Hegedűs József és családja Bátya településén él, közel nyolc hektáron foglalkozik szabadföldi zöldségfélék (káposzta, karfiol, saláta és paradicsom) termesztésével, és a 2010-es évek elején egy komoly növényvédelmi probléma orvoslásában kérte szaktanácsadói véleményemet. Cikkem megírásához a termelő több éves eredményeit és megfigyeléseit használtam fel.
A főszereplő: Ascophyllum nodosum tengeri alga
A termelési vizsgálatban felhasznált anyag Ascophyllum nodosum tengeri algát tartalmazó természetes fitostimuláns készítmény, amely foláris és talajkezelésekre is alkalmazható. Ezt az algakészítményt szabadföldi fejes káposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. alba) és szabadföldi karfiol (Brassica oleracea convar. botrytis var. botrytis) növényeken értékeltük. A termesztési vizsgálatokat Bátyán (Bács-Kiskun vármegye, Kalocsa határa) végeztük el. A térség igen jó földrajzi adottságokkal rendelkezik, ezért alkalmas igényesebb szántóföldi zöldségfajok termesztésére.
Ezen a vidéken a termőföldek magas aranykorona-értékűek, a vizsgálat területe gyorsan melegedő, csernozjom minőségű, középkötött fizikai féleségű talaj. Az alkalmazott termesztési modell alapvetően a másodtermesztésű növényekre épült, az elővetemények korai salátafélék után másodnövényként kerültek a káposztafélék termesztésre. Az ültetés 2024. május 25–27-én történt, a kiültetett tőszám 30.000 db/ha volt.
A tápanyag-ellátottság elő és utóélete
A termelési kísérlet során kombinált módon szerves és műtrágyákra alapozva elégítettük ki a növények tápanyagigényét. Fejes káposztánál a termés felrepedésének elkerülése érdekében törekedtünk a növények helyes víz- és tápanyagellátására. A termesztési célnak megfelelően alakítottuk ki a tápanyag-utánpótlást, kerültük a túlzott nitrogénellátást, és igyekeztünk a kellően magas szárazanyag-, ill. káliumtartalmat elérni, ami egyben a jó tárolhatóság előfeltétele is. A termesztés során folyamatosan figyeltük a növény helyes N/K arányának betartását, igyekeztünk az 1 : 1,6 körüli értéket tartani. A korai időszakban magasabb nitrogénigénnyel számoltunk, amit folyamatosan csökkentettünk, ezzel szemben a káliumot növeltük.
A tenyészidő során a kezdeti időszakban az 1 : 1,3, később 1 : 1,8 N/K arányokat alkalmaztuk. Karfiol esetében rózsaképződéskor a jó víz- és tápanyagellátást biztosítottunk. A karfiol kezdeti gyors tápanyagfelvétele miatt starterkezelést is alkalmaztunk. A káposztafélékre jellemző, hogy a korai időszakban, a kiültetések után nagyobb a foszforigényük, ezért ezekben a hetekben, főleg hidegebb talajokon kardinális jelentőségű lehet a foszfortrágyák használata. A kezdeti morfológiai állapot miatt a növény sekély gyökérzettel rendelkezik, így sokkal fajsúlyosabb lehet a startertrágyázás, különösen korai ültetés és nehezen melegedő talajok esetében.
A mikroelem tekintetében a káposztafélék különösen érzékenyen reagálnak a bór, a mangán és a molibdén hiányára. Mangánhiány esetén a káposztafélék levele ún. sárga pettyezettséget mutat a levél színén. Ezek az apró pöttyök a főér mentén a füzérben, körben alakulnak ki, emellett az erek vonalas barnulása is bekövetkezhet. A káposztafélék molibdénhiányára jellemző, hogy a levélszél a lemez felé körben görbül, ún. kanalasodik. A karfiolrózsa lilás színezetet vesz fel, és a növekedés üteme is jelentősen lassul, különösen lúgos és homokos talajokon.
Az előző évek (elővetemények) során a talajban hagyott növényi maradványok nitrogénszolgáltató képességét kb. 70–100 kg/ha körülire becsültük. Szerves anyagokkal jól ellátott talajokon a nyomelemhiányok sokkal kevésbé jelentkeznek, ezért fontosnak tartottuk a szerves kiegészítést. A termesztési vizsgálat során összesen 20 l/ha dózisban alkalmaztunk az Ascophyllum nodosum algát tartalmazó készítményt. A talaj-előkészítés során egy alkalommal 4 l/ha mennyiségben a talajba dolgoztuk, majd a kiültetés után állománykezeléssel segítettük a növények korai lendületes gyökeresedését, eredését, és csökkentettük a kiültetéskor a stressz mértékét. Ezt követően a további algakezeléseket a növényvédelmi kezelésekkel egy menetben végeztük el. Az algakivonatot tartalmazó foláris kezelések a növény mikroelem-trágyázását is szolgálták.
Az óriás káposzták díjakat is nyertek
A kiültetések után a növények kezdeti lendületesebb gyökeresedését figyeltük meg, a növények gyorsabban megkapaszkodtak, és kevesebb volt a káposztalégy (Delia radicum L.) károsításának mértéke is. Azok a szegélynövények, amelyek csak korlátozottan kaptak az algakészítményből, sokkal gyengébb kezdeti növekedéssel rendelkeztek. Az eredés után az állománykezelések javították a növények korai növekedését, és segítették a megfelelő kondíció kialakítását.
A fejes káposzta gyors terülését figyeltük meg, vagyis a növény hamarább takarta le levelével a területet, amivel jelentősen csökkentette a talaj felszíni párolgását, vagyis az evaporációt. Ez a jelenség igen erős növénykondícióra utal. Karfiol esetében a növények a fejes káposztához képest eleinte gyengébben, később a folyamatos kezelések hatására erősebben növekedtek.
Tapasztalatunk szerint jelentősen javult az általános ellenálló képesség, a kezelésben részesített állományban a kórokozók és az esetleges tápanyaghiányok tünetei is sokkal kevesebbszer jelentkeztek. A kialakult jelentős lisztecskefertőzés ellenére sem csökkent nagymértékben a növények vitalitása. A tripszfertőzés esetenként jelentett problémát, de ez drámai mértékben nem csökkentette a növények életképességét. Megfigyeléseink szerint a kontrollal szemben káposztánál 20%-kal, karfiolnál pedig 14%-kal növekedett a növények összes termésmennyisége.
A kezelt növényeket kb. 10 nappal korábban lehetett betakarítani, vagyis növekedett a koraiság. Jelentősen javult a növények teljesítőképessége is, fejes káposztánál óriás termésméretre,12,4 kg-os termésre is volt példa (Hegedűs József ezekkel a káposztákkal több szakmai napon is díjat nyert el).
Karfiolnál is pozitív tapasztalatai voltak a termelőnek a kezelések után, a rózsák igen jó minőségűek és szép fehérek voltak, csak kis mértékben lett megereszkedő, laza szerkezetű a termés. Növekedett a tárolhatóság, javultak a beltartalmi mutatók paraméterei, a jobb savanyíthatóság miatt a piaci fogadtatás is jobb lett.
A kontrollal szemben káposztánál 30%-kal, karfiolnál 20%-kal növekedett az értékesíthető termések részaránya, miközben a felhasznált műtrágya mennyisége 35–45%-kal csökkent.
Vitalitásvizsgálat
A kialakult stresszhatások mellett a növények egészségi állapotát is bonitáltuk. A kontrollhoz képest fejes káposztánál 17%-kal, karfiol esetében 20%-kal javult a növények vitalitása. Mindkét faj esetében az átlagos életképességi százalék 90% feletti értéket mutatott, ami kimondottan jó növénykondícióra utal. Méréseink szerint a kontroll növényeknél az átlagos vitalitási érték 80% alatti szintet ért el, a növények kondíciója közepes vagy gyenge volt. A kontrollnál több növénynél is általános növényvédelmi problémát tapasztaltunk. A kór- és kártani, ill. abiotikus tünetek is sokkal erélyesebb mértékben léptek fel. Ellenben a kezeltnél a stresszorok tünetei közepesen és inkább gyengén mutatkoztak meg.
A kísérlet értékelése
A csapadék vagy öntözések hatására az alga hatóanyagai a talajba mosódtak, s ez a fajta tartamhatás a tenyészidő kései szakaszában is megmutatkozott. Az ültetés után csökkent a palántapusztulás mértéke, intenzívebbé vált a gyökeresedés, valamint növekedett a kezdeti vigor, fokozódott a növények turgora, javult az általános fiatalkori kondíció, és csökkent a káposztalégy (Delia radicum L.) által okozott kártétel. Mivel a növények gyorsabban növekedtek, hamar leárnyékolták a talaj felszínét, ami kedvezett a talajvízkészlet megtartásának.
A káposzták gyorsan fejesedtek, hamarább lettek piacképesek, a karfiol nagy levéltömege pedig jó alapot adott a kezdeti rózsafejlődésnek, a termelő szerint az algakivonat a levélfejlődésében okozta a leglátványosabb hatást. A fejesedési periódusban mindkét növénynél kimagasló erőnléti állapotot tapasztaltunk, amit még a viszonylag erős lisztecskefertőzések sem csökkentettek.
A kezelések mintegy 17–20%-kal javítottak a növények vitalitásán, és csökkentették a stresszhatások ingereit. Méréseink szerint az algakészítmény az összes hozamot 14–20%-kal, a piacképesét pedig 20–30%-kal megemelte, ill. 35–45%-kal csökkentette a felhasznált műtrágyamennyiséget. A betárolt káposzták jobb kondícióval és kedvezőbb beltartalmi mutatóval kerültek a piacra, ily módon nőtt a savanyítható nyersanyag értéke, és javult a tárolhatóság is.
Termelési tapasztalataink szerint az Ascophyllum nodosum algatrágya hatékony lehet káposztafélék termesztésében, különösen akkor, ha növény igényére szabott tápanyagellátást hajtunk végre. Azoknak a termelőknek javasoljuk az algatrágyák használatát, akik környezetkímélő és vegyszermentes módon szeretnék csökkenteni a műtrágyák és egyéb felhasznált növényvédelmi anyagok mennyiségét, ily módon szabadföldi viszonyok között is hatékonyabbá és rentábilisabbá tehető a termelés.
SZERZŐ: NÉMETH TAMÁS NÖVÉNYORVOS-BIOLÓGUS KUTATÓ, A VEGYSZERMENTES ZÖLDSÉGTERMESZTÉS KÉPVISELŐJE
KONZULTÁNS: HEGEDŰS JÓZSEF ŐSTERMELŐ
