A bálagyűjtő kocsik alkalmazásának több esetben is kiemelt szerepük lehet. Így például akkor, ha a bálák területről való elszállítása csak késéssel oldható meg.
Ebben a szituációban alkalmazásukkal a tábla szélére, egy csoportba gyűjthetők a bálák. Ezzel a technológiai megoldással a szálastakarmány megindult hajtását a későbbi rakodással nem roncsoljuk, károsítjuk. Szalma- és kukoricaszár-bálák esetében pedig a bála táblaszélre gyűjtésével az elszállításra várakozást elkerülve megkezdődhet a talajművelés. A bálagyűjtő kocsikkal legyűjtött terület mentesül a bála elszállítása során a bálák egyenkénti összegyűjtésével együtt járó káros talajtömörödéstől is.
A rakodó és szállítóeszköz nem hajt be a területre, és a 30-40 bálával megrakott bálaszállító pótkocsi vagy teherautó nem terheli a talajt. Leginkább a külön traktorral üzemeltetett bálagyűjtő kocsik az elterjedtebbek a kínálatban, de néhány gyártótól már bálázóhoz kapcsolható kocsik is elérhetők. A konstrukciós kínálat igen széles, cikkünkben ezt próbáltuk egy csokorba gyűjteni.
Hazai gyártásból is többféle volt
Mielőtt elemeznénk a kínálatot, meg kell említeni, hogy a 80-as években hazai gyártásból is széles választék állt rendelkezésre a bálagyűjtő kocsikból. A hengeres bálázás rohamos terjedésével vásárolt licenc alapján (Hesston-5200) és saját fejlesztésből (HBSZ-5 és -8, Vámos-5, illetve -10) többféle konstrukciójú bálagyűjtő kocsiból válogathattak a gazdaságok, sőt rendelkezésre állt a kínálatban gyűjtést és a szállítást egyben elvégző traktorvontatású (NBSZ-7), illetve félpótkocsiként, nyerges vontatóval vontatható (NBSZR-12) bálagyűjtő kocsi is. Ezek közül a legtovább a Hesstontól vásárolt licencű bálagyűjtő volt gyártásban.
A legismertebb
A különböző konstrukciók közül európai szinten a legelterjedtebb a beemelővillás, tolófalas továbbítású gyűjtőkocsi. Ezek általában jobb oldalról szedő hidraulikusan mozgatott kétkarú beemelővillával szedik fel a talajról a hengeres bálát és egy, illetve két sorban kiképzett gyűjtővályúba vagy gyűjtőkeretbe emelik. Itt pedig láncos vagy munkahengeres mozgatású tolókeretek tolják bálánként vagy bálapáronként a hengerbálákat a gyűjtőkocsi hátsó ütközőfala felé. A láncos mozgatású tolófalas verziónál a láncok meghajtása a lehordószerkezetes pótkocsiknál alkalmazotthoz hasonló, hidrosztatikus hajtású hajtóművel történik. A sorba gyűjtött 4–10 darab bálát a tábla szélére szállítva, egy vonalba rendezve üríti le magáról a gyűjtőkocsi. Ilyenkor a hátsó határolókeret lenyílik, és az egész rakfelület hidraulikus munkahengerpár segítségével vagy – osztott vonórúd esetén – a rúd hidraulikusan történő megtörésével hátrabillen, a bálák pedig vagy maguktól, vagy pedig a mellső letolófal segítségével elhagyják a gyűjtőfelületet.
Az egyszerűbb
A másik, egyre inkább terjedőben lévő európai megoldás, amikor a bála beemelése egy vonalban történik a bálagyűjtő rakfelülettel. Ilyen volt például egykoron a Cronos-licenc alapján itthon gyártott környei HBSZ bálagyűjtőkocsi-család is. Napjaink kínálatában is több ilyen konstrukció van, amelyek leginkább a felszedett, begyűjtött bálák rakfelületen való továbbításában és a bálamegfogó-beemelő villa kiképzésében különböznek. Ezek a bálagyűjtő kocsik általában vízszintes irányban, hidraulikusan szögben állítható vonórúddal rendelkeznek, így az erőgéptől eltolt, vele jobbra párhuzamos nyomvonalon haladva emelik fel a bálákat.
A bálaemelő karjuk vagy villájuk egyszerűbb, hiszen csak hátrabillentik a raktérbe a bálát. A következő bála pedig az előzőt hátrébb nyomja a gyűjtőfelületen, így a bálák mozgatása is egyszerűbb, nem igényel bonyolult mozgatómechanizmust, illetve hátratoló falat. Az összegyűjtött bálák ürítése hátrabillentéssel, szintén egyszerűen történik, de van már olyan széria, amelynél a bálák ürítése hevederes rendszerrel valósul meg. Ezek a gyűjtőkocsik mérettől függően 5–12 hengerbála egybegyűjtésére képesek. A jelenlegi kínálatban ennek a konstrukciós megoldásnak a cseh Romill Rotos bálagyűjtő kocsi az egyik közép-európai képviselője. Ebben a kategóriában talán kicsit különcnek számít az olasz Alberti AM széria, amely egyszerre két hengeres bálát gyűjt össze bálaemelő villájára, amelyeket egymásra helyezve függőlegesen pozícióba helyezi fel a kocsi csőkeretes korlátú gyűjtőfelületére, ahonnan láncos lehordószerkezettel üríti a bálákat a jármű mögé. Ennek a konstrukciónak annyi hátránya van, hogy a bálacsoport ürítés után kevésbé rendezett, mint a fentebb említett konstrukcióknál.
Csomagolt bálához is
Mivel manapság a költségek jelentős emelkedése miatt fokozottan előtérbe került a menetszámcsökkentés, így egyre szélesebb körben terjednek a felhasználók körében a kombinált gépek a szálastakarmány-betakarításban is. A bálázó + bálacsomagoló gépek viszont már eleve csomagolt bálákat hagynak maguk után, amelyek mozgatás és begyűjtés szempontjából a sérülékenység miatt sokkal kíméletesebb bánásmódot igényelnek, mint a kötözött vagy hálóval bevont társaik.
Egyes gyártók ennek érdekében a bálagyűjtő kocsijaik bálákkal érintkező részeit lekerekített profilú, minél kíméletesebb érintkezést biztosító elemekből építik fel, de van olyan Európában is elérhető, tengerentúli konstrukció is, amelyet csomagolt bála megfogására alkalmas villával építik, illetve a gyűjtőterét görgősorral szerelik fel. A másik, kifejezetten csomagolt bála gyűjtésére kialakított megoldást az Európában elérhető Wilson Super, Monster és Mega Movie bálagyűjtőkocsi-család jól reprezentálja. A gyártója szerint ennél a szabadalmaztatott technológiája segítségével a fólia károsodása nélkül felszedhetők a csomagolt hengeres bálák. Lényegében egy szintén vízszintesen szögben törhető vonórúddal ellátott, tandem futóműves pótkocsiról van szó, amely mindkét oldalra lehajtható csővázas bálagyűjtő csatornával rendelkezik, amelyekbe becsúsznak a bálák. Amint a megfelelő számú bála összegyűlt, akkor felemelve a kocsiváz felé történik a szállítás, az ürítés pedig szintén kissé hátrabillentve, a felszedési sor szerint történik.
Bálagyűjtés a bálázással egy menetben
A Fasterholt Maskinfabrik A/S bálagyűjtő kocsija a hengeres bálázógép után kapcsolva lehetőséget biztosít a bálázás és a bálagyűjtés egy menetben történő megvalósítására is. A bálagyűjtő, bálaátmérőtől függően, 3-4 hengerbála összegyűjtését és csoportonként a talajra helyezését valósítja meg. A bálázó egyenesen a bálagyűjtő kocsi fogadó-emelő keretére dobja ki az elkészült bálát, amely keret hidraulikus rendszer segítségével hátra, a kocsi gyűjtő rakfelületére billenti azt. A dán bálagyűjtő tartozéka az elektrohidraulikus szelep és az elektromos boksz a be- és kirakodás vezérlésének váltásához. Ezeknek a bálagyűjtőknek viszont annyi hátrányuk van, hogy nem a tábla szélére gyűjtik csoportokba a bálákat, hanem a területen, a bálázó nyomvonalában, a gyűjtőtér telítődésének helyén kerül kiürítésre a gyűjtőkocsi.
Összegezve elmondható, hogy sajnos a hazai gyártású bálagyűjtő kocsik teljesen eltűntek a kínálatból, viszont importból egyre szélesebb ezekből az eszközökből a konstrukciós kínálat, amely a következő években várhatóan tovább fog bővülni.
Farkas Imre
