Kína ma már a világ egyik legnagyobb gyümölcstermelője, bár a saját fogyasztása miatt nem mindenből képes exportálni is. Tény azonban, hogy a digitalizációban is élenjáró nagyhatalom exponenciális növekedést mutat az áfonyatermesztésben. A perui hozamoktól és exportkapacitástól még így is fényévnyi távolságra van. Vajon a mesterséges intelligencia fordulatot hozhat?
Négyéves terv az intelligens mezőgazdaságért
A 2024–28 közötti időszakra kidolgozott stratégia a mesterséges intelligencia (MI), a big data, a Beidou műholdas helymeghatározás és a nemzeti agráradat-platform integrálását célozza. A precíziós gazdálkodás, a szenzorhálózatok és az IoT-alapú, valós idejű nyomon követés révén a gazdák automatizáltan szabályozhatják az öntözést és a tápanyagellátást. Guangdong és Maoming térségében például 5G-szenzorok mérik a talajnedvességet, a pH-t és a kártevőmozgásokat, amikhez azonnal igazítható a termesztéstechnológia.A nyomon követhetőséget olyan cégek támogatják, mint a Nongbo Innovation és a Haisheng Group.
Robotok és drónok a gyümölcsösben
Kínában már több mint 200 mezőgazdasági drónt használnak a permetezésben és a felmérésekben. Az XAG, az FJ Dynamics és az EAVision vállalatok robotokat fejlesztenek önvezetéshez, betakarításhoz és metszéshez. Az almáskertekben, a szőlősökben és a cseresznyeültetvényekben a LiDAR kamerás rendszerek milliméteres pontossággal határozzák meg a gyümölcsök helyét, támogatva az automatizált betakarítást. A Kínai Mezőgazdasági Egyetemen MI-alapú okosszemüvegeket is fejlesztenek: ezek felismerik a betegségeket, segítik a metszést és csökkentik a hibák arányát.
Áfonya: a nemesítés és a termelés is MI-alapú
Az áfonya az elmúlt évtized igazi nyertese Kínában: termelése több mint tízszeresére nőtt. 2024-re már több mint 80 ezer hektáron folyik az áfonyatermesztés, meghaladva az 500 ezer tonnás össztermést (6,25 t/ha).
Shandong tartományban nyolc új fajtát nemesítettek, amelyek korábbi érésidőt, erősebb ellenállóképességet és 10%-kal magasabb hozamot kínálnak. A nemesítési programokban ma már MI, big data és nagy áteresztőképességű fenotipizálás gyorsítja a szelekciót. Huainingban (Anhui) az intelligens üvegházak IoT-alapú légköri és talajszenzorokkal működnek. A mobil eszközökkel vezérelt rendszerek akár két hónappal előbbre hozzák a betakarítást, miközben duplázódik a hozam a szabadföldi termesztéshez képest. Qidongban (Jiangsu) egy 21,3 hektáros, CO₂-szabályozott üvegház három munkással évi 200 millió jüan (28 millió dollár) bevételt ér el. Langxiban (Anhui) egy 3,3 hektáros telep 5G-technológiát alkalmaz, amelyik lehetővé teszi az öntözés és a tápanyagellátás távoli irányítását. A kutatások kiterjednek olyan gépi látással rendelkező drónokra is, amelyek pontosabb hozambecslést és logisztikai tervezést biztosítanak.
Peru MI nélkül is óriási előnyben van
Az előrejelzések szerint 2030-ra az áfonya termőterülete elérheti a 120 ezer hektárt Kínában, az össztermés pedig a 900 ezer tonnát (7,5 t/ha). Ez nem lenne meglepő, hiszen 2014 és 2024 között az ázsiai ország több mint a 17-szeresére növelte a termelését. Ám eközben a világ legnagyobb áfonyaexportőre, Peru sem tétlenkedett. A gyengén sikerült 2023-as évet leszámítva exponenciális pályán növelte az áfonya termelését, manapság 11–15 tonnás átlaghozammal 20–25 ezer hektáron állítja elő ezt a bogyósgyümölcsöt. A dél-amerikai állam MI nélkül is a kínai hozamok dupláját hozza, és nemcsak pár ezer tonna, hanem 200–270 ezer tonnás mennyiségben exportál áfonyát. Pekingnek fel kell kötnie a felkötnivalót, ha utol akarja érni.
Ez a cikk is érdekelheti, mivel Lengyelországot érinti: Nettó importőrré válik az 5. legnagyobb áfonyaexportőr.
MezőHír Tudástár: Fenotipizálás – A növénynemesítésben és kutatásban alkalmazott módszer, amely a növények megfigyelhető tulajdonságainak (pl. növekedési ütem, termésmennyiség, ellenállóképesség) pontos mérését és elemzését jelenti. A nagy áteresztőképességű fenotipizálás automatizált szenzorok, kamerák és mesterséges intelligencia segítségével nagy mintaszám mellett gyorsítja a szelekciót. Az így nyert adatok összevethetők a genetikai információkkal, így a nemesítők rövid idő alatt képesek kiválasztani a legjobb tulajdonságú fajtákat. Kínában például ennek köszönhetően tudtak új, ellenállóbb és nagyobb hozamú áfonyafajtákat előállítani, amelyek a termesztést versenyképesebbé teszik.
