Míg a „kis ÉLIP”-et jól sikerült belőnie a kormányzatnak, a komolyabb fejlesztésekre megnyitott „nagy ÉLIP”-et nem. A 2022-es hazai élelmiszerinfláció egyik fontos oka volt az ipar gyenge termelékenysége és magas energiafogyasztása – elemez az MNB.
Nagyobb fejlesztésekre csak keveseknek lesz lehetőségük
A feldolgozó üzemi pályázatok zárószámait Nagy István agrárminiszter közölte. Hozzátette: 2021-től 400 milliárd forintot fordítottak állattartó telepek fejlesztésére, több mint 100 milliárd forintot kertészeti üzemek modernizálására, mintegy 230 milliárd forintot élelmiszeripari kapacitások bővítésére és 180 milliárd forintot a precíziós gazdálkodásra való átállására.
Az élelmiszeripar fejlesztése azonban sokkal több pénzt igényel, mint egy állattartó telep modernizálása, vagy a digitális átállás megvalósítása. A szaktárca két pályázati felhívást jelentetett meg a feldolgozóipari beruházásokra, egyet a kisebb léptékű és egyet a nagyobb tervekre. A „kis ÉLIP” 50 milliárd forintos forráskerettel indult, és egyenként maximum 200 millió forintot igényelhettek a jelentkezők. Összesen 800–1000 kérelemmel kalkuláltak. A kiírásra végül mintegy 860 projekt futott be 54 milliárd forintnyi támogatási igénnyel, tehát jól lőtték be a pályázati feltételeket.
A nemzetközi piacon is versenyképes kapacitások létrehozását segítő, komplex fejlesztésekre 150 milliárd forint állt rendelkezésre, egyenként legfeljebb 5+1 milliárd forintra lehetett pályázni. 200–250 jelentkezővel kalkuláltak, de a jelek szerint akár 1180 jelentkező is akadt a maximálisan elnyerhető összegre, mivel 708 milliárd forintnyi támogatási igény futott be.
Miért nálunk volt az EU legmagasabb élelmiszerinflációja?
A Magyar Nemezti Bank (MNB) mélyelemzése szerint 2022 nyarától kezdődően több mint egy éven keresztül hazánkban mérték a legmagasabb élelmiszerinflációt az Európai Unió tagországainak körében, és ez nem véletlen. Míg a terményárak a régiós mintázattal együtt emelkedtek, az élelmiszerek messze azt meghaladó mértékben. Az energia drágulása ugyanis felszínre hozta a magas energiaintenzitású és nem túl termelékeny hazai élelmiszeripar gyengeségét – írja az MNB. Hozzáteszik: a profitéhség, az árstopok és a forintárfolyam alakulása is növelte az inflációt.
Mint azt fentebb látjuk, a profit a terméklánc minden szereplőjénél nőtt 2022-ben, de az alapanyagot adó mezőgazdaságban a legkevésbé. Az MNB szerint a versenytorzító ársapkák, a kiskereskedelmi különadó és népegészségügyi termékadó csak növelték az élelmiszerinflációt, míg a versenyt elősegítő árfigyelő rendszer tompított rajta.
A feldolgozó- és élelmiszeripar a legfontosabb partnerei a termelőknek. A teljes gazdaságot az szolgálja a leginkább, ha a gazdálkodók sok, erős piaci szereplő közül választhatnak, hogy melyiknek ajánlják fel a termékeiket, az ipari egységek pedig egymással versengve küzdhetnek a fogyasztók kegyeiért. A fejlesztési szándék nagyon erős az ágazatban, a 150 milliárd forintos dotáció édeskevés a feldolgozóipari tervekre. Vajon a 180 milliárd forintos segítséggel beszerzett precíziós gépek és drónok milyen kihasználtsággal működnek ma a gazdaságokban?
