A burgonya termőterülete hazánkban az előző évekhez képest erősen visszaszorulóban van. Ennek egyik oka a dráguló előállítási költségek, a másik pedig az olcsó, sok esetben silány minőségű importtermék megjelenése a hazai piacokon.
A vetőmag és a termőterület kiválasztása
Az ország négy legnagyobb termőterülete az Észak- és a Dél-Alföld, Dunántúl és Közép-Magyarország. A KSH adatai szerint 2000-ben ez összesen 46 700 hektár volt, ami 2018-ra a felére csökkent, majd 2023-ban már csak 7500 hektár a magyarországi burgonya vetésterülete. A termésátlagok tekintetében 2000-hez viszonyítva 2023-ban 40%-kal több termést takarítottak be hektáronként.
Az első sarkalatos pont a megfelelő minőségű vetőmag kiválasztása. Itthon a termelők zömmel magyar és holland szaporítóanyagot ültetnek. Minden esetben megbízható helyről vásároljunk vetőmagot. Egyre gyakoribb, hogy interneten hirdetnek szaporításra alkalmas vetőgumókat. Ez rendszerint szabálytalan; amennyiben a hatóság látóterébe kerül az ügy, minden esetben büntetésre számíthat az árusító. A vásárló ilyen esetben nem ismeri a szaporítási fokot, a vetőgumó eredetét, de a termesztéstechnológiát sem. Sokszor előfordult, hogy nem megfelelően pattantak ki a rügyek vagy a gumók összerothadtak, mire ültetésre került a sor. Itt fontos megemlíteni, hogy vetőburgonya termesztése esetében a rimszulfuron hatóanyaggal való gyomirtás csökkenti a gumók rügyeinek kihajtását. Vannak olyan burgonyafajták, amelyek alkalmasak magfogásra, miközben az új ültetés termésmennyisége és -minősége nem csökken.
Amennyiben a célunk az, hogy szaporítóanyagot termesszünk, akár csak saját részre is, azt be kell jelenteni a növényvédelmi hatósághoz. Ilyen esetben a tenyészidő alatt többszöri szemlére kerül sor, és a végén határozatba foglalják az eredményeket. A másik nagyon fontos teendő a megfelelő termőterület kiválasztása, ugyanis sok esetben a gabona után kerül a burgonya a vetésforgóba. Vannak olyan gabonában alkalmazható gyomirtó szerek, melyek engedélyokiratában szerepel, hogy a készítménnyel kezelt kultúráról a szalmát tilos lehordani, és a kezelt területre a kezeléstől számított 10 hónapig kétszikű kultúrát tilos vetni.
Ezt a tényt nagyon sokan nem tudják vagy nem veszik figyelembe, ebből adódik az, hogy a szalmát vagy visszadolgozzák a területen, vagy eladják állattartóknak. Több esetben tapasztaltam, hogy a szalmát az állattartók felhasználták aljazásra, majd szerves trágyaként azt a gazda kijuttatta, bedolgozta, és burgonyát ültetett a területre. A növény gyökérzete 8-10 leveles korában érte el a szerves trágya mélységét, ahol felvette a gyomirtószer-maradékot, és azonnal látszódott a fitotoxikus tünet, levélfodrosodás formájában.
A termesztéstechnológia lényege a részletekben rejlik
Ültetés előtt nagyon fontos a vetésváltás betartása, a karantén kórokozók és a károsítók felszaporodása miatt. Egyre nagyobb területen okoz több millió forintos gazdasági kárt a drótférgek és a pajorok kártétele. A pajorok a hőmérséklet emelkedésével jönnek a talaj felszíne felé, így a kora tavaszi vetésű burgonya esetében akkor számolhatunk kártétellel, ha nem szedjük fel időben a gumókat. A nyári, úgynevezett tarlóvetések esetében viszont célszerű talajfertőtlenítést végezni, ezek a károsítók ugyanis akkor már a növekedő gumó magasságában vannak, és belerágnak a gumókba, melyek így értéktelenné válnak.
Kora tavaszi ültetés esetén a termelők síktakarást alkalmaznak, annak érdekében, hogy az esetleges fagypont alá süllyedt éjszakai hőmérséklet ne okozzon fagyási kárt a lombozatban, mert ez a stressz megviseli a növényt, és visszaveti a fejlődésben. Nagyon fontos, hogy a megfelelő időpontot válasszuk ki a fátyolfólia eltávolítására. Az idő előtti kitakarás veszélye az, hogy a késő tavaszi éjszakákon, a hőmérséklet 0 oC alá csökkenésekor fagyást szenved a növény. Amennyiben viszont túl sokáig tartjuk a fátyolfólia alatt, túl párás környezet alakulhat ki, és megjelenhetnek a fitoftóra tünetei a leveleken.
A síkfólia eltávolítása után a magas nitrogéntartalmú fejtrágyázás hatására a szövetek lazábbak, gyengébbek lesznek, és az április elejei fagyos éjszakákon kárt szenvedhet a növény. A tavaszi fagykárok megelőzéséhez, csökkentéséhez a fagyos éjszakák előtt minimum 12 órával makro- és mikroelemekből álló lombtrágyával permetezik a kultúrát. Ezzel a módszerrel növelik a növény természetes ellenálló képességét az alacsony hőmérséklettel szemben, így a levelei kisebb eséllyel fagynak meg.
A tavaszi vetéseket attól függően, hogy síktakarást alkalmaztunk-e vagy nem, május végétől lehet felszedni. Szinte minden évben tapasztalható az újburgonya értékesítése esetében egy hullám, amikor nincs akkora kereslet, mint amekkora a kínálat. Ilyenkor sokan késleltetve takarítják be a termést. Ez sok veszélyt hordoz magában, hiszen a talajban levő gombák (rizoktónia, sugárgomba) és a talajlakó kártevők (pajor, drótféreg, fonálféreg) megtámadják a gumókat, amik ezzel értéktelenné válnak, illetve a szármaradványokon megtelepednek és felszaporodnak a burgonyabogarak, amelyek a közelben kikelő tarlóvetéseket támadják.
Az egyre melegebb, aszályosabb időjárás miatt a tarlóvetéseknél (június vége – július eleje) sok esetben már kelesztő öntözést kell alkalmazni a területen. A felforrósodott talajba ültetett burgonyagumó sok esetben szinte megfő és összerothad.
Egyre több kártevő
Sajnos az enyhe tél következményeként a burgonyabogáron és a levéltetveken kívül is egyre több kártevő jelenik meg a táblákon. Idén május elejétől szembesültünk a dohánytripsz, a molyhos mezei poloska és a fénybogár jelenlétével. A nagy vírusközvetítő szereppel bíró dohánytripsz szabad szemmel alig látható, illetve a levél fonákán és a virágban károsít, így sok esetben észrevétlen marad, már csak a tünetet látjuk. Szívásnyomai kezdetben a főerek mentén láthatóak, védekezés hiányában az egész levél ezüstösszürkéssé válhat. A molyhos mezei poloska és a fénybogár jellemzően a virágot szívogatja, így elnyújtottá, vontatottá válhat a virágzás.
A burgonya esetében a termést e két kártevő lényegesen nem befolyásolja. A levéltetvek is azok közé a károsítók közé tartoznak, amelyeket nem időben ismernek fel, így gyorsan felszaporodnak, és ezzel a vírusfertőzést növelik. A burgonyabogár elleni védekezések sok esetben a többi jelenlevő kártevőt is gyérítik. Fontos itt megemlíteni, hogy a védekezésnél használt rovarölő szerek esetében fokozottan figyeljünk a méhek védelmével kapcsolatos szabályokra, hiszen sokszor virágzó kultúráról beszélünk, így a méhveszélyességgel kapcsolatos tennivalókat kötelező betartani. Minden esetben győződjünk meg a kezelés előtt arról, hogy mikor és milyen módon tudjuk kijuttatni a használni kívánt készítményt!
Gyenge földeken
A homokhátsági gyenge humusztartalmú területeken fokozottan kell figyelni a harmonikus tápanyagellátásra és a megfelelő vízmennyiségre. Az ültetés előtt egyre kevesebben alkalmaznak állattartó telepekről vásárolt szerves trágyát, helyette a gazdaboltokban kapható granulált baromfi- vagy szarvasmarhatrágya-tartalmú készítményeket részesítik előnyben. Ezt kiegészítve vetés előtt vagy vetéssel egy menetben starter műtrágyával, mely magasabb foszfor-, kén- és kalciumtartalommal rendelkezik, a kelés és a kezdeti növekedés egyenletesebb lesz.
A műtrágya-előállítók legújabb fejlesztéseinek köszönhetően egyre több termékben már nemcsak a klasszikus nitrogén, foszfor, kálium összetételt alkalmazzák, hanem több makro- és mikroelemet is, annak érdekében, hogy egyes elemek feltáródása, felszívódása minél jobb legyen. Sőt, a legújabb fejlesztés, hogy a műtrágyákban levő hatóanyagok nem egyszerre és azonnal válnak felvehetővé, hanem szakaszosan, így folyamatosan rendelkezésre áll az egyenletes növekedéshez szükséges tápanyag.
Öntözés nélkül már lehetetlen
Az egyre szárazabb időjárás következményeként locsolás nélkül nem lehet megfelelő minőségű és mennyiségű burgonyát termelni. Megfigyelhető, hogy Medárd környékén gyakran kis területen hirtelen nagy mennyiségű, özönvízszerű csapadék zúdul le, ezekre a földekre nem bírnak a betakarítógépekkel rámenni, így a gumók több napig a vízzel telített talajban vannak. Mire a betakarításra kerül a sor, a gumók vizenyőssé válnak, sőt előfordul, hogy rothadásnak indulnak. A nem megfelelő öntözés és nem megfelelő tápanyag-kijuttatás miatt a gumók nem egyenletesen növekednek, úgynevezett „babafejes” gumók keletkeznek, illetve a kívülről szép gumó belül lyukas lehet. Ennek oka, hogy a hirtelen nagy mennyiségű nitrogén hatására a szövetek szétszakadnak, és üreg keletkezik.
A főbb nem karantén kórokozók közé tartozik a fitoftóra, az alternária és a rizoktónia; az első kettő tünete előbb a levélen, majd, ha nem kezeljük, a gumókon is megtalálható lesz. Az utóbbi tünete a gumókon található fekete apró foltok. Megfelelő tápanyagellátás esetén a betegségre való hajlam kisebb lesz, azonban az esős, párás időben mindenképpen preventív védelem szükséges. A permetezési fordulókat időjárástól függően 7–10 naponta tartsuk be, kerüljön a permetezőtartályba kontakt és felszívódó hatóanyag is. Egyre több olyan készítmény van a piacon, amelyik segíti a gumó eltarthatóságát, ezeket a tenyészidő végén kell kijuttatni. A gombaölős kezeléseket sok vízzel, apró cseppekben juttassuk ki, hogy a fedettség minél jobb legyen. Ha a permetlé lecsepeg a levélről, az a talajba beszívódva a talajlakó gombákra is hatással van.
Preemergens gyomirtást mindenképpen ajánlatos végezni. Állományban is van lehetőségünk a gyomok irtására, de azt vegyük figyelembe, hogy vannak olyan fajták, amelyek metribuzinra érzékenyek. A posztemergens gyomirtást sorközműveléssel helyettesíthetjük.
A burgonya termesztése nem könnyű feladat, harcolni kell az időjárás viszontagságaival, az értékesítéssel és az emelkedő inputanyagárakkal. Az idén eddig a környékbeli burgonyatáblák szépen mutatnak, reméljük, hogy jó termés lesz, megfelelő értékesítési árakkal.
SZERZŐ. Márki Anita növényvédelmi szakmérnök
