Az európai gazdák egyszerre szembesülnek a talajromlással, a szélsőséges időjárással és a növekvő inputköltségekkel. Ebben a helyzetben különösen nagy figyelmet kaphat a REGE-FARMS nemzetközi projekt, amelyhez magyar partnerként a Talajmegújító Gazdák Egyesülete is csatlakozott. A program célja, hogy több mint 300 gazdálkodót támogasson a regeneratív gazdálkodásra való átállásban.
Egyre több gazda érzi: a régi pálya nem tartható
A mezőgazdaságban ma már nemcsak a termésbiztonság, hanem maga a termőtalaj állapota is kulcskérdés. A szervesanyag-tartalom csökkenése, az erózió, a gyengülő vízmegtartás és az aszályos időszakok sűrűsödése egyre több gazdaságban okoz kézzelfogható veszteséget. Minderre rájönnek a magas műtrágya- és növényvédőszer-költségek, amelyek tovább szűkítik a mozgásteret. A REGE-FARMS projekt erre a helyzetre kínál gyakorlati válaszokat. A kezdeményezés azt a célt tűzte ki, hogy a regeneratív mezőgazdaság eszközeit ne csak elméletben mutassa be, hanem valóban használható tudást adjon a gazdálkodók kezébe.
Nem elmélet, hanem terepen kipróbálható tudás jön
A 250 ezer eurós költségvetésű, 2027. október 31-ig futó Erasmus+ projekt egyik legfontosabb ígérete, hogy a digitális tananyagokat és a terepi bemutatókat összekapcsolja. Ez azért lényeges, mert a gazdák többsége nem újabb hangzatos szlogenekre kíváncsi, hanem arra, mi működik a gyakorlatban.
A programban módszertani útmutatók, 20 regeneratív gazdaságot bemutató esettanulmány, 30 vizuális infografika és egy szabadon hozzáférhető online oktatási platform is készül. Emellett legalább 15 terepi bemutatónapot szerveznek Európa-szerte, és több mint 300 gazdálkodót szeretnének elérni.
A cél: kevesebb input, jobb talaj, stabilabb gazdaság
A regeneratív gazdálkodás iránti érdeklődés nem véletlenül nő. Az ilyen rendszerek egyik legnagyobb ígérete, hogy javítják a talajéletet, növelik a vízmegtartást, csökkenthetik a külső inputoktól való függést, és hosszabb távon ellenállóbbá tehetik a gazdaságokat.
Ez különösen fontos Magyarországon, ahol sok termelő már a saját földjén látja, hogy a talajállapot romlása nem környezetvédelmi mellékszál, hanem nagyon is gazdasági kérdés. A talaj egészsége ma már közvetlenül összefügg a termésstabilitással, a költségekkel és végső soron a jövedelmezőséggel.
Nem csak a biogazdáknak szól
A projekt egyik erős üzenete, hogy nem kizárólag egy szűk körnek készül. A REGE-FARMS szerint a regeneratív, ökológiai és konvencionális gazdálkodók is találhatnak benne használható megoldásokat. Ez reális megközelítés, mert a legtöbb gazdaság nem egyik napról a másikra vált teljes rendszert, hanem lépésről lépésre próbál beépíteni működő elemeket.
A programban a gazdák mellett agrárszaktanácsadók, oktatási intézmények és szakmai szervezetek is bekapcsolódhatnak. A terv része legalább 40 tréner felkészítése is, hogy a megszerzett tudás később is továbbadható legyen.
Öt ország fogott össze a talajért
A projekt koordinátora a szlovák Živá Záhrada, partnerei között pedig cseh, magyar, olasz és görög szervezetek is szerepelnek. A nemzetközi összefogás azért lehet különösen értékes, mert a regeneratív gazdálkodás terjedését ma még sok helyen az fogja vissza, hogy kevés a rendszerezett, üzemi környezetben is hiteles tudás.
A Talajmegújító Gazdák Egyesülete magyar partnerként abban vállal szerepet, hogy a hazai gazdákhoz is eljussanak azok a tapasztalatok és gyakorlati minták, amelyek valóban segíthetik az átállást.
A regeneratív szemlélet ma már nem csak néhány tucat gazdálkodó hóbortja, hanem gazdasági szükségszerűség” – mondja Víg Vitália, a projekt magyarországi szakmai koordinátora. „A célunk az, hogy olyan gyakorlati tudást adjunk át, amely segít javítani a talaj egészségét és közben a gazdaság működőképességet is. A Talajmegújító Gazdák Egyesülete ötven gazda több mint egy évtized regeneratív gazdálkodásban szerzett gyakorlati tudását hozza a projektbe.
A következő évek egyik nagy kérdése dőlhet el
A REGE-FARMS valódi jelentősége nemcsak abban van, hogy újabb projekt indul a fenntartható mezőgazdaság jegyében. Hanem abban, hogy képes lehet összekötni a klímavédelmi célokat a termelők napi érdekeivel. Ez a kettő ugyanis csak együtt működik. A gazda nem elvi alapon fog változtatni, hanem akkor, ha látja, hogy az új gyakorlat javítja a föld állapotát és közben a gazdaság túlélését is segíti.
MezőHír Tudástár: Regeneratív gazdálkodás – A regeneratív gazdálkodás olyan termesztési szemlélet, amely a talaj egészségének helyreállítására és megőrzésére épül. Célja a talajélet erősítése, a szervesanyag-tartalom növelése, a vízmegtartás javítása és a külső inputanyagoktól való függés csökkentése. A regeneratív gazdálkodás eszközei közé tartozhat a takarónövény-használat, a forgatás csökkentése, a változatos vetésforgó és a szervesanyag-visszapótlás. A rendszer hosszabb távon ellenállóbbá teheti a gazdaságot az aszállyal, a talajromlással és a költségnyomással szemben.
