A rendszerváltás előtti időszak miatt nincs jó híre a szövetkezésnek, mégis a kis- és középgazdaságok összefogásában lát kiutat a súlyos kihívások előtt álló mezőgazdaságban Bozi József. A fiatal kertészmérnök a növényorvosi diploma birtokában is szeretné továbbképezni magát, hogy a kiskunsági gazdák tudásigényét minél hatékonyabban szolgálhassa.
Szerethető kihívások
– Milyen családi, iskola előzménye volt annak, hogy a növényorvosi hivatást válassza?
– A felmenőim közül többen is foglalkoztak mezőgazdasággal, anyai ágon nagyapám agrármérnök volt, ő a Kecskeméti Szőlészeti Kutatóintézetben dolgozott, apai ágon a dédszüleim foglalkoztak növénytermesztéssel.
Szüleim hobbiszinten mindig is tartottak állatot, és ahhoz kapcsolódóan gyepgazdálkodást is folytattak, ami lassan tíz éve szőlőtermesztéssel is kiegészült. A középiskolámat Szegeden, a piaristáknál végeztem, felsőfokú tanulmányaimat Budapesten, a mai Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen, akkor még Szent István Egyetemen folytattam. Kertészmérnökként végeztem, majd a növényorvosi diplomát is megszereztem.
Az alapképzésem megkezdésekor még nem is gondolkoztam azon, hogy egyszer növényorvos leszek. Az alapképzés második felében, az első növényvédelemmel kapcsolatos órákon tudatosult bennem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Nagyon hálás vagyok a Budai Campus oktatóinak, hogy megmutatták a növényorvosi szakma szépségeit, és széles körű tudást adtak, ami nagyon jó alapot biztosított a további szakmai fejlődéshez. Az egyetem után egy rövid bordeaux-i borvidéki kitérő után itthon kezdtem el dolgozni.
– Mit szeret benne, és mit tart ma a szakma legfőbb nehézségének?
– Szeretem, hogy nagyon változatos kihívásokat rejteget a növényorvosi hivatás. Nincs két egyforma eset, minden ültetvény, minden kultúra kicsit más. Természetesen minden kultúrnövénynek megvan a maga növényvédelmi technológiája, de az élet mindig produkál váratlan helyzeteket, amelyek kihívás elé állítják mind a termelőket, mind a növényorvosokat.
A környezetünk változása és a technológia fejlődés új helyzetek elé állítja a növényorvosokat, ezzel folyamatos tanulásra sarkallva az embert, de úgy gondolom ez a legtöbb szakma esetén elmondható. Szeretem benne, hogy nem egy irodában ülős munka, számomra a legizgalmasabb része a növényorvosi munkának, amikor növényvédelmi területbejárást végzek. Nehézségnek a szezonalitásból fakadó munkacsúcsokat mondanám, a tavasztól őszig tartó időszakban nem sok idő van a kikapcsolódásra.
Minőségi növényvédelem, szaktanácsadás
– Soltvadkert környéke korábban a közepes-gyenge minőségű borokról, ma már prémium termékeiről és ennek megfelelően a kiterjed szőlőkről ismert. A kertészeti ágazatban és mellette a szántóföldi szegmensben jellemzően milyen növényvédelmi kihívásokkal találkozik?
– Igen, valóban a szőlő a legnagyobb területen termesztett kultúrnövény Soltvadkerten és környékén. Üdvözölendő, hogy már a Kunsági Borvidékről is magas minőségű borok kerülnek a fogyasztók asztalára. Úgy gondolom, a bort kedvelő embereknek egyre kevésbé a közepes-gyenge minőségű borok jutnak eszükbe a Kunsági borvidékről.
A szőlőn kívül zöldségkultúrák széles palettáját termesztik magas minőségben a környéken, illetve a szántóföldi kultúrák közül a kalászosok, kukorica, napraforgó, repce a legjellemzőbb. Az aszály az összes kultúrát rosszul érinti, ez nemcsak a vízhiány okozta stresszben jelenik meg, hanem felbukkanhatnak a szárazabb időjárási körülményeket kedvelő kártevők is, amire az idei évben a környéken kalászoskultúrákban példa is volt. A szőlőültetvényekben a tapasztalataim szerint a feketerothadás jelentősége egyre növekszik, illetve a gyapjas pajzstetvek egyre több ültetvényben vannak jelen.
– Milyen segítséget tud adni a gazdaságoknak akkor, amikor hatóanyag-kivonásokkal, rezisztenciákkal küzd a növénytermesztés?
– A hatóanyag-kivonások nagyon megnehezítik a gazdálkodók és a növényvédelmi szakemberek munkáját. Az egyre szűkülő hatóanyag-paletta bizonyos szerek túlhasználatához vezet, ami a rezisztencia kialakulásával fenyeget.
Növényvédelmi szakemberként naprakész tudással kell rendelkeznem a növényvédelemben használható hatóanyagokkal kapcsolatban, ismernem kell a hatóanyagok működését és a különböző formulációk előnyét, hátrányát, és természetesen a jogszabályok változását.
A növényvédő szerek és kártevők, kórokozók alapos ismerete által tudom segíteni a gazdálkodókat a megfelelő növényvédelmi gyakorlat kialakításában, annak érdekében, hogy elkerüljük a gazdaságilag jelentős kártételt és a rezisztencia kialakulását a hatóanyaggal szemben. Természetesen mindezt az egészséges élelmiszer előállítását szem előtt tartva végezzük. Emellett fontosnak tartom a magyar és külföldi szakirodalom tanulmányozását, és az abból szerzett tudás beépítését a növényvédelmi gyakorlatba, ezzel is segítve a gazdálkodókat.
– Ha a szaktanácsadás rendszerét nézzük, akkor is felmerül ugyanez a kérdés. A gazdák-gazdaságok sokasága visszasírja azt az időszakot, amikor államilag szervezett tanácsadói hálózat segítette a technológiai, talajvédelmi és más ismeretek terjesztését. Önnek mi a tapasztalata, milyen szakmai tanácsokra van manapság leginkább szükségük a gazdálkodóknak?
– Nagyon szerteágazó a szaktanácsadói munkám. Vannak partnereim, akikkel előre megtervezzük és összeállítjuk a növényvédelmi tervet az adott évre. Az élet ebbe természetesen beleszól, és nagy valószínűséggel bizonyos pontokban eltérünk, de egy jó alapot biztosít a szezonra.
Természetesen velük folyamatosan tartom a kapcsolatot, és mindig átbeszéljük a következő kezelést, területbejárást végzünk, végigkísérem a kultúra állapotát egészen a betakarításig. Ezekkel a partnereimmel szerződésben állok, így biztosítani tudom nekik az első kategóriás növényvédő szerek megvásárláshoz szükséges növényorvosi vényt. Ez nagy könnyebbséget és rugalmasságot biztosít nekik, hiszen a vállalkozásom része egy növényvédőszer-üzlet is, amelynek keretében kiállítom a vényt, és nem kell külön felkeresniük a növényorvosukat a növényvédő szer megvásárlásához.
Vannak olyan partnereim is, akikkel nem állok szerződésben, de bizonyos növényvédelmi problémájuk esetén felkeresnek. Ilyenkor kimegyek az ültetvényre/szántóföldre, és egyszeri szaktanácsadás keretén belül tárom fel a növényvédelmi problémát és így beszéljük át a teendőket. Sokan keresnek meg tápanyag-utánpótlással kapcsolatos kérdésekkel, ezért el fogom végezni a szakirányú továbbképzést, hogy magasabb szinten tudjam kiszolgálni jelenlegi és jövőbeni ügyfeleimet is.
A fejlődés lehetősége az összefogásban rejlik
– Nyakunkon egy olyan paradigmaváltás, amit a keleti konkurensek dömpingáruja, az időjárás-változás és az állandósuló piaci ingadozások kényszerítenek ki. Amikor azzal keresik fel, mit termeljenek, hogyan alakítsanak ki a gazdák-gazdaságok piacképes láncolatokat, mit javasol nekik?
– A klímaváltozás következtében bizonyos növényeket egyre nehezebben lehet gazdaságosan termelni, viszont megjelenhetnek olyan növények a hazai termesztésben, amelyeknek kedvez a felmelegedő éghajlat. Természetesen nem egyszerű a termesztett kultúrnövény leváltása, ez nagyon sok befektetést igényel, anyagit és szellemit egyaránt. Elég csak az eszközparkra gondolni, hiszen hatalmas beruházás egy új kultúra eszközeinek a beszerzése.
A gazdálkodók helyzetét nem könnyítik meg az egyre szigorodó európai uniós szabályozások, amelyek nem érintik az unión kívülről érkező árukat, ezzel jelentős versenyhátrányhoz juttatva az unióban gazdálkodókat.
Én az összefogásban látom a fejlődést lehetőségét. Tudom, hogy a termelői szövetkezeteknek itthon nincs jó reputációjuk az előző politikai rendszer miatt, de a kisebb gazdálkodóknak jelentős növekedési potenciált jelent, ha szövetkezetbe tömörülnek. Közös erővel könnyebb nagy értékű beruházásokat végrehajtani, a nagyobb árumennyiségnek köszönhetően jobb piaci helyzetet tudnak elérni, mint egymagukban. Magyarországon is látni jó példákat erre, úgy gondolom, érdemes tanulni belőlük.
– Nyitott egy növényvédőszer-, inputanyag-forgalmazó gazdaboltot. Mik a tapasztalatai eddig a kereskedelemben?
– Nagyon szerteágazó a keresett termékek palettája. A magas hozzáadott értékű és magas hozammal kecsegtető kultúrák esetében jobban keresik és elfogadják a magasabb árú „prémium” termékeket, míg a kisebb hozamú kultúrák esetében inkább a költséghatékony megoldásokat keresik a gazdálkodók.
Nagy kiszerelésű műtrágyából leginkább a pétisót vásárolták, ugyanakkor a granulált szerves trágyára is jelentős igény mutatkozik. Lombtrágyák közül a komplex és monó műtrágyákra is egyaránt van kereslet. Természetesen a műtrágyák és növényvédő szerek esetén is keresik a már bevált szereket, ugyanakkor fontos szem előtt tartani a szerrotációt a permetezések során.
Tapasztalatom szerint nem elég csak a fizikai terméket adni a vásárlóknak, ahhoz szorosan kötődnie kell a „szellemi terméknek” is. Ez egyaránt igaz a gazdálkodókra és a hobbikertészekre is.
A vásárlók gyakran nem egy konkrét termékért jönnek be az üzletbe, hanem egy növényvédelmi problémával, amire keresik a megfelelő készítményt. A kiszolgálást végző dolgozónak szakképzettnek kell lennie, hogy megoldást tudjon nyújtani a növényvédelmi problémára.
Kohout Zoltán