Az európai fogyasztó keveset, de jót szeretne vásárolni, eközben a termelő szenved a gazdálkodás növekvő kockázatitól. Úgy tűnik, Európában már sosem lesz sok és olcsó gyümölcs.
Az EU frisspiaci zöldség-gyümölcs ágazata az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb szerkezetváltását éli át – hangzott el a Budapesthez közeli Inárcson (2025. november 17–19.) rendezett ICOP 2025 konferencián. Cindy van Rijswick, a Rabobank (RaboResearch) globális frisspiaci stratégája szerint a következő években egyszerre gyorsul fel a termelés „kiszámíthatatlanná válása” és a fogyasztói igények átrendeződése, miközben Európa egyre jobban rászorul az importra.
Az európai fogyasztó keveset, de jót szeretne vásárolni
A konferencián bemutatott kép szerint az unió fogyasztási szerkezete változik, de összességében nem bővül látványosan. A vásárlók óvatosak: hiába stabilabb a munkaerőpiac és a jövedelmek, az elmúlt évek áremelkedése tartós árérzékenységet hagyott maga után. Ezzel párhuzamosan az öregedő társadalom és a csökkenő aktív korú népesség egyre erősebben formálja az étrendi elvárásokat.
Erősen ható fogyasztási mintázatok:
- Lefelé váltás: a szűkösebb költségvetéssel rendelkező háztartások jellemzően elfordulnak a prémium vagy bio márkáktól, és olcsóbb termékeket keresnek. Ebből a trendből profitálnak a diszkontláncok – például az Aldi és a Lidl –, amelyek egyre több árérzékeny vásárlót vonzanak.
- Ellenálló prémium szegmens: a tehetősebb fogyasztók továbbra is élénk érdeklődést mutatnak a speciális termékek iránt, amelyek egyedi ízvilágot, igazolt fenntarthatóságot vagy bizonyított egészségügyi előnyöket kínálnak.
Összességében a mennyiségi növekedés helyett a minőség, a kényelem (készre vágott, csomagolt) és az egész évben elérhető választék váltak a legfőbb választási szempontokká, így a termelési oldalon is ezek jelentenek versenyelőnyt.
Mit tehet a termelő?
Az utóbbi évek tanulságait egyetlen mondatban összegzik a termelők: „drágább lett termelni, és nehezebb tervezni”. A kockázatok növekedésére a gazdálkodói oldal is kétféleképpen tud reagálni: költséget csökkent és/vagy megcéloz egy stabilan magas árat fizető, prémium szegmenst. Mivel a termelési ráfordítások egy magasabb szintre álltak be, minden gazdálkodó számára ajánlott a termelési adatok gyűjtése és felhasználása (precíziós technikák, döntéstámogatás).
Nemcsak a fogyasztói igények változása, hanem a klímaváltozás és az új kártevők/kórokozók is sűrűbb fajtaváltásra kényszerítik a termelőket. Ez gyakran a termesztéstechnológia újratanulásával és a technikai elemek átalakításával is jár. Ehhez minden létező támogatást igénybe kell venni. Aki csak teheti, fejlessze a tárolást/logisztikát, egyéb esetben életmentők a megbízható partneri kapcsolatok, hosszabb távú szerződések.
Ha nem itthon termeljük meg, behozza a kereskedő
A konferencián számokkal támasztották alá, hogy nemcsak Európán belül élénk a gyümölcskereskedelem, de egyre több termék érkezik a déli féltekéről is. A növekedési „szigetek” jól körülhatárolhatók: a bogyósok és bizonyos egzotikus gyümölcsök iránt élénkebb az érdeklődés. Több termékkörben Peru, Chile és Mexikó a legfontosabb beszerzési forrásokká váltak.
Lásd a témában részletes szakcikkünket: Vékony a pénztárca, mégis vesszük a jó zöldséget-gyümölcsöt.
MezőHír Tudástár: európai friss gyümölcskínálat – Az EU frisspiaci gyümölcságazatát tartós kínálatszűkülés jellemzi, amelyet a klímakockázatok, növekvő termelési költségek, munkaerőhiány és az importfüggőség erősödése alakít, miközben a fogyasztás minőségorientált, de árérzékeny marad.
