A zöldségnövények termesztése sokféle technológiával folyik, így az öntözéshez nem adhatók konkrét javaslatok a szakirodalmon keresztül. Miután a gyakorlatban az eszközök, inputanyagok használatában nincs egységes séma, így a gazdálkodónak kell kiválasztania az adott körülmények között legjobbnak tartott eszközöket.
Ugyanazon a termőhelyen az agrotechnika, a felhasznált anyagok, eszközök akár növényenként is többfélék lehetnek. A paradicsomot nagy területen termelik szabadföldön, ugyanakkor kedvelt növénye a növényházaknak is. Az intenzitás növekedésével a technológiai elemek módosulnak, egyre több külső anyag és ismeret szükséges a sikeres termesztéshez. Bármely technológiában az öntözéssel az a célunk, hogy a növény vízigényét mindenkor optimális szinten elégítsük ki, a rendelkezésre álló napenergia maximális kihasználása érdekében. A termelés intenzitásának növekedésével az öntözés gyakoriságának is nőnie kell, ahogyan az 1. ábrán látható. A mai intenzív gyümölcs- és zöldségtermesztési technológiák igénylik az állandóan telepített, nagy kijuttatási egyenletességű öntözőberendezések használatát.
Az öntözés és tápoldatozás eszközeinek kiválasztásához az alábbi termesztési technológiák szerint lehet javaslatot adni.
Szántóföldi termesztés, esőszerű öntözéssel
A növények a természetes talajban élnek, a talaj vízkészletét, tápanyagait használják fel, melyet a talajélet tár fel számukra. A talaj fizikai alkotói nagy ionmegkötő képességgel rendelkeznek. Az öntözőgépek nem fixen telepítettek, az öntözési forduló több napos, ezért a talajban a víz és ezzel együtt a tápanyagok mozgása kétirányú. A felemelkedő víz sótartalma magasabb, mint a kijuttatott öntözővízé, mert az a talaj sótartalmával dúsul. Az alap- és indítótrágyákat szilárd formában juttatjuk ki, a tenyészidőszak során levéltrágyázást is alkalmazhatunk. Az öntözési forduló hosszú (14 nap) lehet, a talaj víztartalma folyamatosan csökken, a technológia feltételezi, hogy az alsóbb rétegekből áramlik a víz és só a felszín irányába. A minimális víztartalmat általában a diszponibilis víz (DV) 50%-ában adják meg. A vízpótlás sok esetben a rendelkezésre álló gépek teljesítményére alapozott (kéthetente, 60 mm víz kijuttatása a táblára).
Csévélőgépes vízágyúk használata esetén tápoldatozásra nincs lehetőség a magas egyenetlenség miatt, konzol használata esetén levéltrágyázás lehetséges. Linear gépek alkalmazásával jobban tudjuk követni a növények vízszükségletét, és levéltrágyázásra is van lehetőség.
A légkör elemeinek módosítása nem lehetséges. A talaj nedvességtartalmának folyamatos mérése szükséges.
Szántóföldi termesztés mikroöntözéssel
A mikroöntözéshez használhatunk szórófejeket vagy csepegtetőelemeket. A növények a természetes talajban élnek, a létfeltételeket nagyban befolyásolhatjuk a folyamatos víz- és tápanyag-utánpótlással. Alaptrágyázás történhet szilárd műtrágyák és szerves anyagok kijuttatásával, a fejtrágyázás tápoldatozással valósul meg, de gyakran a szükséges összes tápelemetoldat formájában adagolják. Az így kijuttatott tápanyagok azonnal felvehetők, nem szükséges a talajélet feltáró tevékenysége. A tápanyagok mennyisége és aránya jól befolyásolható a növény gyökérzetének közelében. A tápelemeket a növény fejlődési állapota szerinti mennyiségben és arányban, vízoldható műtrágya formájában adagoljuk a tenyészidőszak folyamán, melyhez egy oldótartályt használunk. A víz kezelése nem jellemző. A talajalkotók nagy ionmegkötő képességgel rendelkeznek. Az öntözőgép fixen telepített, az öntözés naponta többször is elvégezhető, mini szórófej alkalmazásával a légköri aszályt is ki tudjuk küszöbölni. A talajban a víz mozgása az alapkőzet felé egyirányú, mely meghatározza a tápanyagok helyzetét is. Tekintettel arra, hogy az öntözött és száraz területek határán egy sóhéj alakul ki, így az öntözés során 10% vízmennyiséggel többet juttatunk ki az evapotranszspiráció értékénél, hogy a sókat az alapkőzet felé mossuk. Naponta egy öntözés jellemző. A talaj nedvességtartalmának folyamatos mérése szükséges.
A csepegtető öntözést változatos kialakítású elemek biztosítják, melyek keményfalú csőben vagy szalagban gyárilag beépítettek. A fektetési hosszúság nagyban befolyásolja a kijuttatási egyenletességet.
Növényházi hideg termesztés talajon
Hasonló a szántóföldi szórófejes termesztési technológiához, természetesen más öntözési-technikai megoldások alkalmazásával. A tápanyagok kijuttatása részben vagy egészben tápoldat formájában történik. Többnyire az előnövényeket, rövid tenyészidejű fajokat (például hónapos retek, fejes saláta, káposztafélék stb.) öntözik és tápoldatozzák ilyen formában. Az öntözést csepegtetőelemek biztosítják, melyek keményfalú csőben vagy szalagban gyárilag beépítettek. A fektetési hosszúság nagyban befolyásolja a kijuttatási egyenletességet. Naponta 1–4 öntözés jellemző. A levegő páratartalmát mikroszórófejek tartják az elvárt szinten. A tápoldatozást a növény fejlődési állapotának megfelelően kevert műtrágyával, jellemzően egy tartályból oldják meg.
Növényházi termesztés földkeverékben
A növények magas szervesanyag-tartalmú földkeverékben élnek, ilyenkor a létfeltételeket nagyban befolyásolhatjuk a folyamatos víz- és tápanyag-utánpótlással. A tápanyagok mennyisége és aránya jól befolyásolható a növény gyökérzetének közelében. A tápanyagot a növény fejlődési állapota szerint gyári, vízoldható keverék vagy egyedi műtrágyák helyszíni keverésével adagoljuk a tenyészidőszak folyamán. A víz kezelése a technológia része. A növénytartó keverékalkotók nagy ionmegkötő képességgel rendelkeznek.
1. ábra. A növény nedvességigénye és az öntözés gyakorisága
A tápanyagok mennyisége és aránya jól befolyásolható a növény gyökérzetének közelében
A keverékben a víz mozgása egyirányú. Öntözéshez magasabb sótartalmú (1000 mg/l, 1,5 mS/cm) víz is használható. Az öntözőgép fixen telepített, az öntözés naponta többször is elvégezhető. A légkör elemeinek módosítására van lehetőség, ami hatással van az öntözésre is (párásítás). A keverék nedvességtartalmának folyamatos mérése szükséges, a növényzet megfelelő tápanyagellátását a tenyészidőszak folyamán többször is ellenőrizni kell. Ehhez levélanalízis elvégzése szükséges.
Az öntözést csepegtető, nyomáskompenzált (PC) egyedi elemek biztosítják. Naponta 1–4 öntözés jellemző. A levegő páratartalmát mikroszórófejek tartják az elvárt szinten. A tápoldatozást a növény fejlődési állapotának megfelelően kevert műtrágyával, jellemzően egy tartályból oldják meg.
Csévélőgépes vízágyú használata esetén tápoldatozásra nincs lehetőség
Növényházi termesztés talaj nélkül
A különböző forrásból származó szerves anyag hordozója lehet különböző mikroorganizmusoknak (baktériumok, gombák), melyek az ideális környezetben gyorsan szaporodnak. Megjelenésük után a védekezés nehéz, ezért a megelőzésükre kell törekedni. Ennek leghatékonyabb formája a szerves anyag elhagyása és hőkezelt közeg használata. Mesterséges közegben a megfelelő oxigén-, víz-, tápanyagellátás jól kontrollálható, ezért intenzív körülmények között használatuk elengedhetetlen. A növények mesterséges, természetes szervetlen tartóközegben élnek, a létfeltételeket folyamatosan befolyásolhatjuk a folyamatos víz- és tápanyag-utánpótlással. A tápanyagok mennyisége és aránya jól beállítható. A tápanyagot a növény fejlődési állapota és a légköri elemek (például napsütés) szerint komplex vagy egyedi műtrágyák helyszíni keverésével adagoljuk a tenyészidőszak folyamán. Ebben a technológiában jellemző a 4 tápanyagtartályos tápoldatozó. A víz kezelése a technológia része. A tartóközegek egy része nem rendelkezik ionmegkötő képességgel, a közegben a víz mozgása egyirányú. A légkör valamennyi eleme módosítható. A tartóközeg nedvességtartalmának és a tápoldat összetételének folyamatos mérése szükséges. A növényzet megfelelő tápanyagellátását a tenyészidőszak során lehetőség szerint levélanalízissel ellenőrizzük!
Az öntözést nyomáskompenzált (PC) és kicsöpögést gátló (ND) egyedi elemek biztosítják. Lehetőség van a napenergia aktuális mennyisége szerint adagolni a vizet. Naponta akár 20 öntözés is lehetséges. A levegő páratartalmát párásítók (fogger) tartják az elvárt szinten.
SZERZŐ: DR. TÓTH ÁRPÁD • AQUAREX ’96 KFT.
