Ha tavasz, akkor sokan automatikusan esőre és feltöltődő talajokra gondolnak. Idén azonban eddig egészen más forgatókönyv rajzolódik ki: a március meleggel és szárazsággal indított, a hónap végi csapadék pedig sok helyen csak átmeneti enyhülést hozott. Az Alföld nagy részén már most jelentős vízhiány látszik, ami komoly figyelmeztetés a vegetációs időszak elején.
A tél nem töltötte fel eléggé a rendszert
A növények szempontjából a tavaszi csapadék azért kulcskérdés, mert ilyenkor indul be igazán a fejlődés, miközben az őszi és téli csapadék feladata az lenne, hogy feltöltse a talaj vízkészleteit. Idén ez a Mezőföldön és az Alföld jelentős részén nem sikerült teljesen: a HungaroMet munkatársai szerint a felső egy méteres talajrétegben helyenként 40–80 milliméter csapadék hiányzott a telítettséghez, és február végétől egy csaknem négyhetes száraz időszak tovább rontotta a helyzetet.

A márciusi eső csak tűzoltásra volt elég
Bár március végén érkezett némi csapadék, ez főként a nyugati országrészben javított érdemben a helyzeten. A Greendexnek nyilatkozó HungaroMet-szakemberek szerint nyugaton a felső egyméteres talajréteg többfelé telítettségközeli állapotba került, míg az Alföldön továbbra is 40–60 milliméteres vízhiány maradt a telítettséghez képest. A HungaroMet agrometeorológiai felületén a talajnedvesség és az aszályhelyzet külön is követhető, ami jól mutatja, hogy a mostani csapadék sok helyen csak átmeneti enyhülést adott.
Most még nem dráma, de gyorsan az lehet
A jó hír az, hogy az őszi vetések és a gyümölcsösök számára egyelőre nem alakult ki drámai helyzet. A felszínközeli talajréteg ugyan több helyen kritikusan kiszáradt, de a mélyebb rétegekben még maradt annyi nedvesség, hogy a növények fejlődése ne torpanjon meg azonnal. A cikk szerint ezt az NDVI-adatok is alátámasztják, amelyek az ilyenkor szokásosnál fejlettebb vegetációt mutattak márciusban; a HungaroMet ezt a műholdas vegetációs index felületén is nyomon követi. A korábbi, európai helyzetről ebben a cikkünkben írtunk.
A következő hetek dönthetnek a termésről
Az agrárium számára most az a fő kérdés, hogy a tavasz második fele tud-e még érdemben javítani a vízháztartási helyzeten. Ha nem érkezik megfelelő mennyiségű csapadék, az már közvetlenül visszafoghatja az őszi vetésű gabonák és a repce termésképzését, a nyári vetések esetében pedig a csírázást és az egyenletes kelést is nehezítheti. A jelenlegi állapot tehát még nem végzetes, de az Alföld vízhiánya már tavasszal is jól látható, és egy száraz folytatásból gyorsan komoly termelési probléma lehet. Ez utóbbi következtetés a HungaroMetre hivatkozó helyzetképből.
Forrás: Greendex
MezőHír Tudástár: tavaszi aszály – a vegetációs időszak elején kialakuló, a talaj felső és részben mélyebb rétegeit érintő vízhiányos állapot, amikor a téli-tavaszi csapadék nem tölti fel kellően a talajnedvességet; következménye lehet a kelés, gyökérfejlődés és termésképzés gyengülése, különösen az Alföldhöz hasonló, csapadékérzékeny térségekben.
