Tavaly megélénkült a termőföldpiac, ami a bővülő kínáltra vezethető vissza – magyarán többen érezték úgy, hogy ki kell szállniuk a gazdálkodásból. Ezt a képet erősíti az, hogy az eladott földterületek átlagos mérete is csökkent. Emellett erősen hatott a szántók árára az is, hogy mennyire kitett az adott térség a klímaváltozásnak – derül ki az OTP Termőföld Értéktérkép elemzéséből.

Erős külső hatások
Az orosz-ukrán háború kitörését követően elszabadult energiaárak az inputköltségeket jelentősen megnövelték, a 2022. évi évszázados aszály pedig drasztikus terméskiesést okozott. A földpiaci kínálat növekedése főként a gazdálkodás romló eredményének köszönhető, de a keresleti oldalon is történt elmozdulás, miután 2024-ben mind az árakban, mind a költségekben elindult egy konszolidációs folyamat. A termőföldpiac kínálati oldalát az is növelte, hogy az állam a Nemzeti Földalapból mintegy húszezer hektárt hirdetett meg árverésre.
A termőföldforgalom 71%-át a szántóföldek adták. Ebben a kategóriában 32%-kal nőtt tavaly a forgalom tavalyhoz képest. Az OTP elemzői szerint a klímaváltozás egyre erőteljesebben hat a termőföldpiacra és a haszonbérleti díjakra is. A szélsőséges időjárási események csökkenthetik a kedvezőtlenebb adottságú területek árát, valamint a haszonbérlet díját. Az aszály, a hőhullámok, a gyakori jégkár jelentős volatilitást okoznak már most is a piacon.
Klímastabil és kockázatos vármegyék
Ami az árat illeti, Veszprém vármegye öt, Vas pedig három hellyel lépett előrébbaz ársorrendben, míg Békés és Csongrád-Csanád 3–3 hellyel hátrébb került. A legdrágább szántók ismét Hajdú-Bihar vármegyében voltak (3,275 millió forintos hektárárral), míg a lista végén stabilan Nógrád vármegye áll (1,42 milliós hektárárral). A szántóföldi átlagár tavaly öt vármegyében esett vissza 1–3% közötti mértékben (Békés, Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Somogy), a drágulás üteme pedig Veszprém és Vas vármegyében volt a legnagyobb, 8–9% közötti, de Fejér, Szabolcs-Szatmár és Tolna szántóárai is átlag feletti mértekben emelkedtek.

A tavalyihoz képest tovább nyílt az árkülönbség az olcsó és a drága térségek között. A legalacsonyabb, 1,6 millió Ft/ha alatti árkategóriába döntően az Észak-magyarországi régióból kerültek járások, emellett Veszprémben és Zalában található sok ilyen. Ugyanakkor a legdrágább (2,8 millió Ft/ha feletti) járások elszórtabban helyezkednek el, a legtöbb ilyet Pest vármegyében, az Alföld északi és déli részén, a Dunántúl középső és északi részén, illetve a Balaton-felvidéken találjuk. A térségek gazdasági potenciálja mindenképpen szerepet játszik ebben.

Több, de kisebb méretű földrészletet adtak el
Tavaly összesen 46,2 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során, 25%-kal több, mint 2023-ban, de kisebb darabokban. A legnagyobb területet, mintegy 4,8 ezer hektárt, Bács-Kiskun vármegyében értékesítették, de az állományarányos forgalom Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legnagyobb, itt „pezsgett” leginkább a földpiac.
Az országos átlagárak az egyes művelési ágakban a következőképpen alakultak 2024-ben:
• szántó – 2,434 millió Ft/ha
• erdő/fásított – 1,293 millió Ft/ha
• gyep – 1,237 millió Ft/ha
• kert/gyümölcsös – 3,727 millió Ft/ha (
• szőlő – 4,472 millió Ft/ha
2024-ben a szőlőterületek 5,6%-kal, a szántók 2,4%-kal, míg az erdőterületek 1,5%-kal drágultak. A gyep és kert/gyümölcsös kategóriában 1–2%-os csökkenést mutatnak a számok. A termőföldek átlagára nominálisan a négyszeresére nőtt az utóbbi 14 év alatt.

Idén a szakértők szerint élénk marad a földpiac, amit az is segít, hogy újabb tizenháromezer hektárnyi állami földet kínálnak a gazdáknak, az árverésekre júliusban kerül sor. Emellett a gazdaságátadást és a fiatal gazdákat támogató pályázatok is meghirdetésre kerülnek a KAP Stratégiai Terv keretében, melyek hosszabb távra biztosíthatják a keresleti oldal erősödését.