Nyugat-Európában folytatódnak a gazdatüntetések a Mercosur-megállapodással szemben, miközben Kelet-Európa csak kisebb delegációkkal képviselteti magát ezeken. Egyesek szerint Európa bajai nem a szabadkereskedelmi megállapodásból fakadnak, magyar szemszögből nézve viszont komoly a veszély.
A Közös Agrárpolitika van elhibázva?
Brandenburg gazdái tömeges autópálya-blokádokra készülnek az EU–Mercosur-megállapodás elleni tiltakozás jegyében, eközben a Brandenburgi Gazdaszövetség (LBV) józanságra int. Szerintük ugyanis a gazdaságok valódi terheit a termelési előírások és a velük járó költségek jelentik. Nem kevesebbet állítanak, mint azt, hogy az európai agrártermelés versenyképességét maga a Közös Agrárpolitika és a hozzá kapcsolódó támogatási feltételek rombolják le. Ezt azzal támasztják alá, hogy Brandenburg tartományban 2015 óta negyedével csökkent szarvasmarhák száma, a cukorrépa területe pedig 14%-kal zsugorodott – a Mercosur nélkül is.
Henrik Wendorff gazdaszövetségi elnök arra is felhívja a figyelmet, hogy az egyezmény megnyitja a dél-amerikai piacokat az európai vaj, sajt, joghurt és tejpor számára, amiből a brandenburgi tejágazat közvetlenül profitálhat. (A német élelmiszeripar kifejezetten üdvözli a megállapodást.)
Piacnyitás magyar szemszögből
Magyarország némi vetőmagot és takarmány-premixeket exportál Brazíliába és Argentínába, behozatalunkat pedig leginkább az argentin szójadara dominálja. A dél-amerikai piacok valójában nem sokat jelentenek a hazai agrárkereskedelem számára, a szabadkereskedelem igazi veszélye az uniós exportlehetőségeink beszűkülése lenne. Az alábbi számokból jól látszik, hogy baromfi, méz- és etanol-előállításunk komoly kihívással néz szembe.
- Marhahús: a 99 ezer tonnás kvóta az európai vágási mennyiség mintegy 1,5%-a. Magyarország termelése és fogyasztása ebből a termékből nem számottevő.
- Cukor: a vámmentes, 190 ezer tonnás kvóta az EU-fogyasztás körülbelül 1,2%-át teszi ki. Magyarország teljes fogyasztása 310 ezer tonna körül alakul, a termelésünk ennek csak a 45%-át fedezi.
- Baromfi: a 180 ezer tonnás vámmentes kontingens az európai éves termelés mindössze 1,3%-ának felel meg. 2024-ben Magyarország 546 ezer tonnát termelt, és ennek a harmada exportra ment.
- A méz tervezett vámmentes kvótája néhány év alatt 45 ezer tonnára emelkedne, ami a jelenlegi uniós fogyasztás 10%−12%-a! Magyarország évente 25−30 ezer tonna mézet termel, és ennek 60−80%-át exportálja az EU országaiba.
- 200 ezer tonna üzemanyagcélú, emellett 450 ezer tonna egyéb etanol léphetne az EU területére Dél-Amerikából, ez az uniós fogyasztás 9−11%-a. A magyar etanoltermelés kb. 540 ezer t/év, az export aránya 50–70 % körül van.
Magyar szemszögből tehát igenis piacrombolók a dél-amerikai importmennyiségek, és emellett még a termelési előírásokkal is küzdenünk kell. A tejexport kilátásai nem vidítanak fel minket, hiszen gúzsba kötve járunk kötéltáncot.
MezőHír Tudástár: Mercosur-megállapodás – A Mercosur-megállapodás az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok (Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay) közötti szabadkereskedelmi egyezmény, amely vámcsökkentésekkel és kvótákkal könnyítené az agrártermékek piacra jutását. Az európai mezőgazdaság számára ez fokozott versenyt jelent olyan országokkal szemben, ahol a termelési költségek és előírások alacsonyabbak. Magyar szemszögből a megállapodás különösen az exportorientált ágazatokban – például baromfi, méz és bioetanol – hordoz piaci kockázatot, mivel az uniós piac telítődése közvetlen árnyomást okozhat.
