Akár már márciusban elfogadhatja az Európai Parlament azt a rendelettervezetet, amely az új géntechnológiával előállított növények és élelmiszerek (úgynevezett új GMO-k) esetében jelentősen enyhítené a jelenlegi szabályozást. A kritikusok szerint a javaslat lényegében megszüntetné a kötelező hatósági ellenőrzést, a nyomon követhetőséget és a jelölési kötelezettséget.
Mi változhat a gyakorlatban?
A tervezet értelmében bizonyos új géntechnológiával módosított növények nem esnének a jelenlegi, szigorú GMO-szabályozás alá. Ez azt jelentené, hogy nem lenne kötelező minden esetben előzetes biztonsági vizsgálatot lefolytatni, és a termékek csomagolásán sem feltétlenül kellene feltüntetni a génmódosított eredetet.
Dr. Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője szerint ezzel a döntés lehetősége sérülne. Mint fogalmazott: a géntechnológia alkalmazása önmagában döntés kérdése, amelyről lehet eltérő szakmai és társadalmi álláspont. Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, ha a fogyasztók és a termelők nem jutnak hozzá a szükséges információkhoz ahhoz, hogy felelős döntést hozhassanak.
Kihívás a biogazdálkodásban
A jelöletlen új GMO-termékek különösen a biogazdálkodásban okozhatnának nehézséget. Az ökológiai termelésben a GMO-k használata továbbra is tiltott, így ha a vetőmag vagy az alapanyag eredete nem egyértelműen azonosítható, az komoly kockázatot jelenthet a minősítés és a piaci értékesítés szempontjából.
A szakmai aggályok között szerepel az is, hogy a génmódosított vetőmagokat előállító vállalatok szabadalmaztathatják az új tulajdonságokat. Ez a gyakorlatban azt eredményezheti, hogy a termelők csak meghatározott cégektől szerezhetik be a vetőmagot, és akár jogi következményekkel is szembesülhetnek, ha olyan növényt termesztenek, amely levédett genetikai tulajdonságot hordoz.
Biztonsági kérdések és piaci hatások
A kritikusok szerint a kötelező ellenőrzések lazítása a biztonsági garanciák gyengüléséhez vezethet. Bár a géntechnológiai fejlesztések mögött komoly kutatási háttér áll, a közép- és hosszú távú hatásokról továbbra sincs mindenre kiterjedő, egységes tudományos konszenzus. A rendelet elfogadása esetén a vizsgálatok mélysége nagyobb mértékben függhetne a fejlesztő cégek saját döntéseitől.
Az ügy túlmutat a biogazdálkodók érdekein: több európai kutatóintézet is óvatosságra int a szabályozás enyhítésével kapcsolatban, míg más szakmai szereplők a nemesítési innováció felgyorsítását és a versenyképesség javulását várják az egyszerűsítéstől.
Társadalmi visszajelzés a döntés előtt
A tervezet elfogadása előtt még van lehetőség a társadalmi véleménynyilvánításra. Civil és szakmai szervezetek – köztük a Biokontroll Hungária – levélírási kampányt indítottak, amelynek célja, hogy a magyar európai parlamenti képviselők közvetlenül is érzékeljék a választók álláspontját. A kezdeményezéshez itt lehet csatlakozni. „Bízunk benne, hogy minél többen kifejtik majd ellenvéleményüket, mert ha a tervezet átmegy, olyan szellemet engedünk ki a palackból, amit nem lehet újra kontroll alá vonni. A GMO termelésben érintett nemzetközi cégek eddig is mindent megtettek az üzleti érdekeik érvényesülését gátló jogi biztosítékok lebontására. Reméljük, ezt a kísérletet is sikerül közösségi összefogással megakadályozni” ‒ zárta szavait Dr. Roszík Péter.
A vita tehát nem pusztán technológiai kérdés, hanem szabályozási és piaci ügy is: arról szól, hogy milyen keretek között fejlődjön az európai mezőgazdaság, és milyen garanciák mellett kerüljenek új géntechnológiával előállított termékek a termőföldre és az élelmiszerláncba.
Forrás: Sajtóközlemény
MezőHír Tudástár: új GMO-k (NGT) – Új genomikai technikákkal (pl. célzott génszerkesztés) előállított növények, amelyek bizonyos esetekben eltérő szabályozási elbírálás alá eshetnek; vitájuk középpontjában a hatósági ellenőrzés, a jelölés, a nyomon követhetőség és a szabadalmi jogok állnak.
