Amíg másfél-két évtizeddel ezelőtt a mezőgazdaság döntően alap- és nyersanyag-beszállítónak számított, addig napjainkban már számos olyan agrogazdaság működik, amelyik az alapanyag-előállítástól a kereskedelembe történő készáruszállításig a teljes vertikumot lefedi. Ezt tükrözi a csomagolóanyag-igényük is.
Az elmúlt évtizedek során számos gazdaság jól prosperáló mezőgazdasági – és élelmiszeripari – cégbirodalommá nőtte ki magát. Céges portfóliójukban a klasszikus mezőgazdasági tevékenységet folytató üzem mellett – többnyire önálló cégként – megtalálható a szállítmányozás, élelmiszer-feldolgozás (beleértve például a vágóhidakat, kis- és nagykereskedelmet stb.). Az előbbiekből következően nagyban módosult a mezőgazdaság csomagolóanyag-igénye is. Korábban a különböző alapanyagú zsákok, a műanyag és faládák valamint a takarófóliák vezették a csomagolóanyagok toplistáját. Napjainkban már sokkal szélesebb a palettát ölel fel az az igény, amellyel a mezőgazdasági üzemek megkeresik a csomagolóanyag-gyártókat. Elérkeztünk oda, hogy az agrárium – az egyéb funkciói mellett – marketingszempontból is értékesnek tekinti a csomagolást. Ez utóbbiból fakadóan növekszik az igény a jó minőségű csomagolóanyagok iránt.
Funkcionális csomagolás
A fogyasztók fejében többnyire a fogyasztói csomagolás meríti ki a „csomagolás” fogalmát. Pedig funkcionális tekintetben – vitathatatlanul fontos szereppel – használunk még gyűjtő- és szállítási csomagolásokat is. Természetesen egyértelmű, hogy a fogyasztói csomagolás van a „premier plán”-ban, ezért is tekintik ezt elsődleges csomagolásnak. Az említett egyéb formát másodlagos csomagolásnak is nevezik. Az egyes alapformákhoz jellegzetes szerkezeti megoldások tartoznak, és ezek jelentős eltérést mutatnak a befogadási kapacitás tekintetében is. A fogyasztói csomagolás életciklusa a leghosszabb, hiszen a logisztikai láncban a gyártótól a végfelhasználóig, fogyasztóig ír le egy nagy pályaívet, a terméket kísérve. Az elosztási logisztikát támogató gyűjtőcsomagolás meghatározott mennyiségű azonos termék vagy fogyasztói csomagolás ideiglenes védőburkolata. A harmadik alapforma, a szállítási csomagolás – ahogy azt az elnevezése is jelzi – a szállítás megkönnyítésére szolgál. Igen jelentős a szállítási csomagolás logisztikai műveletekkel kapcsolatos információhordozó szerepe is, hiszen az áru egyfajta útlevelének számít, és így tartalmaz minden releváns tudnivalót a termékre vonatkozóan.
A pozitív jövőkép az, hogy a környezeti nehézségeket felismerő termelővállalatok új és fenntartható csomagolási és élelmiszer-pazarlást megelőző alternatívákat dolgoznak ki a pozitív változások és az etikus gyártás elősegítése érdekében. Ezeknek az új és továbbfejlesztett módszereknek az általános használata és fejlesztése nemcsak a bolygót, hanem a termékelosztás alapjait is meg fogja változtatni.
Mibe csomagol szívesen az agrárium?
Ahogy a bevezetőben már utaltunk rá, a széles tevékenységi körű mezőgazdasági nagyvállalatok létrejöttével gyakorlatilag az agrárium is hasonló csomagolóanyag-igénnyel jelenik meg a piacon, mint a többi gazdasági szektor. Ez az igény ráadásul nagyon széles palettán mozog, hiszen a zöldség és gyümölcs csomagolásától a kertészeti termékek csomagolásáig, a borcsomagolástól a vetőmagok csomagolásáig – hogy csak néhány területet említsünk – láthatóan szerteágazó a kereslet. Az agrárium pozíciója az elmúlt évtizedek során jelentősen megváltozott. Ma már ebben a szektorban sem elégednek meg a „másodvonalbeli” termékekkel. Sőt, határozottá vált az igény a legmodernebb csomagolóanyagok és csomagológépek iránt. A termékfejlesztők igyekeznek megoldást találni az ebből az irányból érkező, kifejezetten speciális elvárásokra is. Példaként megemlíthető, hogy bizonyos termékeknél megjelenik az arra vonatkozó igény, hogy a csomagolóanyag antibakteriális tulajdonságú legyen, ami azért fontos, mert így több napon és több országon át tartó utazás ideje alatt megakadályozható a benne lévő termék megfertőződése. Sőt, az elvi lehetősége annak is megvan, hogy a csomagolóanyagba ültetett érzékelők segítségével azt is ellenőrizni lehet, hogy a terméket szállítás közben nem nyitották-e ki, illetve, hogy nem romlott-e az áru. Habár még csak igen kis mértékben, de már tagadhatatlanul jelen van az élelmiszeripar területén a nanotechnológia, ami elsősorban az erősebb és könnyebb csomagolóanyagok előállítása területén hozhat előrelépést. A mezőgazdasági üzemek a piacszerzés, költségcsökkentés érdekében keresik az innovációs lehetőségeket, és ebbe a körbe a legkorszerűbb csomagolóanyagok alkalmazása is beletartozik.
A csomagoláson túl
Napjainkban az éles piaci verseny azt diktálja, hogy a csomagolás több legyen az árut körülvevő anyaghalmaznál. A csomagolás a vállalati arculat fontos része. Ma már az arculat meghatározó jelentőséggel bír a vállalat jövőjét és sikerét illetően az agráriumban is. Minden egyes elem (témánk szempontjából most a csomagolás) fontos, amelyiknek szerep jut a céges arculat formálásában. Nem szabad elfeledkezni az ehhez kapcsolódó vállalati kommunikáció fontosságáról sem. Minél pontosabban szükséges meghatározni, hogy az adott vállalkozás kire-kikre fókuszál a piacon, vagyis hogy kik tartoznak a célcsoportba. Milyen előnyei származnak abból a célcsoport tagjainak, ha az adott vállalkozás vagy annak terméke, illetve szolgáltatása mellett dönt. A vállalati marketing mondhatni alaptétele a cégről, a termékről való pozitív kép kialakításának fontossága. Hiszen így jöhet létre a potenciális vásárlóknál, illetve vásárlójelölteknél hosszabb távú ragaszkodás a brandhez. Ezt a képet – a termék jó minőségén túl – számos módon lehet erősíteni. Néhány évvel ezelőtt még szinte extra dolognak számított a környezetbarát csomagolás. Ez napjainkra már fogyasztói elvárássá vált. Ráadásul nemcsak az igazán dinamikus bővülést mutató biotermékek piacán, hanem más áruszegmensekben is. Azzal a legtöbben tisztában vannak, hogy a piacon nemcsak maga a termék, hanem annak csomagolása is versenyben van. Amikor egy nagyobb üzlet polcain egymás mellett sorakozik 8-10 hasonló minőséget képviselő termék, akkor ott már sokat számít, hogy „min akad meg a vásárló szeme”. A fogyasztók a hasonló kategóriájú áruk közül azokat választják, amelyek számukra pozitív érzetet keltenek. Egy jól felépített vállalati arculattal (megfelelő kommunikációval, amelynek része például az áru csomagolása is) egy magot ültethetünk el a potenciális vevőkben, és az a vásárlási aktus során meghozhatja a termését, ami tovább erősíti a vállalat piaci pozícióját. A fogyasztókat vonzza a kiváló minőségű csomagolás. A külső megjelenés és a tartalom feltételezett kiválósága közötti összefüggés erős, és a marketingstratégia fontos része.
A környezetbarát csomagolás ma már nem csak a biotermékek piacán követelmény
Mezőgazdasági és élelmiszeripari csomagolóanyagok újrahasznosítása, fenntarthatóság
A környezettudatosság és a fenntarthatóság érdekében tett első lépések a termelés minden szintjén a gondolkodásmód változásával kezdődnek. A csomagolás a legtöbb mezőgazdasági terméknél a termelési ciklus része. E folyamatok fejlődése és alapvető változásainak folytatása minden területen csapatmunkát és odaadást igényel.
Az egyensúly megtalálása a fenntartható és hatékony csomagolóanyagok kifejlesztése között kihívást jelent
Függetlenül attól, hogy a csomagolás miből készül, fenntartható vagy sem, valahogy elő kell állítani. A csomagolóanyag-előállítás költsége az alapanyag és az energiaigény miatt magas. Az egyensúly megtalálása a fenntartható és hatékony csomagolóanyagok kifejlesztése között sok vállalat számára kihívást jelent. A komposztálható csomagolóanyagok néhány éven belül megsemmisülhetnek, nem terhelik a környezetet több évtizedig vagy akár évszázadig. Viszont az előbbiek gyakran nem tartják olyan frissen a termékeket, mint a műanyag. Lehet, hogy a facsomagolás újrafelhasználható, de honnan származik a fa; újrahasznosított fa vagy erdő? A fenntarthatóság nem pusztán a csomagolóanyag használatára vonatkozik, hanem annak teljes ciklusára, az eredetétől a lehetséges lebontásáig. A hulladék műanyagok újrahasznosításának lehetőségét és felelősségét egyre több gyártó látja be. Sokan ezt a marketingkampányuk részévé is teszik, gondoljunk csak a világ egyik legnagyobb üdítőital-gyártó cégének a közelmúltban indított – a palackok újrahasznosítására irányuló – kampányára. Globálisan tekintve a legnagyobb mennyiségben felhasznált polimer alapanyagok fajtái a polietilén (PE, LDPE, HDPE), a polipropilén (PP), a polisztirol (PS) és a polivinilklorid (PVC). A műanyaghulladékok alapanyagai tehát többfélék is lehetnek, ezek azonban kémiailag nem „barátai” egymásnak, azaz jellemzően nem jól kombinálhatók egymással.
A fenntarthatóság nem pusztán a csomagolóanyag használatára vonatkozik
Így például, míg egy műanyag vizespalack anyaga jellemzően PET (polietilén-tereftalát), addig a kupak anyaga már PP (polipropilén), míg a címke alapanyaga LDPE (kis sűrűségű polietilén) alapú polimerekből készül. Ezek között a műanyagok között kémiai szerkezetbeli különbségek vannak, amelyek nagyban befolyásolják a feldolgozási technológia megválasztását és a késztermék milyenségét. Így a gyakorlati újrahasznosítás nagymértékben függ attól, mennyire sikerül ezeket az anyagokat szétválasztani. Ezt a szeparálást olyan üzemekben tudják végrehajtani, ahol a gyártási folyamat során termelődött újrahasznosítható anyagokat egyszerű különválasztani. A műanyagok újrahasznosításánál három probléma szokott előállni, mégpedig az azonosíthatóság, szétválaszthatóság és a szennyeződöttség problémája. Ahol jelentős mennyiségű és viszonylag könnyen kategorizálható anyag áll rendelkezésre – például raklapborítások vagy a mezőgazdaságban használt zsákok esetében –, ott eredményesen elvégezhető az újrahasznosítás. A használt műanyag csomagolóanyagok hasznosítása nagy kihívást jelent, többek között azért, mert szeparált anyagok nagy mennyiségét kell gazdaságosan begyűjteni ahhoz, hogy rentábilis legyen az újrahasznosítás. Az agrárium által nagy mennyiségben használt síkfólia vonatkozásában, az újrahasznosítás érdekében már vannak előremutató törekvések, amelyek gazdák és a fóliafeldolgozó cégek együttműködéséről szólnak. A műanyagipari vállalkozás elszállítja és feldolgozza a hulladékot. Az általuk feldolgozott hulladékból újra fóliát gyártanak, a velük kapcsolatban álló gazdálkodók kedvezményes áron juthatnak új fóliához. Ezzel a termelők válláról lekerül az elhelyezés gondja, egy esetleges környezetvédelmi ellenőrzés során pedig el tudnak számolni a vásárolt fóliával.
SZERZŐ: CZÉKUS MIHÁLY
