A helyspecifikus trágyázás javítja a tápanyag-utánpótlás hatékonyságát, de nem egyszerű átállni rá. Ha újra dönteni kellene, ismét ezt az utat választanák a gazdálkodók?
Mélyinterjúk a kihívásokról
A helyspecifikus trágyázás különösen a beruházást követő első évben teszi próbára a gazdálkodókat. Ezt erősíti meg a Nürtingen–Geislingenben működő Gazdasági és Környezetvédelmi Főiskola két kutatójának vizsgálata is. A kutatás célja az volt, hogy feltárja, mi motiválja a gazdálkodókat a beruházásra, illetve milyen problémák jelentkeznek a technológia bevezetését követően.
A kutatók hat baden-württembergi üzemvezetővel készítettek mélyinterjút. A vizsgált gazdaságok mérete 75 és 660 hektár között mozgott, az üzemvezetők 6–28 év szakmai tapasztalattal rendelkeztek, életkoruk 24 és 38 év közé esett.
Ezért vágtak bele
A megkérdezett üzemvezetők elsősorban a munkahatékonyság javulását, az időmegtakarítást, valamint a műtrágya jobb hasznosulását várták a helyspecifikus trágyázástól. A beruházási döntésben szerepet játszottak a támogatási lehetőségek, a digitalizáció iránti nyitottság, az igény szerinti tápanyag-kijuttatás, valamint az a szempont is, hogy a technológia megkönnyíti a hatályos nitrátelőírások betartását. Érdekes módon a döntést nem részletes megtérülési számítások alapozták meg: a gazdálkodók többsége inkább „megérzés” alapján határozott a beruházás mellett.
Nehéz a tanulóév
A vizsgált gazdaságok többségében már a beruházás előtt is működött automata kormányzás vagy nyomvonalvezető rendszer. A helyspecifikus trágyázáshoz kapcsolódó rendszerek beüzemelésében a gépforgalmazók és a gyártók is részt vettek, ám a gazdálkodók egyöntetűen kritikaként fogalmazták meg, hogy a képzések és a betanítások gyakran túl rövidek és felületesek voltak. Különösen hiányoztak az információk a lehetséges meghibásodásokról és azok kezeléséről. Bár a gyártói támogatást összességében pozitívan ítélték meg, a válaszidők sok esetben túl hosszúnak bizonyultak. A problémák megoldásában ezért gyakran a személyes kapcsolatokra támaszkodtak.
Az egyik első kihívást a rendszer alapbeállításainak elvégzése jelentette. Ez ugyan időigényes folyamat, de megfelelő türelemmel elsajátítható. A kezdeti hibák között gyakori volt a kijuttatott műtrágya mennyiségének téves megadása, valamint a dokumentálás. Gondot okozott a kijuttatási térképek elkészítéséhez szükséges jelentős előkészítő munka. Több gazdálkodó említette az applikációs térképek importálásával és konvertálásával kapcsolatos problémákat, egy esetben pedig a táblatörzskönyvbe sem sikerült átvinni az adatokat. A tapasztalatok növekedésével a következő években már lényegesen egyszerűbbé vált a munka.
Mit nyertek a gazdálkodók?
A tanulóév nehézségeit leszámítva a megkérdezettek összességében elégedettek voltak. Állításuk szerint jobban megismerték a saját területeiket, és a táblákon egyenletesebb növényállományok fejlődtek. Egy gazdaságban termésnövekedést mértek, míg a többi esetben nem állt rendelkezésre hozamadat, így ott érzékelhető terméstöbbletről sem tudtak beszámolni.
Előnyként emelték ki az automatizált dokumentációt, az irodai munkaidő csökkenését, a pontosabb tápanyag-kijuttatást és a jobb munkaszervezést. A műtrágyamegtakarítás és a termésnövekedés mértékében azonban már nem volt egyetértés: egyesek kisebb pozitív hatásokat tapasztaltak, mások nem. Ennek ellenére a gazdálkodók ismét a helyspecifikus nitrogéntrágyázás mellett döntenének. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a most megszerzett tapasztalatok birtokában tudatosabban, felkészültebben vágnának bele a bevezetésbe.
A kutatás résztvevői szerint a siker kulcsa a digitális kompetencia, a technikai affinitás és a kitartás. Aki hajlandó időt és energiát fektetni a rendszer megismerésébe, hosszabb távon kézzelfogható előnyöket tapasztalhat.
Megj. Magyarországon a precíziós gépek beszerzésére közel 98 milliárdos keretösszegű pályázatot tervezett indítani a kormányzat, ez lett volna a 2025-ös év „legnagyobb dobása”, de nem maradt rá pénz sem központilag, sem a gazdák zsebében.
MezőHír Tudástár: Helyspecifikus trágyázás – A helyspecifikus trágyázás precíziós tápanyag-kijuttatási módszer, amely a táblán belüli különbségekhez (talaj, termőképesség, hozampotenciál) igazítja a dózist kijuttatási térképek és digitális vezérlés alapján. Célja a hatékonyság javítása: ott kapjon többet a növény, ahol hasznosul, a gyengébb zónák pedig ne „nyeljék el” feleslegesen a műtrágyát, miközben a dokumentáció és a szabályozási megfelelés is könnyebbé válhat.
