Idén a legnagyobb európai termelők nagyjából a tavalyival azonos mennyiségű almát takaríthatnak be, de a termelés egy öt éve tartó, leszálló trendet mutat. A júliusi almaárak nagyon magasak voltak az EU-ban és Magyarországon is. A folytatás hasonlónak ígérkezik.
Folyamatos kínálatszűkülést tapasztal a piac
Az uniós előrejelzések szerint az idei almatermés Európában 10,455 millió tonna körül alakul, ami nem sokkal kevesebb a tavalyinál, de az elmúlt 5 év átlagától elmarad, és egy öt éve tartó, leszálló trendbe illeszkedik. Lengyelország 3,2–3,3 millió tonnával továbbra is a kontinens legnagyobb termelője, ám itt különösen nagy visszaesést él át a piac a 2022. év kiugró eredménye után. A lengyel termelést Olaszország (2,2 Mt), Franciaország (1,4 Mt) és Németország (1 Mt) követi a sorban.
A lengyel ültetvényeken az öt évvel ezelőtti szintet sem éri el a betakarítható alma mennyisége, ami meglátszik azáraikon is: júliusban 58 százalékkal magasabb volt az alma csomagolóhelyi ára (1,05 euró/kg), az ötéves átlagot (0,6 euró/kg) pedig 76 százalékkal haladta meg. Ehhez képest Németországban átlagosan csak 0,87 euróba került egy kilogramm alma júliusban, 11 százalékkal drágult egy év alatt. Az unió átlagában éves viszonylatban 13 százalékos áremelkedést figyeltek meg.
A viszonylag olcsó alma is lehet drága
Németországban nemcsak olcsóbb az alma, mint Lengyelországban, de csökkenő trendet is mutat az ára. Ennek ellenére a német fogyasztókat sokkolja a 11 százalékos drágulás, hiszen a gazdaság egésze csak 2–2,2 százalékos inflációt mutat. Magyarországon a 2025. évi almatermés minden idők leggyengébbje lesz: a tavaszi fagyok miatt a megszokott 400–500 ezer tonna helyett csak 160 ezer tonna körüli mennyiséggel kalkulál az ágazat. Így mi mindenképpen drágaságra kell hogy készüljünk. Augusztusban az almaárak 34–83 százalékkal jártak a tavalyi szint felett, szintén alaposan meghaladva az általános inflációt (4,3%).
Németországban a termelőket most nem a termés aggasztja – hiszen az javult –, sokkal inkább a tervezett minimálbér-emelés, ami jelentős többletköltséget okoz nekik. Kihívást jelentenek az olyan fogyasztói elvárások is, mint a növényvédőszer-használat mérséklése és a biodiverzitás növelése is. Ezért a jövő egyik kitörési pontja az új, varasodásra rezisztens fajták megjelenése lehet.
A fogyasztói tudatosságnak van jó oldala is, mivel a helyi gyümölcsök választása felé terelheti a vásárlókat. Ám ehhez a hívószavakat gondosan kell megválasztani. Németországban pusztán a német származás nem elegendő érv a helyi árumellett. A spórolós vásárlókat az olyan hívószavak tudják megmozgatni, mint a kis környezeti teherrel járó, rövid szállítási lánc és a helyi termék frissessége.
MezőHír Tudástár: Varasodásrezisztens fajta – Az alma egyik legelterjedtebb betegsége a varasodás (Venturia inaequalis), amely a leveleken, virágokon és gyümölcsökön is kárt okoz. A varasodásrezisztens fajták genetikai alapon ellenállóak e gombás kórokozóval szemben, így termesztésük kevesebb növényvédőszer-használatot igényel, olcsóbb és környezetkímélőbb megoldást nyújt a gyümölcstermesztőknek.
