A termelők ma már nemcsak a termésmennyiségért versenyeznek, hanem azért is, hogy mennyire tudnak környezetkímélő, átlátható és hosszú távon fenntartható módon gazdálkodni. A Portfolio Agrárszektor 2025 konferencián Lőrincz Attila, a Péti Nitrokomplex Kft. ügyvezető igazgatója – a Nitrogénművek leányvállalata – az „etikus műtrágyázás” részletes keretrendszerét mutatta be. Az előadás üzenete egyértelmű: a gazdasági eredményesség, a fenntarthatóság és a kutatás-fejlesztés ma már elválaszthatatlan egymástól a mezőgazdaságban.
A 4R elv: az etikus műtrágyázás alapja
A tápanyag-visszapótlás alapját továbbra is a Liebig-féle minimumelv jelenti: mindig a leginkább hiányzó elem szabja meg a terméspotenciált. Az előadó szerint azonban ma már nem elég „többet szórni” – a lényeg a jó forrás, jó hely, jó idő, jó dózis (4R elv).
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
- talaj-, növény- és hozamtérképes adatokra épül a döntés,
- a kijuttatás helyspecifikus, zónákra bontott,
- a dózis a termőhelyhez és a reális terméscélhoz igazodik,
- az időzítés követi a növény fenológiai állapotát és a várható csapadékot.
A 4R elv nemcsak szakmai ajánlás, hanem gazdasági kérdés is: minden olyan kilogramm hatóanyag, amelyet rossz helyre vagy rosszkor juttatunk ki, felesleges költség és potenciális környezeti teher.
Az etikus műtrágyázás a gyártó és a gazdálkodó közös felelőssége.
Gyártói oldalról kulcspont az átlátható, ellenőrizhető rendszer:
- a nyersanyagok szigorú analitikai kontrollja, nehézfém- és szennyezőanyag-limitjei,
- etikus beszerzés és nyomon követhető beszállítói lánc,
- energia- és vízfelhasználás-csökkentés, melléktermékek hasznosítása a gyártás során,
- olyan termékportfólió (pl. Genezis GreenMax, Pétisó, AquaStop, NPK, Lombtrágyák), amely lehetővé teszi a talajsemleges vagy akár közel nulla ÜHG-terhelésű nitrogénpótlást.
A termelő felelőssége a helyes alkalmazás:
- rács- vagy zónamintás talajvizsgálat, hozamtérkép és NDVI-alapú döntéshozatal,
- célzott adagolás a limitáló tápanyagokra, a felesleg kerülése,
- megosztott dózisok, starter sávok, lombtrágyázás hideg talajon,
- veszteségcsökkentés csapadék-előrejelzésre, talajnedvességre alapozva,
- folyamatos monitoring (talajprofil, CEC, pH, NO₃-profil) és visszacsatolás.
A gyártó tehát számításokkal, receptúrákkal, zónatérképekkel és képzéssel ad „rendszert” a termelő kezébe, a gazda pedig a saját tábláján, a saját kockázatára és felelősségére dönt a technológia alkalmazásáról.
Környezetvédelem, jogszabályok, talajélet
Az etikus műtrágyázás egyik pillére a környezetvédelmi szempontok integrálása a napi gyakorlatba:
- üvegházhatású gázok (elsősorban N₂O) csökkentése a nitrogénforma, az időzítés és a dózis optimalizálásával,
- nitrát- és foszfát-lixiviáció mérséklése zónánként korrigált adagolással és pufferzónák fenntartásával,
- a talajélet és a humusz védelme: szerves anyagok bevonása, túlzott só- vagy tápanyagfelhalmozódás elkerülése,
- a biodiverzitás támogatása – kultúraváltás, sávos növényzet és fajgazdag élőhelyek fenntartása a táblaszéleken.
Mindez szorosan kapcsolódik a jogszabályi megfeleléshez is. Az EU 2019/1009-es rendelete és a hazai előírások a címkézésre, összetételre, nehézfémtartalomra és nyomon követhetőségre is szigorú szabályokat írnak elő. Az etikus gyakorlat lényege, hogy a gazdaság auditálható tápanyag-mérleggel, dokumentált döntésekkel és visszakövethető adatokkal dolgozik.
Talajsemlegesítés, pufferelés és a karbamid kérdése
Az előadás hangsúlyosan foglalkozott a talajsavanyodás problémájával. Az ammónium- és amidalapú nitrogénformák nitrifikációja savterheléssel jár, amit a talaj pufferkapacitása csak korlátozottan képes ellensúlyozni.
A Genezis technológiai javaslatai ezért a dolomitos pufferelésre épülnek:
- a GreenMax és a Pétisó dolomittartalma a nitrifikáció savterhelését részben semlegesíti,
- a kalcium és magnézium javítja a talaj szerkezetét és a kationcserélő-képességet,
- a megfelelő kombinációval a vállalat szerint megvalósítható a tápanyag-visszapótlás nulla savterheléssel.
A GreenMax-szerű, dolomittal pufferelt technológiák CO₂-egyenértékben és savterhelésben is kedvezőbbek, mint a klasszikus karbamidalapú megoldások. A GreenMax‑rendszer – vagyis a reaktív dolomittal pufferelt nitrogéntrágyázási technológia – a talaj savterhelésének csökkentésében, valamint bányászott oxidokkal történő kiegészítése esetén a CO₂‑kibocsátás mérséklésében is lényegesen kedvezőbb, mint a talajsavanyító és klímaterhelő karbamidalapú nitrogéntrágyázás. A karbamid a nagyobb ÜHG-kockázat és a talajsavanyító hatás miatt nem illeszkedik az etikus feműtrágyázás hosszú távú céljaihoz.
ÜHG-menedzsment és nitrogénstratégia
Az agrár ÜHG-k között különösen fontos a dinitrogén-oxid, amelynek globális felmelegedési potenciálja közel háromszázszor nagyobb a szén-dioxidnál. Már viszonylag kis kibocsátás is jelentős klímaterhelést okoz.
A bemutatott nitrogénstratégia három fő kockázati forrásra koncentrál:
- többlet nitrogén (felesleges adagolás),
- rossz időzítés (a növény nem veszi fel, denitrifikáció indul),
- vízzel telített talaj, gyenge gyökéraktivitás (különösen nagy N₂O-kibocsátás).
A megoldás a technológiai beavatkozások kombinációja: Pétisó és GreenMax rendszerű technológiák, fenológiai szinkronra épülő időzítés, precíziós kijuttatás és dóziscsökkentés az inputoptimalizálás érdekében.
Műszaki ajánlások és etika mint versenyelőny
A rendszer csak akkor működik, ha a műszaki háttér és a gazdasági szemlélet is hozzá igazodik. Az előadó ezért külön blokkban sorolta fel a műszaki és operatív ajánlásokat:
- adatvezérelt döntéshozatal talaj-, növény- és hozamtérképekre építve,
- GPS-alapú, változó dózisú kijuttatás, integrált tápanyag-menedzsment (ásványi + szerves),
- éves KPI-értékelés (pl. NUE, L, pH trend, CO₂-egyenérték),
- folyamatos képzés, demonstrációs táblák, termelői visszacsatolás.
Mindez nem üres „zöld” üzenet. Az etikus műtrágyázás – az előadás összefoglalása szerint – egyszerre csökkenti a költségeket, növeli a hozam és a minőség stabilitását, és mérsékli a környezeti kockázatokat. Aki transzparens, mérhető, auditálható rendszerben dolgozik, az a szigorodó piaci és szabályozási környezetben is versenyelőnybe kerül.
A Portfolio Agrárszektor 2025 konferencia kerekasztal-beszélgetésén, amely a hazai műtrágyapiac bizonytalanságáról és az árkilátásokról szólt, jól látszott: a gazdák számára döntő kérdés, hogy a hatékonyságnövelő termékek és technológiák valódi, számszerűsíthető eredményt hozzanak. Az etikus műtrágyázás éppen erre kínál keretet – úgy, hogy közben a mezőgazdaság hosszú távú fenntarthatóságát is szolgálja.
Szerző: Dudás Ervin
MezőHír Tudástár: Etikus műtrágyázás – Az etikus műtrágyázás a 4R elvre (jó forrás, hely, idő, dózis) épülő tápanyag-gazdálkodási szemlélet, amely a talajvizsgálatot, helyspecifikus kijuttatást és veszteségcsökkentést integrálja a hozambiztonság, inputhatékonyság és környezetvédelem érdekében, támogatva a nitrát- és ÜHG-kockázatok mérséklését és a hosszú távon fenntartható termesztést.
