Az Európai Unió egyik legnagyobb öntözésfejlesztési beruházását hajtották végre Mezőhegyesen, amihez a vizet a Maros biztosítja. A beruházás értéke 10,6 milliárd forint, amiből az állami támogatás 8,8 milliárdot tett ki – adta hírül a vg.hu.
Két éven át készült
A fejlesztés keretében 81 öntözőberendezés épült ki, ennek köszönhetően az egyidejűleg öntözhető terület 2500 hektárról több mint 5000-re nőtt. Az öntözési mintaprogramnak tekintett beruházást a kormány 8,5 milliárd forinttal támogatta – közölte Nagy István agrárminiszter a mezőhegyesi öntözési beruházás ünnepélyes átadásán.
Az öntözőgépek teljes hossza 37.659 méter, ezek saját rádiófrekvenciás irányítási rendszerrel (5G) működnek. 13 hónapra volt szükség a földalatti nyomóvezetékek, a nyílárok, a nyomásközpontok, a hígtrágyakeverő és -tároló betongyűrű megépítéséhez. Az öntöző gépeket 19 hónap alatt telepítették: 9 lineár, 31 Center Pivot, 39 Center Pivot Corner karral, 2 Center Pivot VRI-vel. Az ország legnagyobb öntözésfejlesztési programja nemcsak a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság, de a teljes hazai agrárium fejlesztésében is mérföldkőnek számít – folytatta a szakminiszter.
A rendszer a növények vízigényét, a talaj nedvességtartalmát, a meteorológiai adatokat, az időjárási előrejelzéseket és a rendelkezésre álló vízmennyiséget együttesen képes figyelembe venni, majd a precíziós kijuttatást időben és térben irányítani.
Június 30-ig nyitva áll a pályázat
Csányi Attila, a beruházás gépbeszállító partnere, a KITE Zrt. igazgatóságának alelnöke kiemelte, hogy idén mintegy 500 milliárd forintos gazdasági kár érte a növénytermesztést az aszály miatt. Ha ezt az összeget 50 százalékos támogatással öntözésfejlesztésre fordítanánk, a hazai termőterület 9-10 százaléka, mintegy 400 ezer hektár válna öntözhetővé.
A kabinet célul tűzte ki, hogy 2024-re az öntözött terület nagysága elérje a 200 ezer hektárt, 2030-ra pedig 350 ezer hektáron folytassanak öntözéses gazdálkodást. A számok elérése nagy erőfeszítést követel, mivel 2021-ben csak szűk 175 ezer hektár rendelkezett vízjogi engedéllyel az öntözésre, de ebből mindössze 85 ezer hektár kapott ténylegesen vízutánpótlást.
A cél elérését a kormányzat az öntözésfejlesztési pályázaton túl az adminisztratív terhek csökkentésével, az öntözési szolgalom bevezetésével és az öntözési közösségek megalakításának támogatásával segíti. Jelenleg 142 elismert öntözési közösség létezik, 18 közösség kérelmeit vizsgálják, és további 55 jelentette be megalakulási szándékát. Az öntözésfejlesztési pályázat forrásaiból eddig 753 gazdaságrészesült 46 milliárd forint támogatásban. A napokban újabb 31 pályázatról született döntés további 6,5 milliárd forint támogatási értékkel. A szakminiszter kijelentette: 2023 és 2027 között mintegy 70 milliárd forint jut az öntözéses gazdálkodás pályázati fejlesztésére.
A háttér működőképessé tétele
Az állam az öntözési stratégia részeként meghirdetett, 10 éves infrastruktúra-fejlesztési programban évente 17 milliárd forintot tervezett elkölteni. A két éve futó programban eddig 9 harmadlagos mű rekonstrukcióját célzó, egyúttal mintaprojektnek is minősülő állami beruházás megvalósítását kezdték meg. A Belügyminisztérium koordinálásával az elmúlt években nyolc tározó épült az országban, 5 millió köbméter maximális tározókapacitással. Az utóbbi három évben felújítottak vagy átépítettek 314 műtárgyat és 33 szivattyútelepet.
