Egy, az európai civil szervezetek által jegyzett vizsgálatra hivatkozó cikk napok alatt komoly indulatokat kavart. Ez az írás ugyanis azt sugallta, hogy a hazai almák növényvédőszer-terhelése európai összevetésben is kiugró, sőt csecsemőknek és kisgyerekeknek sem ajánlott a fogyasztása. Nem meglepő, hogy a kertészeti szakma és a terméktanács azonnal vitatta a következtetéseket. Pontos adatokkal támasztották alá, hogy a hangzatos állítások mögött kevés a biztos kapaszkodó.
Kevés minta, nagy kijelentések
A Telex cikke szerint 13 európai országban összesen 59 almamintát vizsgáltak és sok esetben többféle növényvédőszer-maradványt mutattak ki. A vita ott éleződött ki, hogy Magyarországról mindössze öt minta szerepelt, miközben a mintavétel pontos módja, az almák tételes származása és a körülmények nem teljesen átláthatók. A bírálók arra is rámutatnak, hogy több kimutatott hatóanyag nem jellemző a hazai gyakorlatban, ezért önmagában nem bizonyítható, hogy a „magyar” minták valóban magyar termésből származtak. Ahogy az agraragazat.hu is megírta, a hazai minták 100%-a tartalmazott legalább egy PFAS-peszticidet, 60%-ukban neurotoxikus hatású szert találtak, és egy mintában határérték feletti rovarölő szert mértek. A jelentés szerint az EU nem vizsgálja a szermaradványok együttes („koktél”) hatását, ezért a szerzők bioalma fogyasztását javasolják.
Az import és az áruházi szabályok kimaradtak
A cikk egyoldalúságát erősíti, hogy alig foglalkozik az importtal, pedig a bolti kínálatban sokszor olyan régiókból is érkezik áru, ahol nem az EU-hoz hasonlóan szigorú a rendszer. Ugyancsak háttérben maradt, hogy több áruházlánc saját, sokszor az uniós határértékeknél is szigorúbb belső előírásokat alkalmaz, és rendszeresen vizsgáltatja a beszállított tételeket.
Szigorú szabályok, rendszeres ellenőrzés
A FruitVeB és több agrárszakember szerint az EU-ban, ezzel együtt pedig Magyarországon is a világ egyik legszigorúbb élelmiszer-biztonsági és növényvédelmi szabályozása működik. Csak engedélyezett hatóanyagok használhatók, előírt dózisokkal és várakozási időkkel. A forgalomba kerülő gyümölcsöt ráadásul nemcsak a hatóságok, hanem a kereskedelmi láncok is ellenőrzik. Fontos érvük az is, hogy a vizsgált minták túlnyomó többsége megfelelt az MRL-határértékeknek – vagyis a kimutatott maradványok a szabályozás szerint nem jelentenek igazolt egészségügyi kockázatot.
Kimutatható ≠ veszélyes
A modern laborok extrém kis mennyiségeket is képesek kimutatni, de a „találtunk valamit” nem azonos azzal, hogy az ártalmas. A csecsemőkre való hivatkozás különösen csúszós, hiszen a bébiételek alapanyagainál eleve jóval szigorúbb, gyakorlatilag maradékmentességet célzó elvárások vannak. És egy másik árnyalat: a bio sem „automatikus védőpajzs”, mert például egyes gombatoxinok megjelenése nem kezelhető egyszerű mosással.
Vélemény
A „mérgező alma” típusú címkék túlzóak, és könnyen rombolják egy amúgy is nehéz helyzetben lévő ágazat hitelét. A fogyasztónak joga van tudni, mi van az élelmiszerében – de ugyanolyan fontos, hogy a számokat kontextusban lássa: mekkora a minta, honnan jött, mit jelent a kimutatás, és mi az egészségügyi küszöb. A pánikkeltés helyett több adat, tisztább módszertan és több szakmai megszólaló kell.
MezőHír Tudástár: MRL (szermaradék-határérték) – Az MRL (Maximum Residue Level) az a jogszabályban rögzített legnagyobb maradékanyag-szint, ami még megengedett az élelmiszerben. A határértékeket nagy biztonsági tartalékokkal állapítják meg, és az ellenőrzések ennek betartását vizsgálják.
