A klímaváltozással együtt egyre többünk kertjében terem füge, datolyaszilva és egyéb, korábban egzotikumnak számító gyümölcs. Talán Ön is az első datolyaszilváit gyűjtötte be – kőkemény állapotban –, és nem tudja, helyesen tette-e, és megpuhul-e még egyáltalán?
A datolyaszilva gyümölcse késő ősszel érik. Amikor a fák lombjai kezdenek elszíneződni, a datolyaszilva termése is narancssárgára vált, végül szinte pirosba öltözik. A leírások szerint célszerű az első fagyok előtt leszüretelni, de sokan várnak ezzel egészen az első csípős napokig. Alábbi fácska gyümölcse csak a novemberi hó elolvadása után öltött „pirozspozsgás” színt. Puha állapotot ekkor is hiába várunk tőle.
November 4-én még csak narancssárga volt, november 29-én már szinte piros ugyanaz a gyümölcs (fotó: Horizont Média)
Utóérő típus
Magyarországon a datolyaszilva (Diospyros kaki) általában novemberben érik. Az érési idő azonban függ az adott fajtától, az ültetés helyétől és az adott év időjárási körülményeitől. A datolyaszilva gyümölcsei akkor a legfinomabbak, amikor puha tapintásúak, és az ízük édessé válik. Amíg kemény, általában még túl fanyar a magas csersavtartalom miatt, ezért érdemes kivárni, amíg megpuhul.
Az érést azonban néhány trükkel gyorsíthatjuk:
- Ne szedjük le a fagyok előtt, vagy tegyük a puhítani kívánt gyümölcsöt egy órára mélyhűtőbe: fagy hatására csökken a csersavtartalom, gyorsul az érés.
- Ne tegyük a hűvös spájzba, szobahőmérsékleten hamarabb megpuhul.
- Tároljuk magas etilénkibocsátású gyümölcsökkel: almát vagy banánt tegyünk össze a datolyaszilvával egy papírzacskóba. Az etilén természetes érésgyorsító gáz, néhány nap alatt puhítani tud a gyümölcsön.
- Télen a fűtött szoba gyakran túl száraz a gyors éréshez,ezért egy kissé nyitott nejlonzacskót is választhatunk a tárolásra, ami párásabban tartja a fogyasztásra váró adagot. Természetesen almával, banánnal együtt csomagolva a legjobb.
- Vannak, akik pálinkával spriccelik le a gyümölcsöt, és úgy teszik nejlonzacskóba. Ilyenkor a gyümölcs édessé válik, de a húsa roppanós marad.
Egészséges gyümölcs
A datolyaszilva gazdag A-, B-, C-, E- és K-vitaminban, káliumban, magnéziumban, foszforban, mangánban, cinkben, szelénben, folsavban, béta-karotinban, likopinban és luteinben. Magas a rost- és pektintartalma és nagy mennyiségben megtalálható benne a citromsav és az almasav is. Kalóriatartalma viszont jelentős, ezért naponta csak egy-két darabot nassoljunk belőle. Mivel nehezen utóérik, van is időnk a termés elfogyasztására. Akinek már annyi van, hogy nem boldogul vele, befőzheti vagy aszalhatja ugyanúgy, mint más gyümölcsöket.
A datolyaszilva lassú növekedésű fa, elég, ha egy kis koronaalakító metszést végzünk rajta rügyfakadás előtt. Hazánkban nincs kártevője vagy kórokozója, de a jó kondíció és termés érdekében szerves trágyával támogathatjuk a gyümölcsfát. A növény viszonylag vízigényes, így – különösen az első években – ügyeljünk a rendszeres vízutánpótlásra.
Ez a cikk is érdekelheti: Spanyol áradások: úszik a datolyaszilva, a paprika, a narancs.
