A komposztálás szerepe a modern állattartó telepeken
A mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása napjainkban, hogy miként lehet egyszerre kezelni a növekvő szervesanyaghiányt, a talajok romló állapotát, valamint az állattartó telepeken keletkező egyre nagyobb mennyiségű szerves mellékterméket. Miközben a növénytermesztők jelentős összegeket költenek műtrágyára és talajjavításra, addig az állattartó telepeken gyakran problémát jelent a trágya elhelyezése, kezelése és hasznosítása. A két terület érdekei valójában találkoznak: a komposztálás olyan technológia, amely mindkét ágazat számára kézzelfogható gazdasági és szakmai előnyöket kínál.
A talajaink egyre éhesebbek
Az elmúlt évtizedek intenzív növénytermesztése következtében a magyarországi talajok jelentős részének szervesanyag-tartalma csökkent. Sok helyen a humusztartalom már 1–2% közötti, ami nemcsak a tápanyag-szolgáltató-képességet rontja, hanem a vízmegtartást, a szerkezetet és a talajélet kialakulását, és annak javulását is.
A probléma különösen az aszályos években válik látványossá. Már 1%-kal magasabb humusztartalmú talaj hektáronként több százezer literrel több vizet képes tárolni, mint egy szervesanyagban szegény talaj. Nem véletlen, hogy a talajok humuszépítése ma már nem környezetvédelmi kérdés, hanem gazdasági kényszer.
Az állattartó telepek rejtett kincse
A szarvasmarha-, sertés-, baromfi- és lótartó telepeken évente hatalmas mennyiségű szervesanyag keletkezik. Egy átlagos tejelő tehén évente akár 20 tonna trágyát is termelhet. Egy 1000 tehenes tehenészetben ez évente 20 ezer tonna szerves anyag, több ezer tonna szerves szén, jelentős nitrogén-, foszfor- és káliumtartalom, ezenkívül pedig jó táptalaj a többi hasznos mikroorganizmusnak. A probléma nem a mennyiséggel van, hanem azzal, hogy a nyers trágya kezelése és kijuttatása egyre nehezebb.
A nyers trágya nagy tömegű, magas víztartalmú, de alacsony beltartalmú, költségesen szállítható (főleg a jelenlegi hektáronkénti kijuttatott mennyiségek tükrében), ráadásul jelentős ammónia-veszteséget szenvedhet (pont a hasznos beltartalom tűnik el). Emellett kellemetlen szaghatással járhat (a komposztálás során ez hetek alatt eltűnik) és gyakran gyommagvakat és kórokozókat tartalmaz (a termofil fázisban ezeket hatástalanítjuk). Ezzel szemben a megfelelően előállított komposzt már egy teljesen más minőségű termék.
Mi történik a komposztálás során?
A komposztálás egy kontrollált aerob lebontási folyamat. A mikroorganizmusok oxigén jelenlétében lebontják a szerves anyagokat, miközben hő termelődik, csökken a nedvességtartalom, stabil humuszanyagok képződnek, elpusztulnak a gyommagvak és csökken a kórokozók száma. A jól működő komposztálási folyamat során a prizma belső hőmérséklete gyakran eléri az 55–70 °C-ot. Ez a természetes higiénizáló hatás az egyik legfontosabb előnye a technológiának.
(forrás: a szerző szerkesztése)
Mennyi komposzt lesz a trágyából?
Az egyik leggyakoribb kérdés minden telepen: „Ha van 1000 tonna trágyám, abból mennyi komposzt lesz?” A válasz az alapanyag összetételétől függ, de általánosságban elmondható: ‑ mélyalmos trágya: 1000 tonna alapanyagból 600–750 tonna érett komposzt, ‑ zöldhulladék: 1000 tonna alapanyagból 400–600 tonna komposzt. A tömegcsökkenés oka a vízvesztés és a szerves anyagok részleges lebomlása, ami elsőre veszteségnek tűnhet, valójában azonban koncentráció történik. A végtermék értékesebb, stabilabb és könnyebben kezelhető akár engedéllyel is rendelkező végtermék lesz.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a komposzt nem egyszerű műtrágya-helyettesítő.
A legnagyobb értéke a humuszépítésben és a talajélet javításában rejlik.
Miért jó ez az állattartó telepnek?
A komposztálás az állattartó számára nem költség, hanem potenciális bevételi forrás. Csökken a tárolási probléma, ugyanis a nyers trágya gyorsan felhalmozódik, a komposztálás során viszont csökken a térfogat, csökken a szaghatás, rendezettebb lesz a telep. Magasabb lesz a termék értéke, ugyanis a nyers trágya sok esetben nehezen értékesíthető, a minősített komposzt viszont önálló termékként jelenhet meg a piacon vagy akár a saját gazdaságban – AÖP +1 pontos termék kerülhet forgalomba. Ez engedélyezhető végtermék, mivel megfelelő technológia mellett a komposzt, termékminősítést kaphat, forgalomba hozható, értékesíthető, a táblák szélén pedig korlátlan ideig tárolható.
Miért jó a növénytermesztőnek?
A komposzt a növénytermesztő számára sokkal több, mint tápanyag. Segít a talajszerkezet-javításban, a komposzt elősegíti a morzsás szerkezet kialakulását. Jobb vízmegtartást eredményez, mivel a komposzttal kezelt talaj több vizet képes tárolni. Műtrágyából is kevesebbet kell használni, mivel a komposzt javítja a tápanyagok hasznosulását. Több nemzetközi vizsgálat szerint hosszabb távon jelentősen mérsékelhető a műtrágyaigény. A növény gyökérzete is megerősödik a jobb talajélet és szerkezet miatt, sőt, humuszban gazdag talaj lassabban szárad ki, jobban tartja a nedvességet.
Gyakorlati szempontok állattartó telepek számára
Egy korszerű rendszer elemei közé tartozik az alapanyag-előkészítés, az aprítás, a nedvességszabályozás, egy-egy 3 méter széles prizma, a rendszeres forgatás, a hőmérséklet-ellenőrzés, a CO2-mérés és -ellenőrzés, esetleg adalék (pl. gipszliszt) hozzáadása, és végül opcionálisan a végrostálás, a csomagolás vagy kiszórás.
A komposztálás sikerének egyik legfontosabb eleme a megfelelő oxigénellátás biztosítása. A komposztálás ugyanis aerob folyamat, vagyis a lebontást végző mikroorganizmusoknak folyamatosan oxigénre van szükségük. Ha a prizma tömörödik, oxigénhiány alakul ki, amely lassítja a lebomlást, kellemetlen szagokat okoz, és jelentős nitrogénveszteséghez vezethet.
Ezért a modern komposztálási technológiák központi eleme a komposztforgató gép, amely rendszeresen átforgatja a prizmát, fellazítja az anyagot, bekeveri az oxigént, homogenizálja a nedvességet és a hőmérsékletet.
Milyen géptípusok közül választhatunk?
A legegyszerűbb és leggazdaságosabb megoldás a traktorvontatott komposztforgató. Előnye az alacsony beruházási költség, meglévő traktorral üzemeltethető, egyszerű a karbantartása. Kisebb és közepes telepeken kiváló megoldás, általában azoknak ajánlható, akik évi 2–10 ezer tonna alapanyagot kezelnek, rendelkeznek legalább 120–180 LE teljesítményű traktorral és nem kívánnak külön önjáró gépet fenntartani.
A függesztett komposztforgatók már kompakt kialakítású gépek, hárompont-függesztésre kapcsolhatók. Előnyeik a kisebb helyigény, a kedvező ár és a gyors munkavégzés a kisebb telepeken. Ezek elsősorban családi gazdaságok, kisebb szarvasmarha- vagy lótelepek számára lehetnek megfelelők.
Az önjáró komposztforgatók a professzionális komposztáló telepek gépei. Előnyük a nagy napi teljesítmény, az önálló munkavégzés, a kiváló fordulási képesség, hatékony telepi helykihasználás, pontos prizmakövetés és az egyenletes forgatás. A nagyobb telepek számára ez jelenti a leghatékonyabb megoldást, jellemzően, ahol évi 10–50 ezer tonna alapanyag keletkezik, pl. önkormányzati komposzttelepeken, nagy állattartó telepeken vagy regionális komposztközpontokban.
Milyen szempontok alapján válasszunk?
Mennyi alapanyag keletkezik évente? Ez az első kérdés, ha például egy telepen évente 5000 tonna trágya keletkezik és a komposztálási ciklus 10 hét, akkor egyszerre több száz vagy akár több ezer tonna anyagot kell mozgatni. A gépet tehát mindig a várható éves mennyiséghez kell választani.
Mekkora prizmákat szeretnénk kialakítani? A legtöbb modern rendszer 3 méter széles, 1,5–2 méter magas prizmákkal dolgozik. A gép kiválasztásánál itt fontos szempont a maximális prizmaszélesség és a maximális prizmamagasság. Ugyanis egy bizonyos méret fölött nehezen, vagy egyáltalán nem biztosítható a megfelelő levegőzöttség.
Milyen az alapanyag, amivel dolgoznunk kell? Más gép szükséges hígtrágya-szilárd frakcióhoz vagy a mélyalmos trágyához, akár a lótrágyához, vagy a zöldhulladékhoz a kommunális biohulladékhoz. A nedvesebb, nehezebb anyagok nagyobb teljesítményű rotorokat igényelnek.
Milyen gyakran fogunk forgatni? Általában az első hetekben heti 2-3 forgatás, majd később hetente 1-2 forgatás javasolt. A gép kiválasztásánál ezért nemcsak az óránkénti teljesítmény számít, hanem az is, hogy egy teljes forgatási ciklust mennyi idő alatt tud elvégezni.
‑ Mekkora a rendelkezésre álló terület? Sok gazda meglepődik azon, hogy a komposztáló telep kialakítása gyakran fontosabb, mint maga a gép. Itt ugyanis vizsgálni kell a közlekedési utakat, a prizmák számát, a fordulóhelyeket, az alapanyag-tárolást és a késztermék tárolását. Egy rosszul kialakított telepen a legjobb gép sem tud hatékonyan dolgozni.
Milyen kérdések fogalmazódnak meg a legtöbb gazdában?
‑ Megéri-e beruházni? Ha a telepen évente több mint ezer tonna trágya keletkezik, a válasz egyértelműen igen. A komposzt értékesíthető, engedélyezhető, AÖP +1 pontért felhasználható, javítja a saját földek állapotát, víz- és tápanyag-szolgáltató-képességét, csökkenti a műtrágyaigényt, növeli a talajok biológiai aktivitását
‑ Kell-e hozzá külön ember? Általában nem. A legtöbb komposztforgató napi néhány órás munkával üzemeltethető. A feladatokat gyakran ugyanaz a gépkezelő látja el, aki a telep többi munkagépét is kezeli.
‑ Mennyi idő alatt lesz kész a komposzt? A folyamathoz általában 8–12 hét intenzív komposztálás, majd további 1–2 hét érlelés szükséges. A teljes folyamat jellemzően 3–6 hónap, alapanyagoktól függően.
A komposztálás már nem hulladékkezelés
Sokan azt gondolják, hogy a siker kulcsa maga a gép.
Valójában a siker négy tényező együttes eredménye:
‑ megfelelő alapanyag-keverék,
‑ megfelelő nedvesség (50–65%),
‑ rendszeres forgatás,
‑ elegendő oxigén.
A komposztforgató ezek közül három tényezőt is közvetlenül támogat: az oxigénellátást, a homogenitást és a nedvesség egyenletes eloszlását. A komposztforgató gépek viszont nem egyszerű munkagépek, hanem olyan technológiai eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy a telepen keletkező szerves anyagból stabil, értékes, piacképes komposzt készüljön. A kérdés ma már nem az, hogy érdemes-e komposztálni, hanem az, hogy milyen technológiával lehet ezt a leghatékonyabban és legjövedelmezőbben megvalósítani.
A modern mezőgazdaságban a komposztálás egyre kevésbé tekinthető hulladékkezelési tevékenységnek. Sokkal inkább humuszgyártás, talajépítés, tápanyag-gazdálkodás, vízgazdálkodás és üzleti lehetőség. Az állattartó telepek számára a komposztálás lehetőséget ad arra, hogy a problémaként kezelt trágya értékes termékké váljon. A növénytermesztők számára pedig olyan szervesanyag-forrást biztosít, amely a jövő egyik legfontosabb termelési tényezőjét, az egészséges talajt építi.
A komposztálás valódi üzenete egyszerű: a trágya nem hulladék. A trágya érték. A megfelelő technológiával ebből az értékből hosszú távon termőföld, termés és jövedelem építhető.
IMREH GERGŐ • AGRO KOMPOSZT
MezőHír Tudástár: komposztálás – A komposztálás kontrollált aerob lebontási folyamat, amelyben a trágya, zöldhulladék vagy más szerves melléktermék oxigén jelenlétében stabil, higiénizált, humuszépítő talajjavító anyaggá alakul; javítja a talajszerkezetet, vízmegtartást, tápanyag-gazdálkodást és talajéletet.
