Csaknem 203 nap után visszaérkeztek a Nemzetközi Űrállomásról a VITAPRIC-program mintái, ezzel új szakaszba lépett az első magyar űrnövény-kísérlet. A Debreceni Egyetem kutatói Kapu Tibor kutatóűrhajóstól vették át a retek-, búza- és paprikakísérletből származó anyagokat a DE Biodrome-ban, ahol most a laboratóriumi vizsgálatok következnek.
Különleges körülmények között csíráztak
A program 2025. március 17-én indult, amikor a kutatók előkészítették és becsomagolták a magokat. A VITAPRIC az Axiom-4 küldetés részeként jutott fel az űrállomásra, Kapu Tibor pedig már az érkezése utáni második napon megkezdte a vetést. Az ezer mag felét szelénes előkezelésnek vetették alá, majd speciális közegbe helyezték őket. A kísérlet különlegessége az volt, hogy a növényeket nem zárt, teljesen elkülönített rendszerben nevelték, hanem az űrhajósok életterében, az állomás környezeti fényét és szigorúan korlátozott vízmennyiséget használva.
A búza még a kutatóűrhajóst is meglepte
Az eredmények már a csírázásnál figyelemre méltók voltak: a retek négy nap alatt közel 2 centiméteresre, a búza pedig 3–4 centiméteresre nőtt. A kísérlet 10–16 napig tartott, majd a mikrozöldeket három lépésben betakarították és mínusz 80 Celsius-fokon tárolták a MELFI berendezésben egészen a földi visszatérésig. Kapu Tibor szerint a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy a búzanövények a vártnál jóval nagyobbra nőttek, ezért az utolsó napokban kreatív megoldásokra volt szükség az elhelyezésüknél.
Most kezdődik az igazán fontos munka
A visszaérkezett minták elemzése most indul igazán. A debreceni szakemberek azt vizsgálják, hogy a növények gyökere és hajtása sértetlenül tért-e vissza, hogyan alakult a beltartalom, milyen hatása volt a szelénes előkezelésnek, és miként változott a tápanyagforgalom mikrogravitációban. A mintákat a Biodrome-ban nevelt kontrollnövényekkel vetik össze, így pontosabb kép rajzolódhat ki arról, milyen válaszokat adnak a növények az űrbeli környezetre.
Nemcsak termett, hanem kérdéseket is hozott
A program jelentősége túlmutat az egyszeri tudományos sikerélményen. A kutatók a mikrobiomot is elemzik, vagyis azt is vizsgálják, fogyasztásra alkalmasak lehetnek-e az űrben nevelt mikrozöldek. Emellett a növények biokémiai és ásványianyag-összetételét is vizsgálják, különös tekintettel arra, hogyan hatott a szelénes magkezelés a mikrogravitációs környezetben.
A lucerna lehet a következő jelölt
Új irányként a lucerna is bekerült a kutatásokba. A szakemberek szerint a növény stressztűrése, magas fehérjetartalma és kedvező tápértéke miatt később akár holdbázisokon is szerepet kaphat. A most visszatért lucernamagok nemesítési szempontból is fontosak lehetnek, és újabb lehetőséget adhatnak a magyar kutatóknak a nemzetközi űrversenyben. A csicseriborsó és az űr kapcsolatáról ebben a cikkünkben írtunk korábban.
Földi haszna is lehet az űrbeli munkának
Ez a kísérlet nemcsak presztízsértékű eredmény, hanem valódi mérföldkő a hazai agrár- és űrkutatás számára. A legfontosabb üzenete az, hogy a világűrben szerzett tapasztalatok a földi mezőgazdaságban is hasznosulhatnak. A szárazságtűrés, a gyors csírázás, a jobb tápérték vagy a hatékonyabb növénynevelés mind olyan tudás, amely a jövő agráriumában komoly értéket jelenthet.
MezőHír Tudástár: magyar űrnövény-kísérlet – mikrogravitációban végzett növénynevelési és élettani vizsgálat, amely azt elemzi, miként hat az űrbeli környezet a csírázásra, a növekedésre, a tápanyag-összetételre, a mikrobiomra és a stressztűrésre; eredményei az űrélelmezés mellett a földi mezőgazdaság vízhasznosítását és alkalmazkodóképességét is javíthatják.
