A meteorológiai adatok szerint most rosszabb feltételekkel kezdődött a nyári vegetációs szezon, mint az évszázados aszályt hozó 2022-ben. A talaj- és vízügyi térképek már most veszélyhelyzetről árulkodnak. A kukoricák állapota egyelőre még az áprilisi vízbőséget tükrözi, de szépnek nem mondható.
Kevesebb víztartalékkal indultunk
2024-ben éves összesítésben csak a sokévi átlag 85%-a érkezett csapadékból az országba, nem sokkal több, mint az évszázados aszályról elhíresült 2022-ben (81%). Ráadásul a telünk időjárása sem „mediterránosan” alakult, azaz nem pótolta a korábban elmaradt esőzéseket. Míg 2021, ’22 és ’23 decemberében 18–84 százalékkal több eső esett decemberben, mint az 1991–2020-as időszak átlagában, ezzel szemben tavaly csak a fele (56%-a) hullott le az elvárható mennyiségnek. Így futottunk neki az idei szezonnak, amelyik eddig egyedül áprilisban bizonyult csapadékosabbnak a megszokottnál.
A hideg elfedte a vízhiányt
Mostanáig ezekből az esőkből táplálkoztak a növények, és segített az is, hogy a májusi aszály hideggel párosult. Júniusra azonban megérkeztek a 30 fokos csúcshőmérsékletek, és a talajok szinte az egész ország területén kiszáradtak. Mostanra a hasznosítható víztartalom a felső rétegben 30 százalék alá csökkent, és az aszálytérkép súlyos helyzetet mutat (lásd térkép). A Vízügy a Dunától keletre és a Budapest–Miskolc vonaltól délre eső valamennyi területre II. és III. fokú vízhiány-készültséget írt elő. (A III. a legmagasabb fokozat.)
2022-ben már furulyáztak a kukoricák
A kukoricák állapota egyelőre jobb, mint ugyanezen a napon, 2022-ben volt (lásd a fotót), legalábbis kevésbé furulyáznak, ami az áprilisi víztartalékoknak köszönhető. Az összképük azonban nem szebb: sok a fejletlen, heterogén állomány. A következő hónapok időjárásán múlik minden. A gyapottok-bagolylepkék mindenesetre már megérkeztek, a hernyóik éhesen keresik majd a tápnövényeket.
