Európa felesleggel rendelkezik árpából, így fontos exportcikknek számít. Idén azonban kevesebb termett belőle, plusz az is növeli az árát, hogy drága a kukorica a takarmányipar számára, ezért árpával igyekszik azt helyettesíteni. Még a gazdag arabok is így gondolkodnak, ami idén jó piacot biztosít a kalászos gabona számára. Hároméves távlatban viszont már komoly árkockázatok merülnek fel.
Kína és Spanyolország után Szaúd-Arábia a világ harmadik legnagyobb árpaimportőre, éves szinten 2–2,5 millió tonnát vásárol belőle a nemzetközi piacról. A futó értékesítési szezonra a magasabb érték lesz a jellemző, mivel a takarmányipar számára most még túl drága a kukorica.
Saját takarmánygyártásra gyúrnak
Az arab királyságban hagyományosan lucernaszénával és árpával etetik az állatokat, de az utóbbi években egyre erősebb a kukoricára alapozott tápok helyi gyártása, melyet olcsóbban tudnak megvásárolni a gazdaságok és jobban is hasznosul. A kormányzat tervei szerint ezért 2027-re megszüntetik az országban a lucernatermesztést, és a kukorica importját fokozva saját gyártású takarmányokkal látják el az állattartó telepeket.
Az USDA számításai szerint az idei betakarításig alig 2 millió tonna árpát importáltak a szaúdiak, de a futó értékesítési szezonban ez 2,5 millió tonnára emelkedhet. Ennek egyik oka a jelenlegi alacsony készletszint, a másik az, hogy a kukorica most túl drága az árpához viszonyítva, ezért a takarmánygyártók a kalászos gabona arányát növelik a termékeikben a tengeri rovására.
Főként az oroszokat érinti, de nekünk sem mindegy
A szaúdi vámhatóság adatai szerint a lezárult értékesítési szezonban az árpaimport 74 százaléka Oroszországból származott, a dobogó második és harmadik fokán Ausztrália és az EU állt, mögöttük alig lemaradva Ukrajna. (A búzaimportban is az oroszok a legfontosabb partnerek 49%-os piaci részedéssel, de ezen a téren az EU is erős, 41%-kal zárta az előző szezont.)
Az elemzők hangsúlyozzák, hogy a takarmánygyártás alapvetően a kukoricára alapozna, melynek legfőbb beszerzési forrása Latin-Amerika (fele-fele arányban brazil és argentin áru), míg az USA alig ötödét biztosítja az importigényeknek. Abban a pillanatban, hogy a kukorica adagjának növelése gazdaságosabbá válik, a gyártók árparendelései visszaesnek. Így hosszabb távon az árpaimport csökkenésére számítanak az elemzők.
A kukorica behozatala a legutóbbi szezonban 4,5 millió tonnát tett ki, most pedig 4,7 millió tonnával kalkulálnak az elemzők a szaúdi takarmányipar erősödése miatt. 2027-től a kukoricaimport szignifikáns megugrására számítanak az árpaimport fokozatos csökkenése mellett. Ez rossz hír az EU számára, ahol leginkább a franciák és a németek kereshetnek új vevőket az árpakészleteiknek. Ha ez nem megy zökkenőmentesen, az a magyar termelőkre nézve is rosszat jelent: minden egyes bent ragadó tétel ront az árpa értékén.
Az árpa árelőnye a kukoricával szemben pillanatnyilag tonnánként 9 ezer forint a magyar piacon (-12%), és a takarmánybúza is olcsóbb 3 ezer forinttal (-4%). A tavaly októberi átlagárak egészen mást mutattak: a takarmánybúza volt drágább több mint 5 ezer forinttal (+9%), az árpa pedig csak 3 ezerrel kevesebb (-6%). Akkor érdemes volt kukoricát használni a takarmánygyártáshoz, most viszont egyértelműen a kalászosok bekeverése a kifizetődőbb.
Kapcsolódó cikkünk: Árpa, kukorica: Kína most nem ad támaszt az áraknak.
