A csemegekukorica fontos szerepet tölt be a világ zöldségtermesztésében. A legnagyobb termelőkörzete az Amerikai Egyesült Államok és Európa. Magyarország Európában a csemegekukorica-előállításban vezető szerepet tölt be. A hazai betakarított össztermés az elmúlt évtizedben minden évben meghaladta a 400 ezer tonnát (a 2022. évet kivéve), kedvezőbb évjáratokban az 500 ezer tonnát is elérte (1. ábra).
(forrás: KSH)
Konzervnek és hűtve
Hazánkban a csemegekukoricát elsősorban konzerv- és hűtőipari célokra termesztik, és ezeknek a termékeknek az exportjában az USA és Magyarország a legjelentősebb gazdasági szereplő a világon. A Magyarországon termelt csemegekukoricának a kétharmadát a konzervipar, a fennmaradó mennyiséget pedig a hűtőipar dolgozza fel, melynek több mint 90%-át külföldre adják el. A 2023-ban megtermelt és feldolgozott termékből a legnagyobb mennyiséget az Egyesült Királyságba és Belgiumba exportálták, amely a hazai teljes kivitel 62%-át tette ki, de a Japán és Izrael is fontos exportpartner volt. Az előbb említett országokon kívül ugyanakkor több európai országba is exportáltunk termékeket, melyeknek a piaci részesedése 1–4% között alakult (2. ábra).
A csemegekukorica termőterülete 2013 óta nem csökkent 30 ezer hektár alá, ugyanakkor a termésstabilitás az elmúlt 23 évben nem nevezhető optimálisnak. 2004-től az országos termésátlag növekedett. 2004–2014 között a tenyészévek többségében 15 t/ha-t meghaladó országos termésátlagok alakultak ki, azonban 2015-től ezek az értékek csökkentek, és döntően 12–14 t/ha között maradtak. 2010–2022 között a termésingadozás maximuma 5,31 t/ha volt (2008: 16,69 t/ha, 2022: 11,39 t/ha). A csemegekukorica nagy környezeti érzékenysége miatt a kedvezőtlenebb időjárású években a termésátlag kisebb volt (1. táblázat).
Debrecen központtal
A hazai termőterületeken belül a legnagyobb arányban a Hajdúságban termesztik a csemegekukoricát. Az országos termőterület 37%-a Debrecen 60 km-es körzetében található. Ez a területi koncentráció annak köszönhető, hogy a Hajdúsági-löszháton képződött mészlepedékes csernozjom talajok rendkívül kedvező alapot jelentenek az intenzív termesztéstechnológiát és kiváló környezeti adottságokat igénylő csemegekukorica-ágazat számára. 10%-ot meghaladó termőterülettel rendelkezik még Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Békés vármegye is. Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád-Csanád vármegye 9 és 7%-kal részesül a termőterületből (3. ábra).
A csemegekukorica termesztése igen nagy szaktudást igényel. A növény gyenge adaptációs képessége, a feldolgozóipar számára szükséges minőség biztosítása (beltartalom, növényegészség) intenzív technológia alkalmazását teszi szükségessé. Hazánk termőterületei kedvező klimatikus és talajtani tulajdonságokkal rendelkeznek, ugyanakkor a termesztést leghatékonyabban és legbiztonságosabban öntözéses technológiával lehet végezni.
Magyarország vízkészletei lehetőséget teremtenek a hibridek öntözésére, a szántóterületeknek azonban csupán 2,18–2,62%-át öntözték az elmúlt években (5. ábra).
Sok olyan termelő van, aki megkockáztatja a csemegekukorica öntözés nélküli termesztését, ami igen nagy kockázatot jelent a klímaváltozás és az aszályos évjáratok gyakoriságának növekedése miatt. Az öntözés növeli a termésstabilitást, és hozzájárul a minőségi paraméterek javulásához is, ami egyrészt a jövedelmezőség, másrészt a minőségi kritériumoknak való megfelelőség szempontjából is döntő.
Magyarországon a hibridportfólió bőséges, kielégíti a termelők és feldolgozók agronómiai és minőségi igényeit. A Nemzeti Fajtajegyzékben 2023-ban 67 hibrid szerepelt. A genotípusok cukortartalmuk, tenyészidő-hosszúságuk és a szem színe alapján egyaránt csoportosíthatók. A csemegekukorica cukortartalmát az su gén spontán mutációja határozza meg, ami alapján normál édes (su típus), növelt cukortartalmú (se típus) és szuperédes (sh2 típus) csoportokat különböztethetünk meg.
A Debreceni Egyetem MÉK Növénytermesztéstani, Tájökológiai és Növénynemesítési Tanszéken már 3 éve foglalkozunk csemegekukorica-kutatással, az Általános Orvosi Kar Farmakológiai Intézetével együttműködve. A közös kutatások célja, hogy a csemegekukoricát mint egészséges élelmiszert (healthy food) vizsgáljuk meg, és olyan termesztéstechnológiát dolgozzunk ki, amelynek segítségével mind a termésmennyisége, mind a minősége egyaránt javítható.
A kutatások egyik fő célja, hogy a termőképességet és a csemegekukoricában asszimilálódó és raktározódó, az emberi szem működésében és védelmében szerepet játszó fitonutriens anyagok (lutein, zeaxanthin) növelésének lehetőségeit vizsgáljuk, 2022-ben 13, 2023-ban pedig 15 hibrid bevonásával. A csemegekukorica-hibridek klimatikus érzékenysége nagy, aminek következtében a vizsgált évjáratok eltérő időjárási körülményei miatt nagy különbségek alakultak ki a vizsgált paraméterekben.
A 2022. év rendkívül aszályos volt, a tenyészidőszakban78 mm csapadék hullott, ami 160 mm-rel maradt el a 30 éves átlagtól. 2023-ban ezzel szemben 261 mm csapadék esett ugyanabban a periódusban. A hőmérsékleti értékek 2022. június–augusztus hónapokban 2,6-3,2 oC fokkal voltak magasabbak, mint a 30 éves átlag. 2023-ban szintén magasabb értékeket mértünk a 30 éves átlagnál, de a hőmérséklet csak 0,4–2,1 oC fokkal volt magasabb a nyári hónapokban (5-6. ábra).
A vizsgálatban szereplő hibrideknél a termőképességet a genotípus, az évjárat és a vízellátás egyaránt nagymértékben befolyásolta. Az öntözés az aszályos és átlagos évjáratokban is nagy termésnövelő hatást váltott ki. Az öntözés hatására 2022-ben 5113 kg/ha, míg a csapadékosabb 2023-as évjáratban 3800 kg/ha terméstöbblet keletkezett a legnagyobb termőképességű hibridek átlagában (7. ábra).
Első a csapadék
2022-ben ugyanakkor öntözött és öntözetlen körülmények között is alacsonyabb terméseredményeket értünk el, mint a jobb csapadékellátottságú tenyészévben. 2022-ben öntözés nélkül a hibridek termésmennyisége 9430–16.066 kg/ha között mozgott, míg öntözés esetén 12.615–20.175 kg/ha-t tudtunk elérni. 2023-ban ezzel szemben öntözetlen körülmények között 17.198–25.704 kg/ha, míg az öntözés hatására 18.236–27.701 kg/ha terméseredményeket mértünk a vizsgált hibrideknél (2-3. táblázat).
Az öntözés és a genotípus nemcsak a termőképességet, hanem a lutein- és zeaxantintartalmat is befolyásolta. 2022-ben öntözött körülmények között 1,07 μg/g sz.a. értékkel nőtt a luteinmennyiség a termésben, és kisebb mértékben ugyan, de a zeaxantinkoncentráció is emelkedett (0,18 μg/g sz.a.) (8. ábra).
A hibridek vizsgálata során szintén eltérés volt kimutatható a vizsgált kémiai összetevőknél. A lutein mennyisége 1,89–5,65 μg/g sz.a., a zeaxantin mennyisége 1,09–3,07 μg/g sz.a. értékek között változott. A legnagyobb értéket mindkét fitonutriensnél a GSS3701 hibridnél értük el a vizsgált hibridek közül.
A 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00064 számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása pályázati program finanszírozásában valósult meg.
Szerző: Dr. Szabó András, Dr. Ragánné Szabó Éva, Dr. Dóka Lajos Fülöp, Dr. Csajbók József, Dr. Kutasy Erika, Dr. Pepó Péter, Dr. Ábrahám Éva Babett, Seres Emese
Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézet
