A klímaváltozás, talajaink elszegényedése és a vízhiány egyre komolyabb kihívás elé állítja a gazdálkodókat. Emellett a baromfiágazat is érezhető nyomás alatt van a megnövekedett termelési volumen miatt, ahol hatalmas mennyiségű trágya keletkezik, amelyet sok esetben nem lehet közvetlenül felhasználni.
De mi lenne, ha ebből a „hulladékból” értékes talajjavító anyag születne? Olyan készítmény, amely nemcsak csökkenti a környezeti terhelést, hanem segíti a növények tápanyagfelvételét, javítja a vízmegtartó képességet, és még a terméshozamot is emeli? Doktori kutatásomban ezt a kérdést jártam körül: hogyan lehet a nagyüzemi baromfitartásból származó trágyát olyan szervesanyag-alapú készítménnyé alakítani, amely a modern, fenntartható növénytermesztés egyik kulcseszköze lehet – különösen gyenge minőségű, homokos talajokon.
Hogyan lesz a csirketrágyából értékes tápanyag? – új fejlesztés a talajélet javítására
Napjaink mezőgazdasága egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe. A termőtalajok állapota sok helyen romlik, a klímaváltozás miatt gyakrabban találkozunk szélsőséges időjárással, és miközben a népességszám világszinten folyamatosan növekszik, egyre nagyobb szükség van jó minőségű, biztonságos élelmiszerekre. Ebben a helyzetben kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat– például az állattartás során keletkező melléktermékeket – minél hasznosabban és fenntarthatóbb módon tudjuk felhasználni.
PhD-kutatásom középpontjában az a kérdés állt, hogy hogyan lehet a nagyüzemi baromfitartásból származó trágyát – amelyet sok esetben hulladékként kezelnek – értékes, hasznos termékké alakítani. A célom egy olyan természetes, szerves anyagokon alapuló talajjavító készítmény kifejlesztése volt, amely képes javítani a talaj szerkezetét, vízmegtartó képességét és tápanyag-szolgáltató erejét. Olyan megoldáson dolgoztam, amely nemcsak a talajéletet segíti újraindítani, hanem a terméshozamot és a termés minőségét is kedvezően befolyásolhatja.
Mi lett a trágyából? Egy új kompozitkészítmény
Kutatásom kiindulópontját egy fermentált (érlelt), adalékanyagokkal javított és pelletált csirketrágya képezte, amely Bio-Fer Natur Extra néven ismert, és már meglévő termékként állt rendelkezésre. Ezt az alapanyagot használtam fel új fejlesztésű kompozitkészítmények létrehozásához. A termék hatékonyságát tovább növeltem kétféle természetes adalékanyag hozzáadásával:
‑ Hidrogélek (más néven szuperadszorbensek): ezek képesek tömegük sokszorosának megfelelő mennyiségű vizet megkötni és visszatartani a talajban.
‑ Bentonit: egy agyagásvány, amely javítja a talaj szerkezetét, vízháztartását, és segíthet a tápanyagok megőrzésében is.
Ez a kombináció tehát nemcsak tápanyag-utánpótlást biztosít, hanem segíti a talaj víz- és szerkezeti problémáinak enyhítését is.
Kísérletek laboratóriumban, tenyészedényben és szabadföldön
Ahhoz, hogy megbizonyosodjak a fejlesztett készítmény hatékonyságáról, azt többféle körülmény között is kipróbáltam. Először laboratóriumban, majd tenyészedényes kísérletekben, végül szabadföldön vizsgáltam a termék viselkedését. A cél az volt, hogy minél többféle talajtípuson, vízellátottság mellett és különböző növényekkel is kipróbáljam, hogyan működik a gyakorlatban.
A laboratóriumi kísérletek egyik fontos tanulsága az volt, hogy a kompozit lassan bomlik le, tehát hosszabb ideig fejti ki hatását. Ez különösen hasznos ott, ahol a talaj kevés tápanyagot tartalmaz, vagy ahol a tápanyagok gyorsan kimosódnak az öntözés vagy csapadék hatására. A vizsgálatok alapján a készítmény nem okozott negatív változást a talaj kémhatásában és vezetőképességében, vagyis nem gátolta a növények tápanyagfelvételét.
A készítmény hatékonyan támogatta a talajban zajló nitrogénlebontási (mineralizációs) folyamatokat. Ez azt jelenti, hogy a növények számára felvehető nitrogén mennyisége nőtt – főként olyan talajokon, ahol a vízellátottság alacsonyabb, vagy a termőhely gyengébb adottságú.
Jobb vízhasznosítás, erősebb növények
A tenyészedényes kísérletek során két vízigényes növényt, paradicsomot és uborkát választottam jelzőnövényként. A kompozit termékek használatával ezek a növények látványosan jobban fejlődtek: nagyobb lett a zöldtömegük, és több szárazanyag halmozódott fel bennük. A vízhasznosítás is javult: ugyanannyi öntözővízből a kezelt növények többet tudtak hasznosítani. Uborka esetén a hatás főként ott volt erőteljesebb, ahol a vízellátás gyengébb volt –tehát épp ott, ahol a legtöbbet számít egy ilyen beavatkozás.
A legmeglepőbb eredmény az volt, hogy a készítmény akár 50%-os vízmegtakarítást is eredményezhet, mégis ugyanakkora vagy akár nagyobb termés mellett. Ez különösen fontos a homokos, gyenge vízmegtartó képességű talajokon, ahol a víz gyorsan elszivárog –és ahol egyre több gazdálkodó keres víztakarékos megoldásokat.
Szabadföldi eredmények és gyakorlati javaslatok
A szabadföldi kísérletek során a fejlesztett kompozitkészítmények hatása a talaj szervesszén- és nitrogéntartalmára is jól mérhető volt. A második év végére a talaj nitráttartalma 3-4-szer magasabb volt a kezeletlen (kontroll) parcellákhoz képest. Ez azt jelzi, hogy a kompozit nemcsak lassan bomlik le, hanem hatékonyan képes a talajban meglévő nitrogént „munkára fogni”, azaz a növények számára elérhetővé tenni.
A kompozitok hatására javult a talaj C/N aránya is – ez a mutató kulcsfontosságú, ha azt akarjuk, hogy a nitrogén hosszabb távon is elérhető legyen. A készítmény tehát nemcsak gyors „löketet” ad, hanem hosszabb távon is fenntartja a talaj tápanyag-szolgáltató képességét. Ez különösen előnyös olyan talajokon, ahol a nitrogén gyorsan kimosódik, és az utánpótlás biztosítása nehézséget jelent, például állókultúrák (gyümölcsösök) esetében.
A levelek tápanyagtartalmának vizsgálata alapján a kezelt növényekben nőtt az N-, K-, Ca- és Mg-tartalom, ami a jobb tápanyag-ellátottságot és ezáltal az erőteljesebb fejlődést is tükrözi. A terméseredmények szintén biztatóak: az almaültetvényekben végzett vizsgálatok szerint a kezelések hatására nőtt az egyedi gyümölcstömeg, javult a hozam, valamint emelkedett a cukortartalom és a savtartalom is – vagyis a termés minősége is javult.
Mikor és hova ajánlotta használat?
A vizsgálatok alapján az általunk fejlesztett szervesanyag-alapú készítmények alkalmazása elsősorban az alábbi termőhelyi körülmények között igazán eredményes:
‑ Gyenge termőképességű, homokos talajokon, ahol a víz gyorsan elszivárog, és nehéz a tápanyagokat a növények gyökeréhez juttatni.
‑ Korlátozott öntözési lehetőség esetén, amikor minden csepp víz számít.
‑ Olyan helyeken, ahol a talaj természetes nitrogénszolgáltató képessége alacsony, vagy ahol a mineralizációs folyamatok valamilyen okból gátoltak.
‑ Állókultúrákban, például gyümölcsösökben, ahol hosszabb távon stabil tápanyagellátásra van szükség.
A készítmény alkalmazásával csökkenthető a baromfitartás során keletkező veszélyes hulladék mennyisége, miközben a keletkezett anyag értékes talajjavítóvá alakul. Ezzel tehát nemcsak a talajainkat védjük, hanem a fenntartható állattartás és növénytermesztés közti kapcsolatot is erősítjük. A kutatás legfontosabb üzenete, hogy a szerves eredetű természetes anyagok korszerű módon is hasznosíthatók a mezőgazdaságban – olyan módon, amely egyszerre javítja a termelés hatékonyságát, a termés minőségét, és közben óvja a talajaink állapotát.
SZERZŐ: DR. TÓTH FLORENCE ALEXANDRA TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS •DEBRECENI EGYETEM
