A Nógrád megyei Növényorvosi Kamara ezen a tavaszon már harmadik alkalommal hirdette meg a tagsága részére a növények fejlődésével foglalkozó terepi továbbképzést. Ezúttal a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának megyei szervezete is csatlakozott társrendezőként.
Az országosan lehullott – több helyen sajnos csak minimális – csapadék felüdítette a helyi kultúrákat, így kedvezőbb képet mutatott az őszi búza és a káposztarepce tábla is.
Az elsőként megvizsgált őszi búzánál megállapítottuk, hogy a fajtára jellemző jó bokrosodásnak (is) köszönhetően a termő hajtások (tehát a várható teljes értékű kalászok) száma növényenként kb. 1,5 darab. A szárat és a levélhüvelyeket feltárva meg tudtuk számolni a kalászkákat is. Átlagos számuk 17-22 között mozgott. A későbbi mikroszkópos vizsgálat során kiderült, hogy kalászkánként átlagosan két virágkezdeménnyel számolhatunk. Ha a kivetett csíraszámot (4 millió csíra/ha), a csírázási százalékot (90%), az átlagos termő hajtásszámmal, a padkánkénti virágok számával és egy minimális ezerszemtömeggel (40 gr/1000 szem) összeszorozzuk, akkor kiderül, hogy a jelenlegi terméspotenciál még kicsivel 6 tonna/ha (!) fölött van.
Ezután részletesen átbeszéltük az előttünk álló időszak élettani folyamatait. A búza öntermékenyülő, tehát a portokok megjelenése már csak a megtermékenyítés tényét jelzi. Ezt követően megindul a sejtdifferenciálódás, kialakulnak a csíra és a táplálószövet sejtjei, majd a sejtosztódással véglegesedik azok sejtszáma. Ez a virágzást követő kb. 7-10 nap alatt zajlik. Ezután elkezdődik a szárazanyag felhalmozás a magban, azaz véglegesedik az ötödik terméselem, vele együtt pedig a terméshozam. A búza magjának tápláló szövete keményítő túlsúlyos (70-75%), mellette 10-15% fehérje, kb. ugyanennyi víz, és 5 százaléknyi rost és olaj található. A keményítő forrása 90%-ban a levelek és a kalász aktuális fotoszintézise, kb. 50-50%-ban. A fehérjetartalom forrása ezzel szemben a virágzás előtt a növény leveleiben és szárában felhalmozott fehérje anyagok összessége, amelyet a növény a szemtelítődés időszakában átcsoportosít a magba. A virágzáskor és utána kijuttatott nitrogén már nem kerül be a termésbe, csupán a vegetatív tömeget növeli.
Az őszi káposztarepcénél a becők közel 80%-a már elérte a fajtára jellemző végleges hosszt, és javában zajlik a magok szárazanyaggal (főként olajjal) való feltöltése. Ebben a legnagyobb szerep a becők falának, illetve kisebb mértékben a szárnak van. A levelek fotoszintézise már nem a termés feltöltését, hanem a bennük lévő tápanyagok és építőanyagok átcsoportosításának energiaszükségletét szolgálja.
Ismétlésként: Mi is az a Fenológiai FIGYELŐ:
A növénytermesztésben gyakran nem önmagában a beavatkozás, hanem annak pontos időzítése dönt a siker és a csalódás között. Ezt a szemléletet helyezi középpontba a Fenológiai FIGYELŐ, amely már a MezőHír weboldalán is önálló rovatként kap helyet. Az új kezdeményezés célja, hogy közelebb hozza a termelőkhez a növények fejlődési állapotainak gyakorlati értelmezését, és megmutassa, miért kulcskérdés a fenológiai stádiumok ismerete a jól időzített termesztéstechnológiai döntésekhez.
A program szakmai hátterét a Pro-Feed Kft. adja, amely 2026 februárja óta Fenológia Figyelő Napokat szervez a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara területi szervezeteinek támogatásával. Az ötletet, annak kivitelezését az Alföldi Állattenyésztési Napok Termékdíjának zsűrije is elismerte és díjazta, erről is olvashattak már követőink: A szakma is elismerte a Fenológiai FIGYELŐT
Szerző és fotók: Szabó István
MezőHír Tudástár: fenológia – a növények fejlődési állapotainak vizsgálata és értelmezése, amely a vetéstől a virágzáson és termésképzésen át az érésig követi a kultúrák élettani folyamatait, segítve a termesztéstechnológiai, növényvédelmi, tápanyag-gazdálkodási és termésbecslési döntések pontos időzítését.
