Bejárta a sajtót, hogy Franciaországban ismét tüntetnek a gazdák, ez alkalommal a MERCOSUR-országokkal kötendő kereskedelmi megállapodás miatt. Ennek legfőbb indoka, hogy a dél-amerikai termelők kevesebb környezeti és élelmiszer-biztonsági előírás mellett termelhetnek, ami versenyhátrányt okoz az uniós mezőgazdaság számára az importtal folytatott versenyben. Lássuk sorra a kényes termékeket!
Az említett szabad-kereskedelmi megállapodás 2019 nyarán született meg, de még mindig nem fogadták el a tagállamok. A megegyezés fokozatosan bevezetendő, vámmentes kvótákat szab meg egyes mezőgazdasági termékekre, amelyek Argentínából, Brazíliából, Paraguayból és Uruguayból érkeznének az EU területére. Cserébe az európai döntéshozók azzal biztatják az ágazati szereplőket, hogy a bor, a sajt, a tejpor és az olívaolaj exportja könnyebbé válik ezekbe a dél-amerikai államokba. Magyarország számára csak hátrányokkal járna a megállapodás.
Kukorica
A MERCOSUR-országokból 1 millió tonnányi kukorica (és cirok) vámmentes behozatalára kerülhetne sor, amit 5 év alatt, fokozatosan vezetnének be, de tudni érdemes, hogy már ma is vámmentes az innen érkező összes kukorica – írja az első problémás termékkel kapcsolatban a GrainTrade. Tehát a kvótának csak nagy világpiaci zavarok esetén lenne jelentősége. Az előző szezonban Brazília az EU második legfontosabb ellátója volt kukoricából Ukrajna mögött, összesen 2,9 millió tonna tengeri érkezett a dél-amerikai államból az európai közösségbe.
Etanol
Számunkra fontos kérdés az etanol szabadabb importálhatósága, lévén Magyarország az EU negyedeik legnagyobb etanolgyártója. A MERCOSUR-országok két kvótát kapnának, összesen 650 ezer tonna összmennyiséggel, ami nagyjából megegyezik a hazánk által előállított etanollal, és a teljes uniós termelés 15%-át adná. Az egyik, 450 ezer tonnára vonatkozó, vámmentes kvóta a biokémiai célokra behozott tételekre vonatkozna, míg a fennmaradó 200 ezer tonnából üzemanyag is készülhetne, és csökkentett vámkulcs vonatkozna rá. A beáramló etanol a helyi kukorica iránti igényt csökkentené, így a hazai termelők számára még bizonytalanabbá válna a szemestermény piaca.
A megállapodás megszünteti a vámot Brazíliából érkező, feldolgozásra szánt 180 ezer tonnás cukorkvótára, Paraguaynak pedig 10 ezer tonnáig vámmentes kvótát biztosít. Ez az EU cukorfogyasztásának csak az 1%-át tenné ki. A JRC szerint a MERCOSUR-országokkal folytatott cukorkereskedelem deficitje a megállapodás nyomán a jelenlegi 223 millió euróról 330 millió euróra nőne 2032-re.
Szójatermékek
A megállapodás csökkenti vagy megszünteti a MERCOSUR-országokból importált, állati takarmányozásra használt valamennyi szójatermék vámját. Jelenleg is Dél-Amerikából érkezik a legtöbb szójabab és -dara az EU-ba.
Baromfihús
A megállapodás lehetővé teszi, hogy az EU évente 180 ezer tonna baromfihúst vámmentesen importáljon a MERCOSUR-országokból, ami a 1,4%-a lenne a teljes uniós baromfifogyasztásnak. Az EU legfontosabb baromfihús-beszállítója most is Brazília, a második helyen Ukrajna áll. Magyarország nettó exportőr ebből a termékből, így bármely harmadik országból érkező import ronthatja az uniós piacon elért pozíciónkat.
A francia baromfitenyésztők azt hangsúlyozzák, ez a 180 ezer tonna 20%-os emelést jelent a jelenlegi kvótához képest, és az EU baromfifogyasztásában 10%-osra emeli az importból származó részarányt. Magyarán minden tizedik kilogramm baromfitermék az EU-n kívüli országokból származna. A JRC szerint a MERCOSUR-országokkal folytatott baromfihús-kereskedelem deficitje a 2023-as 600 millió euróról 865 millió euróra nőne 2032-re.
Marhahús
Az Európai Unió 99 ezer tonna marhahúsra 5 év alatt fokozatosan 7,5 százalékra csökkentené a vámot, ennek 55 százaléka friss, 45 százaléka pedig fagyasztott hús lehetne. Ez az EU teljes marhahús-fogyasztásának 1,2%-a adná. Jelenleg az EU évente 200 ezer tonna marhahúst importál a MERCOSUR országaiból – jóval magasabb vámtétel mellett. A JRC szerint a MERCOSUR-országokkal folytatott marhahús-kereskedelem negatív egyenlege a 2023-as 1 milliárd euróról 2032-re 1,4 milliárd euróra emelkedne a megállapodás nyomán.
MezőHír-kiegészítés: Méz
A felsorolásban nem szerepel a méz, ami számunkra egy fontos exporttermék lenne, de már most is értékesítési gondjaink vannak az EU piacán. Az unió évente 160–180 ezer tonna mézet importál, ami kétharmadrészt Kínából és Ukrajnából érkezik. A harmadik helyen azonban ott áll Argentína, mintegy 10%-os piaci részedéssel.
A mézpiacról átfogó elemzést adunk közre a decemberi lapszámunkban.
