Az elmúlt 15 évben egyszer sem követte egymást két romló jövedelemi helyzetű év, kivéve 2023-ban és 2024-ben. Ez az oka annak, hogy tavaly év végén olyan sokan felhagytak a gazdálkodással. Idén végre javulnak a reáljövedelmek, de ezzel még nem sikerül teljesen ledolgozni az elmúlt két év veszteségeit.
Vegyes kép a szántón, siralmas a kertészetekben
A mezőgazdaságot szélsőséges időjárás sújtotta 2025-ben. A hosszan tartó szárazság és az egyenetlen csapadékeloszlás több térségben jelentős terméskiesést okozott. Az ország kukoricatermése 29 százalékkal csökkent – derül ki az AKI legfrissebb jelentéséből. Búzából viszont csaknem 10 százalékkal növekedett a termelés, 5,8 millió tonna került a raktárakba, de árpából is 9 százalékkal többet takarítottak be a gazdaságokban. A napraforgó viszont nem remekelt 2025-ben: 6 százalékkal csökkent a megtermelt mennyiség, repcéből pedig bő 7 százalékkal kevesebbet csépeltek 2024-hez képest.
A legrosszabb eredmények a gyümölcstermesztésben születtek: összességében harmadával csökkent a betakarított termés, ezen belül körtéből 17,5, almából 48 százalékkal kevesebb került a tárolókba. Az őszibarack termése 68 százalékkal maradt el a tavalyi évitől.
Reagáltak a termelői árak – olykor nem eléggé
A nagy szántóföldi kultúrák közül
- a búza termelői ára mintegy 10 százalékkal,
- az árpáé pedig 20 százalékkal haladhatja meg a tavalyi szintet,
- a kukorica ára előreláthatólag 15 százalékkal,
- a rozsé pedig 30 százalékkal nő idén.
- A repcéért 20 százalékkal fizetnek többet,
- a napraforgót 30 százalékkal magasabb áron veszik át a termelőktől.
- Ugyanakkor a cukorrépa ára 5 százalékkal,
- a szójáé pedig 3 százalékkal csökkent 2025-ben az előző évhez viszonyítva.
A gyümölcsfélék között a barack termelői ára emelkedett a leginkább (+80 százalék). A körte termelői ára 28 százalékkal, míg az almáé 16 százalékkal haladta meg az előző évi szintet.
Mindent egybevetve a növénytermesztés és a kertészet termékeiből 8,7 százalékkal kisebb az idei mennyiség, amit átlagosan 14 százalékos drágulás követett. Az áremelkedés nem minden esetben fedezi a terméscsökkenéssel járó bevételkiesést. Például a kukorica áremelkedése csak fele akkora, mint amennyit a terméskiesés indokolna, a szója esetében pedig egyszerre esett a termelés és az ár is. Mindez a nemzetközi túlkínálatnak köszönhető.
Állati termékek: őszig jól mentek a dolgok
Szarvasmarhából 3,5 százalékkal, baromfifélékből 0,6 százalékkal kevesebbet neveltünk fel idén, míg sertésből 10 százalékkal növekedett a termelés. A tejtermelés volumenében 3,4 százalékos emelkedés történt. A szarvasmarha termelői ára 22 százalékkal nőtt, ezzel szemben a sertés ára 8 százalékkal csökkent, míg a baromfi ára 6 százalékkal emelkedett. A tej és a tojás ára egyaránt 20 százalékkal haladta meg az előző évit.
Mindent egybevetve 2,5 százalékkal több élő állatot és állati terméket állítottunk elő idén, mégis növekedtek az értékesítési árak 7,6 százalékkal. Őszig nagyon elégedett volt az ágazat. Ekkor előbb a sertés, majd a tej piacán is trendforduló következett be.
Így oszlik meg a hazai termelés az egyes ágazatok között az előállított értéket tekintve:
Nőttek a kiadások, de végre javult a jövedelmi helyzet is
Az AKI szerint a növényvédő szerek átlagosan 6,5 százalékot drágultak idén, műtrágyafélékre pedig bő 12 százalékkal kellett többet költeni. Viszont átlagosan 10 százalékkal csökkent a vetőmagok ára és az energia is (-6,7%). Az állategészségügyi költségek (+12,8%) emelkedtek, és drágult a takarmány (+7,6%), valamint az épületek és a gépek fenntartása is (+6,7 és 6,4%).
Ilyen a termelés költségszerkezete a hazai termelésben:
Ha a fenti két ábrában szereplő összeget elosztjuk, akkor azt kapjuk, egy forint ráfordításból 1,62 forint értéket termelt meg a magyar mezőgazdaság. Vagy másképp: 100 forint érték előállításához 62 forint értékű inputot használtak fel a gazdaságokban. Az AKI szerint 2,5 százalékkal csökkent a termelés hatékonysága 2024-hez képest.
Az egy munkaerőre jutó reáljövedelem azonban javult, amire már égető szükség volt az ágazatban. Az elmúlt 15 évben egyszer sem követte egymást két romló jövedelmi helyzetű év, kivéve 2023-ban és 2024-ben. Ez az oka annak, hogy tavaly év végén olyan sokan felhagytak a gazdálkodással. A reáljövedelmek idei javulásával még nem sikerült teljesen ledolgozni az elmúlt két év veszteségeit.
MezőHír Tudástár: agrár reáljövedelem – A mezőgazdaságban egy munkaerőre jutó, inflációval korrigált jövedelem, amely a termelési érték, az értékesítési árak, a hozamok és a költségek együttes hatását mutatja, és hosszú távon jelzi az ágazat jövedelemtermelő képességét, hatékonyságát és gazdasági fenntarthatóságát.
