Az AKI legfrissebb jelentése szerint a csökkenő hibridkukorica-előállítás ellenére még mindig ez a növény dominálja a vetőmagexportunkat. A második legnagyobb exportértéket képviselő napraforgó azonban egy csöppet sem javít az egyenlegünkön.
Az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) legfrissebb statisztikai jelentése szerint Magyarország vetőmag-szaporító területe 2023-ban 10,5 százalékkal emelkedett 2022-höz képest, mintegy 120,5 ezer hektárt ért el (zöldség- és virágmagok kivételével). A kukoricahibridek szaporítóterülete azonban 10 százalékkal csökkent, mintegy 25,4 ezer hektárra. A termelők vetési szándékainak megfelelően elsősorban a kalászosok vetőmagjainak előállítása ugrott meg jelentősen a kukorica rovására. (Lásd cikkünket: A kalászosok között sem a búza vezeti a vetőmagexportunkat.)
Kisebb kukorica- és napraforgó-vetőmagterület
Magyarországon a kukorica vetésterülete mindössze 795 ezer hektár volt 2024-ben, amihez a 2023-ban fémzárolásra került, 116,4 ezer tonnás hibridmagmennyiség 17 százaléka elegendőnek bizonyult. Vetőmagexportunkat így továbbra is fölényesen uralta a kukorica értékesítése (a kivitt volumen 63%-a). Az 59 ezer tonnás kivitel elősorban Romániát, Oroszországot és Németországot célozta. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő a gazdaságok.
15,5 százalékkal csökkent a napraforgóhibridek szaporítóterülete is 2023-ban. A bő 2100 hektár kétharmada a dél-dunántúli régióban volt található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, az elit és a szuperelit aránya elhanyagolható volt. Fémzárolásra 6229 tonna kaszat került, ami teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgóvetőmag-igényt. (2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót.)
A kukorica- és a repcevetőmag hozza a sok bevételt
Ha a lenti táblázatra pillantunk, azt látjuk, hogy bár jelentős a napraforgóvetőmag-exportunk, ebből a növényből (értéket tekintve) enyhén negatív volt a külkereskedelmi mérlegünk az idei évben. A kisebb értéket képviselő a repcéből azonban masszívan pozitív a szaldónk, a legtöbbet pedig – toronymagasan – a kukoricavetőmag értékesítésével nyertünk.
Őszi káposztarepcét 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektárra csökkent a repcetermelés Magyarországon, melynek alapanyag-szükséglete (415 t) a töredéke volt az előállított vetőmagmennyiségnek, sok mag jutott exportra.
Olajmagból többlet, szálas fehérjenövényből vetőmaghiány
A szója szaporítóterülete 5532 hektár volt 2023-ban, közel 10 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva. A szaporítóterület 66 százaléka három vármegyére összpontosult, Baranya, Vas és Győr-Moson-Sopron vármegyére. A megtermelt 18 ezer tonnányi vetőmag 84 százaléka került fémzárolásra. Bár a szója vetésterülete 65 százalékkal nőtt 2024-ben, és átlépte a 110 ezer hektárt Magyarországon, a fémzárolt magmennyiség egyharmada így is exportárualapot képezett.
A lucernafélék szaporítóterülete 2023-ban 7162 hektárt tett ki, 25 százalékkal nagyobbat, mint egy évvel korábban. Fémzárolásra 738 tonna mag került. Ez a volumen a teljes vetésterület közel 88 százalékára volt elegendő, tehát importfüggőek vagyunk ebből a vetőmagból.
Ez a cikk is érdekelheti: A kukoricatermés és az agrárium exportbevételei.
