Horváth Miklós a GSI-technológiát forgalmazó 4 Hungar Agri-Tech filozófiájáról
A hosszú élettartamú műszaki berendezésekről – akár traktorról, akár terményszárítóról, -tárolóról van szó – végül mindig kiderül, hogy tartósságuk és stabilitásuk üzemeltetési költség szempontjából döntő előnyt jelent. Az amerikai GSI technológiáját a 90-es évek elejétől forgalmazó 4 Hungar Agri-Tech ugyanakkor a terménykezelés módozataiban is új szemléletmódot hozott. Erről Horváth Miklóst, a cég műszaki vezetőjét kérdeztük.
– Hogyan indult a családi vállalkozás?
– Édesapám már a rendszerváltás előtt is a mezőgazdaságban dolgozott: főagronómusként, majd TSZ-elnökként. A rendszerváltás idején, amikor Magyarországon általában is nagy lendületet kapott a vállalkozások megindítása, 1989-ben a családban is felmerült a lehetőség, hogy saját vállalkozást alapítsunk. 1993-ban indult el a cég, szántóföldi növénytermesztéssel.
– Akkor szerencsére már nem volt példa nélküli a nyugati, amerikai gyártókkal való kapcsolat, de azért általánosnak sem volt még nevezhető. Hogyan alakult ki az együttműködésük az amerikai GSI siló- és szárítógyártó iparvállalattal?
– A mi kapcsolatunk családi alapon nyugszik. Az Egyesült Államokban él egyik nagybátyám 1956-tól, ő társult hozzánk. Általa kerültünk kapcsolatba a GSI-vel. Először saját használatra vettünk egy szárítót a saját szántóföldi gazdaságunk részére, és az annyira bevált, hogy felmerült, továbbiakat vásárolunk majd. Erre a gyár, tipikusan követve az amerikai forgalmazói gondolkodásmód hagyományait, felajánlott egy kereskedelmi megállapodást: ha hármat rendelünk, már nemcsak vásárlóként leszünk partnerek, hanem dílerként, viszonteladóként is folytathatjuk.
– Hogyan jellemezné összefoglalóan a GSI-technológia előnyeit?
– Hogy egy ma már egyre inkább hangoztatott hasonlattal éljek: nem biztos, hogy egy nagy ritkafém- és magas technológiai igényű személygépkocsi gazdaságosabb megoldás, és kisebb ökológiai lábnyomot hagy maga után, mint egy „régi vas”. Lehet, hogy kevesebb kipufogógázt, szén-dioxidot bocsát ki, de az egész gyártási lánc és főleg a gyorsabb elöregedés miatt – hiszen a mai autók nem olyan tartósak, mint a 20–30 éve gyártottak – végső soron nem járunk jobban. Hamarosan újat kell vennünk, vagyis a rövidebb élettartam miatt gazdaságilag és környezetileg sem járunk jól. Lehet, hogy a „régi vas” egy literrel több benzin eszik százon, de az egész élettartamot figyelembe véve még így is jobb megoldás lehet.
A GSI ezzel szemben úgy fejleszt korszerű és hatékony technológiát, hogy döntő jelentőségű a tartósság. Ez kezdettől így van. Ma is látom, hogy a bő harminc éve általunk értékesített szárítók még kifogástalanul működnek.
– Milyen gyorsan kezdett beindulni az értékesítés?
– Az első rendszerünket 1995-ben állítottuk össze. Részben az előbb elmondottak alapján igazából nem is csodálkoztunk, hogy először a környékbeli gazdaságok is látták a példánkat, a stabil, kiszámítható működést. Így egy év múlva, 1996-ban már a szomszéd gazdaság vezetése is kérte, hogy építsünk az ő telephelyükön is ilyen rendszerű szárítót. Onnantól gyorsan terjedt a híre, s nemcsak itt, Délnyugat-Magyarországon, de például a Hajdúságban és másutt is. Az igazi lökést végül 1999-ben az adta, hogy elvittük a mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításokra – ahogy megjelentünk vele, és ismertettük a tartósság, a technológiai elgondolás lényegét, folyamatosan bővült az ügyfélkör.
– Hogyan került sor arra, hogy a szárítók mellett technológiai kiegészítők gyártását is vállalják?
– A hosszú szállítási idők miatt kezdtünk saját alkatrészeket gyártani. Aki a mezőgazdaságban dolgozik, tudja, milyen fontos az azonnali szervizellátás vagy alkatrész-utánpótlás. Ahogy a kombájn aratás vagy a permetező növényvédelmi kezelés közben, úgy a szárító sem állhat le, amikor kint várnak a termény tonnái. Így egyrészt a szolgáltatásunk biztonsága, kiszámíthatósága miatt fontos volt a gyors alkatrészellátás, másrészt gazdaságosabb volt azt itthon, a közelben hozzáférhetővé tenni.
– És az amerikaiak ilyen gyorsan belementek?
– Az amerikai üzleti filozófia nem gyanakvó, nem bizalmatlan, így idővel alkatrészrajzokat is kaptunk, hiszen nekik is érdekük, hogy a gyártás során a végtermék minősége megfelelő legyen. Szóval, a GSI támogatta ezt a rugalmasságot, sőt, amikor nekünk támadt valamilyen fejlesztési javaslatunk, azt is befogadták.
– Visszatérően emlegeti az amerikai filozófiát. Ez a szárítás technológiai szemléletét illetően mit jelent pontosan?
– Az észak-amerikai növénytermesztés post harvest szemléletében nem a szárítás a végcél. Ott sokkal inkább a hosszú távú biztonságos tárolásra koncentrálnak, hiszen, valljuk be, voltaképpen valóban ez a cél: legyen annyira száraz a termény, hogy minőségromlás, toxinosodás nélkül tárolhassuk az értékesítésig. Ám ha a siló maga is alkalmas a tárolásra, akkor máris megszabadulunk attól a kényszertől, hogy 15 százalékos nedvességtartalom alá szárítsuk, mondjuk, a kukoricát. Az Egyesült Államokban jellemzően ezért szárítják 15 százalékra, mert ott, a silóban az is stabilan eltartható. Itt, Közép-Európában, nálunk is, inkább13 százalékra igyekszünk levinni – de miért? Azért, mert a síktároló ezt kívánja meg. Valóban ezt kívánja annak érdekében, hogy az említett fenyegetéseket minimalizáljuk, csakhogy ez energetikailag drágább.
– A 4 Hungar Agri-tech nem is javasolja a síktárolók használatát?
– Sosem beszélnék ilyen általánosságban, mert minden gazdaság adottságai eltérőek. A síktárolóknak is megvan a maguk szerepe, igaz, ez a szerep szerintem elsősorban csak az időszakos tárolásra teszi alkalmassá őket. A hosszú távú, minőségmegőrző tárolásra inkább silókat javasolunk. Ezeket modulárisan építjük fel, figyelembe véve a bővítés lehetőségét is.
– Milyen ügyfeleknek milyen megoldást javasolnak?
– Mindent az igényekhez és lehetőségekhez szabunk. Egy 100 hektáros gazdaságnak nem kell 10 napos üzemeltetésre tervezett szárító. Moduláris, bővíthető megoldásokat javaslunk, és segítünk a technológiai filozófia kialakításában is.
– Mondjon, kérem, konkrét példákat!
– A szellőzőpadozatos terménytárolókat tipikusan a mezőgazdasági üzemekbe javasoljuk. Ezek gazdaságos üzemelésű, nagy élettartamú berendezések, és mindenütt alkalmazhatók, ahol a terménytárolást a legkorszerűbb technológiával akarják megoldani. Itt egy teljes alapterületű, perforált szerkezetű szellőzőpadozat és az aktív szellőztető rendszer révén hosszú időn át veszteségmentes a terménytárolás. A kitárolórendszerrel pedig nagy mennyiség is gyorsan kitárolható.
A kúpkitárolású terménytárolókat tipikusan mezőgazdasági és termény-nagykereskedelmi üzemekben használják. A gravitációs terményürítés miatt ezek is gazdaságosak és hosszú élettartamúak. Mindenütt beválnak, ahol nagy mennyiségű terményt kell kezelni, gyorsan kitárolni.
Léteznek továbbá a népszerű szárítótorony-rendszerek: ezek folyamatos üzemű terményszárítók, amik a legkorszerűbb szárítási alapelveket követik kukorica, búza és más gabonák, hüvelyesek, olajos magvak szárításakor.
Szintén népszerűek a csúcsrendszerű terményszárítók, ugyancsak az említett terménycsoportokra, s ezek különleges sajátossága, hogy a megszárított termény azonnali tárolását is megoldják. Szárítás és tárolás egy berendezéssel, ez a lényeg, amiről az imént beszéltem. Hasonlóan ehhez a választható üzemű terményszárítók ezen a terménykörön túl aprómagvak szárítására is alkalmasak, szakaszos vagy folyamatos üzemmód mellett.
– Mi a tapasztalata a pályázatok hatásáról?
– A támogatások torzítják a piacot. Ha nem kiegyenlített ritmusú a gazdák hozzáférése a fejlesztési támogatási forrásokhoz, hitelprogramokhoz, annak az lehet a vége, hogy nem a szükséges időben vagy nem a szükséges és indokolt jelleggel valósulnak meg fejlesztési beruházások. Ahogy a mezőgazdasági gépek forgalmazásánál is tetten érhető, hogy kisebb gazdaságok is vásároltak indokolatlanul nagy teljesítményű gépeket, úgy másutt is tapasztalat, hogy a vásárlások néha nem üzemmérethez igazodnak, hanem pontgyűjtéshez, a kötelező elem felvállalásához. Ez sokszor túlberuházáshoz, így később alulhasznált rendszerekhez vezet.
– A kivitelezés mellett segítenek a tervezésben is?
– Természetesen. A technológiai tervezést mi végezzük. Az építészeti tervekre van partnercégünk. A pályázatírásba nem szólunk bele, mivel ügyféloldalról ez általában adott.
– A változó klíma és piac mennyire alakítja a terményszárítás jövőjét?
– Közvetlenül nem, hiszen a szárítás és a tárolás mindig kulcskérdés marad. A növényfajták vagy akár a termesztett növényfajok változhatnak, de a terményt akkor is kezelni kell. Aki rugalmas, bővíthető technológiát épít, az jól jár.
– Az anyaghasználat, technológiai minőség mennyit változott az elmúlt évtizedekben?
– Jelentősen. A környezetvédelmi szabványok miatt az acélok minősége csökkent. A GSI tartja a szintet, de globális tendencia a „gagyisodás”. Az élettartam is rövidebb lett, sok berendezés már nem 30–50 évre készül, hanem 15–20-ra. Erre utaltam azzal, hogy ez szerintem vitatható út manapság: nem biztos, hogy valóban az a környezetkímélőbb és hosszú, több tízéves távlatban olcsóbb, amibe ma kevesebb vasat építünk…
– Hogyan segítik az ügyfeleket a rendszer összeállításában?
– Minden az alapadatokkal kezdődik: területnagyság, termesztett kultúra. Erre építjük fel a technológiát. Fontos a fejleszthetőség, és az is, hogy ne az előírások miatt legyen egy rendszer olyan, amilyen, hanem mert észszerű és fenntartható.
– Mit gondol, a 4 Hungar Agri-Tech sikere miben rejlik?
– Meggyőződésem szerint abban, hogy mi valóban hosszú távon gondolkodunk. Ezt mutatja az, amit az anyagfelhasználásról, a tartós műszaki szerkezetekről mondtam, de ugyanezt tükrözi a partnereinkkel szemben tanúsított elkötelezettségünk is. Nem mindenáron akarunk nőni. Sokkal fontosabb nekünk az, hogy stabilan akarunk működni, és értelmes, fenntartható technológiákat telepítsünk. Kezdetben is ezért váltunk vonzóvá a környékbeli, majd az egész országból érkező megrendelők szemében, és ezért keresnek minket most is. Így joggal bízom benne, hogy ez sokáig így is marad.
SZERZŐ: KOHOUT ZOLTÁN
A fotók a 4 Hungar Agri-Tech Kft. felvételei
