. Kérdés, mit okoznak a továbbiakban az érkező esők.
Gyorsan fejlődő mezőgazdaság
A tavalyi év azonos időszakához képest már 50%-kal több gabonát takarítottak be Kazahsztánban. Ez elsősorban a magasabb hozamoknak köszönhető, igaz, egyelőre a vetett terület bő 30%-áról van még csak szó. Továbbá nem tudni még, mit okoznak a szeptember elejétől ott is hulló heves esők, főleg amiatt, hogy az országban még elég nagy hiány van gabonaszárító-létesítményekből. A kazakok nagyon keményen tolják a mezőgazdaság fejlesztését. Az Agrárágazat év elején számolt be róla, a kazakok annyira komolyan veszik a klímaváltozást, a vízpótlás egyre komolyabb problémáját, hogy már 2030-ra 2,5 millió hektárra akarják növelni az öntözött területek nagyságát 1,8-ról. (Idehaza a durván 4,5 millió hektáros mezőgazdasági művelésű területen az öntözés nem éri el a 2,5 százalékot sem a KSH szerint.) Közben folyamatosan vásárolják, építik az új gabonaszárítókat, így a mostani 1300-hoz továbbiakat helyeznek üzembe, hogy biztosítsák a napi 923 ezer tonnás kapacitást.
Sok a gabona, de kevés a vevő, nagy a(z ár)verseny
A nagyszabású gabonabetakarítás első eredményei bíztatóak, magasak a hozamok, igaz, a búzában például a learatott mennyiségének majdnem kétharmada 3. kategóriájú. Továbbá a szeptember eleji várhatóan zord időjárási viszonyok növelhetik a szemtermésveszteség kockázatát, és akadályozzák-lassítják a munkát.
Ám mindez nem akadályozza a kazak kivitel erőteljes emelkedését, ami nem túl jó hír az európai termelőkre, kereskedelem kilátásaira nézve. Az mi a külkereskedelmet illeti, az APK-Inform a búzapiac exportpotenciálját 7,3 millió tonnára becsüli, ami 40%-kal több, mint tavaly, míg árpapiac 1,4 millió tonnás kivitele 22%-kal haladhatja meg a 2023-ast. (Emellett az orosz búza is jelentős nyomást gyakorol majd az európai, eurázsiai, ázsiai piacokon. Mint nemrég a MezőHír is megírta, az oroszoknál a 42,5 millió tonna búza 77%-a malmi minőségű, a többi tétel fele a 4. minőségi osztályba tartozott, negyede-negyede pedig a 3. és az 5. kategóriába, javítóból alig párezer tonnájuk van.) Az orosz mennyiségi dömping ugyanakkor nemcsak az európai termelők esélyeit befolyásolja, hanem az elvileg gazdasági szövetséges kazakokét is, miután az oroszok szisztematikusan vadásszák a kazak exportpiacokat, és Kína is mérsékelni kívánja importját a magas hazai készletek miatt. Mindez fokozhatja az árversenyt ezekben a szegmensekben, és az árak csökkenéséhez vezethet.
