Mivel repcéből és napraforgóból idén sokkal gyengébb termést aratott az európai közösség, a feldolgozók és takarmánygyártók igyekeznek más forrásokból pótolni a hiányt. Szójadarából elképesztő mennyiség áramlik be az unióba, de a napraforgómag importja is óriásit ugrott.
Ebben a szezonban harmadával nőtt a szójadara és ötödével a napraforgómag importja az EU-ba, derül ki az OilWorld számaiból. Mindent egybevetve július 1. óta 10 százalékkal növekedett az unióba áramló különféle olajmagok és termékeik behozatala. Ennek oka, hogy a közösség idei olajnövény-termelése mintegy 15%-kal az ötéves átlag alatt volt. A megszokott mennyiségektől leginkább a napraforgó maradt el.
Szójadara, repce és napraforgómag
Az olajnövényimport legfontosabb tétele mindig a szójabab és a szójadara, ezek nagyjából azonos mennyiségben szoktak beérkezni a közösségbe. Az előbbi behozatala december 8-ra elérte az 5,67 millió tonnát (+11% vs előző szezon), a szójadara importja pedig csaknem harmadával növekedett, és 8,74 millió tonnát tett ki. A bab forrása 43%-ban Brazília, 41%-ban az USA volt, Ukrajna 10%-os piaci részesedést ért el. A dara fele Brazíliából érkezett, közel 40%-a pedig Argentínából.
A második legnagyobb mennyiségben beszállított olajmag a repce, ebből a tavalyit nem sokkal meghaladó mennyiség érkezett az EU-ba, 2,59 millió tonna (+3%). Az importpiacot bő 70%-os részesedéssel Ukrajna uralja, az ausztrálok 18%-ban járultak hozzá a beszállított mennyiséghez.
A pálmaolaj 1,37 millió tonnás importja 16%-os csökkenést jelent, ennek fő forrása Indonézia (35%) és Malajzia (21%) volt. Napraforgódarából alig több mint egymillió tonna volt az EU-ba érkező mennyiség (–13%), az olajából pedig a 900 ezer tonnát sem érte el (–14%) az import. Feldolgozandó kaszatból azonban ötödével több (300 ezer t) lépett be az EU-ba. (Lásd még a témában: Kevés és változó minőségű a bolgár napraforgó.)
Az importok forrása jól jelzi, hogy Ukrajna idén házon belül tartja a napraforgót, az unióba alapvetően olajat szállít belőle (94%-os importpiaci részesedéssel), valamint a feldolgozás melléktermékét, a darát (63%-os részesedés). A kaszatok így döntően Moldovából (61%) érkeztek az EU-ba, és Szerbián keresztül is belépett még 15%-nyi importmennyiség.
A pálmaolaj visszaszorulása
Mivel a növényi olajok közül még mindig a pálmaolaj a legnagyobb mennyiségben vásárolt termék, az olaj- és fehérjenövényágazatot védő UFOP azt taglalja, hogyan lehetne ennek importját még jobban visszaszorítani.
A pálmaolaj legnagyobb importőre az elmúlt hónapokban Olaszország volt, egymaga közel félmillió tonnát szállított be ebből növényi olajból (+8% vs előző szezon). A második helyen 410 ezer tonnával (–11%) az EU elosztójaként működő Hollandia áll. A 140 ezer tonnás spanyol import a felét sem érte el a tavaly ilyenkor mértnek. Németország 115 ezer tonnával csak a negyedik helyen áll a legnagyobb importőrök sorában, viszont ez a mennyiség harmadával több az előző szezonban mértnél.
A hulladékolajok növekvő importja gyakorlatilag minden tagállamban visszaszorította a pálmaolaj-beszerzéseket. Az érdekvédelmi szövetség ugyanakkor rámutat: maga a hulladékolaj is származhat pálmaolajból. Az UFOP szerint a hulladékzsírok és -olajok dupla beszámítása a bioüzemanyag-gyártás környezeti hatásába – és ennek pénzügyi elszámolása – csalásokhoz vezet. Ha az új német kormányzatnak fontos a helyi agrárium támogatása, akkor inkább a belföldi biogáztermelést támogassa dupla beszámítással, ne az ázsiai biodízelgyártókat – javasolja a szövetség.
