A gyümölcstermesztésben a tavaszi fagy visszatérő technológiai kockázat, az idei május 1-je emiatt vonult be sok hazai szőlő- és gyümölcsültetvény történetébe is. Ezért vált rendkívül aktuálissá a Wepifrost Kft. kiskunhalasi szakmai napja is, amelyet a Bogárzó Iskola melletti saját körtésében rendezett meg a vállalkozás.
A fagyvédelem előző nyáron kezdődik
A fagyvédelem nem épülhet egyetlen eszközre – hangsúlyozta megnyitójában Weppert Sándor, a Wepifrost tulajdonosa. A szélgép, az ültetvényfűtés, a növénykondicionáló kezelés, a talajnedvesség, a fajta, a fekvés és a monitoring együtt adhat működő rendszert. Fagyos hajnalon minden tizedfok számíthat, de az a tizedfok sokszor már hónapokkal korábban eldől.
Ráadásul a fagyvédelem nem a meteorológiai riasztásnál, a fagy estéjén vagy hajnalán kezdődik. A növény fagytűrése ugyanis nagymértékben függ attól, milyen kondícióban éri a kritikus időszak – hangsúlyozta előadásában Babicz Szabolcs gyümölcskertész, a Debeceni Egyetem oktatója. A fagy okozta sejtkárosodás alapvetően a vízhez kötődik, és amikor a sejtekben lévő víz megfagy, térfogata nő, ez pedig roncsolhatja a sejtmembránokat. A növény egyik védekezési lehetősége, hogy a vizet a sejten kívüli járatok felé tereli, illetve olyan oldott anyagokat, cukrokat, ionokat és aminosavakat mozgósít, amelyek csökkentik a fagyáspontot és mérséklik a jégképződés romboló hatását.
Ehhez azonban tartalékokra van szüksége. A kalcium szerepe a stresszjelzésben, a káliumé az ozmotikus folyamatokban és a vízmozgás szabályozásában meghatározó. A jól ellátott, megfelelően kondicionált gyümölcsfa más alaphelyzetből fog indulni, mint az, amelyet előző évben túlterhelés, lombvesztés, gyenge tápanyagellátás vagy vízhiány gyengített. A megfelelő kondíció akár 1–1,5 °C különbséget is jelenthet a tűréshatárban, és ez a gyakorlatban sokszor éppen az a tartomány, amely eldönti, marad-e értékelhető termésünk.
Nem mindegy, milyen fenológiai állapotban érkezik a hideg
A gyümölcsfajok és fajták fagytűrése sem állandó érték. Más a helyzet mélynyugalomban, rügypattanáskor, virágzásban és kisgyümölcsös állapotban. Kísérletek igazolták, hogy a különbségek különösen a virágzás közeledtével válnak kritikus jelentőségűvé. – tudtuk meg Dr. Szalai László, a MATE Kertészettudományi Intézetének egyetemi tanára és Molnár Zoltán kertészmérnök, növényorvos (Wepifrost) előadásából. Télen még jelentős fajták közötti eltérések mérhetők, de virágzásban ezek a különbségek szűkülnek. Kajszi esetében virágzás körül már gyakran a mínusz 3–4 °C-os tartomány is súlyos károkat okozhat, kisgyümölcsös állapotban pedig ennél enyhébb fagy is veszélyes lehet. Almánál a virágzási időszakban szintén fajtától és állapottól függően alakul a kritikus hőmérséklet, de a növény természetes fagytűrő képessége ekkor már jóval korlátozottabb, mint a nyugalmi időszakban.
A fajta tehát stratégiai döntés. A korszerű, piacos, látványos gyümölcsöt adó fajták között több olyan is van, amely fagytűrésben gyengébben teljesít, míg egyes hagyományosabb vagy régebbi fajták stabilabbak lehetnek. Ez nem jelenti azt, hogy csak a fagytűrés alapján kell fajtát választani, de azt igen, hogy a termőhely, a fajta és a fagyvédelmi technológia nem választható el egymástól.
A növénykondicionálás nem egyenlő a pánikpermetezéssel
A rendezvényen is bemutatott kísérletek egyik célja az volt, hogy számszerűsíthetőbb képet adjanak a fagyvédelemben használt növénykondicionáló készítmények hatásáról. A vizsgálatokban több gyümölcskultúrában, eltérő fenológiai állapotokban teszteltek készítményeket, köztük kálium- és mikroelemtartalmú, aminosavas, valamint bórt és borostyánkősavat tartalmazó megoldásokat.
A kísérletekben a kezeléseket jellemzően a várható fagy előtt végezték, majd klímakamrás vizsgálatokkal értékelték, hogy a generatív részek mekkora arányban károsodtak különböző hőmérsékleteken. A bemutatott eredmények alapján a kezelések bizonyos állapotokban mérhetően javították a fagytűrést. Kajsziban például bimbós állapotban a kezelt minták kedvezőbb LT50-értékeket mutattak, teljes virágzásban és kisgyümölcsös állapotban azonban már csökkent a mozgástér. Ez élettanilag is érthető: minél előrébb halad a növény fejlődése, annál érzékenyebb, és annál kevesebb idő, illetve biológiai tartalék marad a stresszválaszra.
A gyakorlati következtetés egyértelmű: a növénykondicionálás nem az utolsó pillanatban végzett lelkiismeret-nyugtató permetezés. A 24–48 órával korábban elvégzett beavatkozásnak lehet szerepe, de a legerősebb alapot az egész éves kondícióépítés adja. A kálium, kalcium, bór, aminosavak, szerves savak és egyéb biostimuláns hatású anyagok akkor tudnak igazán beilleszkedni a technológiába, ha nem kampányszerűen, hanem tudatos rendszerben használják őket.
Mit tud a szélgép, és mit nem?
A Wepifrost szakmai napján természetesen a szélgépek gyakorlati tapasztalatairól is beszéltek, be is indították, sőt, a körteültetvényben közelről is megtekinthettük. A szélgép alapelve az inverziós helyzet kihasználása: ha a talaj közelében hidegebb, magasabban pedig enyhébb levegő található, a gép ezt a melegebb légréteget keveri vissza az ültetvénybe. A hatás azonban nem automatikus és nem minden helyzetben azonos. A szélgép eredményességét meghatározza az inverzió erőssége, a gép magassága, a korona magassága, a terepviszony, a hideg levegő beáramlási iránya és a fagy típusa. Más gépmagasság lehet indokolt alacsony kultúrában, intenzív gyümölcsösben vagy nagy koronájú dióültetvényben. Magasabb koronaszintnél a gépnek is magasabbról kell dolgoznia, különben nem a megfelelő légréteget mozgatja.
Hallhattunk arról is, hogy a szélgép védett területe sem fix kör. Enyhébb fagyban nagyobb felületen adhat hasznos hőmérséklet-emelést, erősebb fagyban viszont a valóban megvédett terület összehúzódhat. A szélirány, a több egymást követő fagyos éjszaka és a domborzat szintén módosíthatja a képet. Éppen ezért veszélyes pusztán hektárszámban gondolkodni; a kérdés nem az, hány hektáron érezhető a hatás, hanem az, hogy az adott fenológiai állapotban elég-e a hőmérséklet-emelés a terméskezdemények megmentéséhez.
Kályhával, kazánnal, füsttel – a hő bevitele helyspecifikus kérdés
A szélgépek hatását bizonyos helyzetekben javíthatja a kiegészítő hőbevitel. Az ültetvényfűtés klasszikus formája a kályhák, kazánok vagy más hőforrások kihelyezése, ám ennek nagy az élőmunka- és energiaigénye. A rendezvényen ezért külön figyelmet kapott a szélgép mellé helyezett hőforrások kérdése.
A logika egyszerű: nem feltétlenül az egész ültetvényt kell külön-külön fűteni, hanem a bevitt meleget a szélgép segítségével lehet elteríteni. A gyakorlatban azonban a hőforrások számát, helyét és távolságát is tesztelni kell. Ha túl messze kerülnek a géptől, szűkebb sávban hasznosulhat a meleg; ha rossz oldalra kerülnek, nem biztos, hogy a kívánt irányban terül szét. A hideg betörési oldala különösen kritikus lehet, mert ott a szélgép önmagában sokszor nem tud elegendő védelmet adni.
A füstölés, szalmaégetés vagy más helyi megoldások szintén előkerülnek a termelői gyakorlatban, de ezek hatása erősen függ az időjárási helyzettől, a légmozgástól, a páratartalomtól és a kivitelezéstől. Egy fagyzugos területen sokszor az emberi lelemény is része a védekezésnek, de tartós stratégiát csak mérésre és ismételhető tapasztalatokra lehet építeni.
A talajállapot 0,5-1 fokot is jelenthet
A fagyvédelmi gondolkodásban a talaj sokáig háttérben maradt, pedig a hőtárolás és hőleadás szempontjából kulcsszerepe van. A bemutatott tapasztalatok alapján a frissen tárcsázott, fellazított talaj kedvezőtlen lehet fagyveszély idején, mert gyorsabban kisugározza a hőt, és kevésbé képes azt a mélyebb rétegekből közvetíteni. A nedves, ülepedett talaj ezzel szemben több hőt tárolhat, ezért fagyveszély előtt a talajnedvesség állapota komoly tényező. A szakmai napon elhangzott becslések szerint a talaj beöntözése vagy megfelelő nedvességi állapota akár fél-egy fokot is jelenthet. Ez nem minden talajon és nem minden helyzetben azonos, de olyan tartalék, amelyet a gyümölcstermesztőknek érdemes figyelembe venniük.
A sorközök borítottsága már összetettebb kérdés. A magas, vizes növényzet bizonyos helyzetekben párologtatási és páraképzési hatással bírhat, máskor viszont hidegebb mikroklímát alakíthat ki. A rövidre nyírt, rendezett sorköz, a nedves csupasz talaj és a gyomos felszín hatása talajtípustól, vízellátottságtól és ültetvényszerkezettől is függhet. Ami biztos, és a jelenlévők is megerősítették: fagyveszély előtt közvetlenül a talaj bolygatása kockázatos.
Drónnal láthatóvá válik a hideg útja
A hőkamerás drónos monitoring új szintre emelheti az ültetvényismeretet. A szakmai napon bemutatott felvételek alapján több időpontban készített hőtérképekkel jól azonosíthatók azok a foltok, amelyek először hűlnek le, illetve azok a területek, amelyeket a szélgép ténylegesen elér. Ez például egy beruházás előtt különösen fontos: a szélgép helyét nem érdemes kizárólag térképen vagy megérzés alapján kijelölni. Két-három hideg időszakban végzett mérés már sokat elárulhat arról, hol gyűlik meg a hideg levegő, merre mozog, és mely részek vannak a legnagyobb veszélyben. A már működő gépeknél pedig a hőkamerás felmérés megmutathatja, hogy a gép valóban oda dolgozik-e, ahová a termelő gondolja.
A domborzat szerepe is fontos lehet, már néhány tízméteres szintkülönbség is okozhatja, hogy a szélgép hatása egy területrészen gyengébb, vagy akár „elfúj” a hidegebb zóna felett. A monitoring is hasznos lehet egy fagy esetében.
A komplex rendszer adhat biztonságot
A kiskunhalasi szakmai nap legfontosabb tanulsága az volt, hogy a fagyvédelem nem egy gép, nem egy készítmény és nem egyetlen éjszakai beavatkozás. A sikeres védekezés alapja az ültetvény adottságainak ismerete, a megfelelő fajta- és termőhelyválasztás, a jó növénykondíció, a talajnedvesség kezelése, a pontos meteorológiai és hőmérsékleti monitoring, valamint az aktív technikai beavatkozások összehangolása.
A gyümölcstermesztő mozgástere viszont nem korlátlan. A termőhelyet nem lehet egyik évről a másikra megváltoztatni, a fajtát sem lehet szezononként lecserélni, és extrém lehűlésben nincs is teljes biztonság. De a védekezési rendszer építhető. Egy jó kondícióban lévő fa, egy nedvesebb és kedvezőbb hőgazdálkodású talaj, egy jól elhelyezett szélgép, a megfelelő időben végzett növénykondicionáló kezelés és a helyi tapasztalatra épülő hőbevitel együtt már érdemi különbséget adhat. Fagyos hajnalon ugyanis már nincs idő gondolkodni. Akkor már csak végrehajtani lehet azt, amit az ültetvényben hónapokkal korábban előkészítettek.
Az idei május 1-jei fagyra még mindenki emlékszik, de nézzük mit mondott tavaly a szaktanácsadó a kajszik állapotáról: Így próbálták túlélni a barackok 2025-öt
De korábban videót is forgattunk fagy idején: Támad a fagy, így védekezik a gazda
MezőHír Tudástár: inverziós fagy – Inverziós fagy esetén a talaj közelében hideg levegő gyűlik össze, miközben néhány méterrel magasabban melegebb légréteg található. A gyümölcsültetvényekben alkalmazott szélgépek ezt a hőmérsékleti különbséget használják ki: a magasabban lévő melegebb levegőt keverik vissza a növények szintjére. A módszer hatékonysága függ a domborzattól, a szélviszonyoktól, a kultúra magasságától és az inverzió erősségétől, ezért nem minden fagyhelyzetben nyújt azonos védelmet.
