A talaj egy élő rendszer, melynek állapota közvetlenül meghatározza a termésbiztonságot. Ha a talajélet sérül, az előbb-utóbb a terméshozamokban és a szélsőségeknek való nagyobb kitettségben is megjelenik. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) többéves kutatási programja számokkal is bizonyítja ezt.
A talajból serken az élet
A talajélet fenntartásának egyik legfontosabb alapja a szerves anyagok visszapótlása. A szervesanyag-tartalom növelése táplálja a talaj élőlényeit; az ő működésük tartja mozgásban a tápanyagkörforgást, segíti a morzsás szerkezet kialakulását, javítja a vízbefogadó és vízmegtartó képességet, végső soron a talaj termékenységét. Az ökológiai gazdálkodás eleve sokat tesz ezért azzal, hogy műtrágyák helyett szerves tápanyag-utánpótlást alkalmaz, és mellőzi a kémiai gyomirtó, gomba- és rovarölő szereket. Ha mindehhez a mechanikai bolygatást is sikerül csökkenteni, akkor a talajélet még kedvezőbb feltételeket kap.
Az ÖMKi 2020 óta vizsgálja hangsúlyosan, hogyan illeszthetők a talajkímélő megoldások az ökológiai rendszerbe: a csökkentett művelés lehetőségeit, a talajtakarás módjait (takarónövények, köztes kultúrák, komposzt), illetve több regeneratív elem együttes hatását. A talaj lassan reagál, ezért az első, igazán értékelhető eredményekre 2025-ig kellett várni.
(fotó: Shutterstock)
Nedvesség, hőmérséklet, mikrobiom
A szári Csoroszlya Farm területén kialakított hosszabb távú kísérleti parcellákon lazítással művelt és szántott területeket hasonlítottak össze. A 2024-es vegetáció során több időpontban mért talajnedvesség minden alkalommal alacsonyabb volt a szántott parcellában – akkor is, amikor a domborzat alapján ennek épp az ellenkezője lett volna várható. A különbség különösen ősszel, a szántás utáni mérési időpontban erősödött fel a felső 10–40 cm-es rétegben. Ebben a gyakran aszályos térségben akár 10%-os nedvességtartalom-eltérést is mértek a forgatásos és a forgatás nélküli művelés között, miközben minden más agronómiai művelet azonos volt.
A hőmérsékleti eltérések is jelentősek: a szántott parcellák rendre melegebbek voltak. A talajfelszínhez közel, a legforróbb napokon akár 5 °C különbség is kialakult a szántott és a csak lazítással művelt területek között. A nedvességvesztéssel együtt ez döntő lehet a keléskor, a gyökér fejlődésekor, illetve hőstresszes időszakokban.
A mikrobiológiai aktivitás is érzékenyen reagál a bolygatás mértékére. A vizsgálatokban a béta-glükozidáz enzim aktivitása – amely a növényi eredetű szénvegyületek lebontásának egyik kulcslépéséhez kötődik – gyorsan jelezte a kezelések közti eltéréseket. A mérések szerint a tartósan szántás nélkül művelt parcellában az enzimaktivitás stabilabb, sőt enyhén emelkedő tendenciát mutatott, ami összefüggésben állt azzal, hogy mennyi idő telt el az utolsó szántás óta.
A tapasztalatok megosztása
Talajkímélő művelési rendszerre való átállás nulladik lépése a saját talajunk megismerése. Az ÖMKi is részese annak a regeneratív mezőgazdaság elterjesztésével foglalkozó nemzetközi programnak, amelyik hidat képez az elmélet és a gyakorlat között. Az elmúlt három évben több mint 120 gazdálkodót vontak a be a kutatók a regeneratív mezőgazdasággal kapcsolatos elméleti és gyakorlati képzésbe. A program keretében, a Talaj Világnapjára készült el az a videó, amelyben a Tápióbicskén folytatott, regeneratív művelési gyakorlatokról számolnak be a hazai szakemberek.
További ábrák, adatok itt: ÖMKi.
MezőHír Tudástár: igazolt állítás – Az „igazolt állítás” olyan szakmai vagy piaci kijelentés, amelyet hiteles, dokumentált adatok támasztanak alá, és megfelel az agrárkommunikáció jogszabályi átláthatósági elvárásainak.
