Az Agrárminisztérium a friss adatok szerint 204 öntözési közösséget ismert el, és további 41 vár még elismerésre. Ugyanakkor, bár továbbra is két pályázat áll a közösségek rendelkezésére az elindulás segítése érdekében, ráadásul az állam a fizetendő üzemeltetési díj egy részét is átvállalta tőlük, viszont a mindennapi működésért ezen túl is meg kell küzdeniük. A problémák számosak, de a magas rezsiköltségek (szivattyúk működtetése) és vonatkozó szabályok, kötelezettségek összetett volta jelenti a legnagyobb akadályt.
A Budapesti Corvinus Egyetem és a Magyar Nemzeti Bank két évvel ezelőtt megjelent közös kiadványa elemzést ad a globális éghajlati kihívásokról, illetve az azokra adandó válaszok helyességéről. A kötet tényként közli az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján, hogy az elmúlt évtizedek tapasztalatai a csapadék egyre szélsőségesebb eloszlását mutatják. További jelenség, hogy mind a Nyírségben, mind pedig a Duna-Tisza közi hátságon csökken a talajvíz mennyisége, bár ennek módja a két területen eltérő sajátosságokat mutat. Ahogy azt már több forrás is megerősítette, évszázadunk végéig az átlaghőmérséklet bizonyosan emelkedni fog a Kárpát-medencében, 2050-ig várhatóan 2, azt követően 3-4 Celsius fokkal, de a csapadék várható változását tekintve a modellek lényegesen bizonytalanabbak.
Biztosabb a szélsőségek előfordulásának gyakorisága a csapadék terén: az évszázad végére a nagy és extrém nagy csapadékú napok számában országos átlagban a nyár kivételével minden évszakban növekedés várható. Mindezen tényezők dacára a kiadvány az öntözés fejlesztését a száraz időszakokban rendszeresen előtérbe kerülő „örök varázsszernek” nevezi, megjegyezve, hogy nem az öntözés fogja a növekvő aszály problémáját hazánkban megoldani. A tanulmány sokkal nagyobb hangsúlyt fektet az általa mélyszántás nélkülinek nevezett „talajmegújító mezőgazdaság” módszerének. Az agrárkormányzat mindezek dacára kommunikációja alapján nagy hangsúlyt fektet az öntözésfejlesztésre. Az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb – 2021-es adatokat tartalmazó – öntözéssel kapcsolatos kiadványa szerint országos szinten az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség a halastavakkal együtt megyénként átlagosan 29,6 millió köbméter volt, de három vármegyében (Nógrád, Veszprém és Vas) nem érte el a 2 millió köbmétert sem. A beküldött adatok alapján a gazdálkodók (halastavak nélkül) 85 ezer hektáron (2020-hoz képest 10% növekedést produkálva) 118 millió köbméter vizet öntöztek ki. Az öntözött területek döntő többsége az Alföldön található.
2021-ben átlagosan hektáronként 1393 köbméter vizet használtak a gazdálkodók, amely ugyan 23%-os növekedés az előző évhez képest, de nagy volt a szórás régiónként. Az öntözött területek 88%-át felszíni vízzel öntözték, 12%-át pedig felszín alattival. A vízmennyiség kétharmadát esőztető öntözőberendezéssel juttatták ki: a teljes vízmennyiség 47,4%-át lineár öntözőberendezéssel, 8,8%-át csévélődobossal és 10,8%-át körforgó rendszerűvel. A száraz statisztikák mögötti valóságra már Borbély István, a solti székhelyű Totyafarm Kft. munkatársa világított rá, aki szerint két alapja van az öntözésnek: a könnyű, olcsó és környezetbarát öntözővíz – ezért is koncentrálódnak az öntözött területek a Duna és a Tisza mentén –, valamint a birtokszerkezet. Cégük a használatában álló körülbelül 1400 hektárból 500 hektáron öntöz a Duna mellékcsatornáiból, az öntözési közösség kialakítása – nagy társcégekkel – folyamatban van. Véleménye szerint Magyarországon igenis van létjogosultsága az öntözésnek; a szántóföldi zöldségtermesztés terén mindenképpen, leginkább a paradicsom, spenót és persze a csemegekukorica kultúra tekintetében. A tavalyi aszály alapján Borbély István megállapította, hogy az öntözés 3-4 tonna pluszt legalább hozzá tud tenni az „eredeti” mennyiséghez. Gazdaságuk – az öntözött területeken – ugyan jelenleg leginkább kukoricát és zöldborsót termeszt, de a jövőben esetleg a napraforgó- és kukorica-vetőmag, valamint a pattogatnivaló kukorica termesztését is tervezik.
Öntözési közösségek alakítása
Ahogy azt lapunkban korábban már megjegyeztük, a törvényi feltételeknek megfelelő termelők, akik rendelkeznek az öntözési körzetben – öntözési közösség működésére szolgáló, vagyis az öntözési közösség elismeréséről szóló döntésben foglalt terület – található földrészletek használati jogával, gazdasági társaságba (leginkább kft.-be vagy szövetkezetbe), esetleg termelői csoportba tömörülve alakíthatnak öntözési közösségeket. Az öntözési közösség az öntözési körzet területén szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár, kertészeti zöldség-gyümölcs termesztés esetén legalább 10 hektár öntözésének lehetőségét biztosítja. Az öntözési közösségek elismerése iránti kérelmeket az öntözési igazgatási szervhez, vagyis a Nemzeti Földügyi Központhoz ([email protected]) kell benyújtani, amely a kérelmeket a szakmai véleményével együtt felterjeszti az agrárpolitikáért felelős miniszternek elismertetésre. A kérelemhez szükséges adatok körét, valamint a csatolandó mellékleteket az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény végrehajtási rendelete, vagyis a 302/2020. (VI. 30.) Korm.rendelet, illetve annak 2. melléklete szabályozza.
Az öntözési közösségek elismeréséhez szükséges, vízitervező igénybevételével (új beruházás esetén a vízügyi hatóság előzetes állásfoglalásának kikérésével) kialakított dokumentációnak (bővebben: nfk.gov.hu/Benyujtando_dokumentumok_ontozesi_kozossegek_elismertetesehez_ws_987ne) tartalmaznia kell a leendő közösség termelőinek és az adott területnek (méretarányos helyszínrajzzal) az adatait, jogszerű földhasználatot igazoló dokumentumot, valamint, ha rendelkezésre áll, a vízjogi engedélyt. A Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat érdekeltségi körébe tartozik többek közt a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával (felszín alatti és felszíni vizek) összefüggő mérnöki tervezés és szakértés, valamint a műszaki ellenőrzés és a felelős műszaki vezetés. A Magyar Mérnöki Kamara mérnökkereső felületének elérhetősége: mmk.hu/kereses/tagok.
Az öntözési körzetet a miniszter az öntözési közösség elismerésében jelöli ki a vízrajzi, víz-földtani, domborzati viszonyok figyelembevételével az öntözési kerület határain belül, úgy, hogy az öntözési közösség céljainak biztosítása mellett a lehető legkevesebb földrészletre terjedjen ki. Az öntözési közösség a 2. mellékletben meghatározott adatokban bekövetkezett változások tényéről és tartalmáról, valamint az agrárkár-megállapító szerv részére bejelentett káreseményekről azok bekövetkezésétől számított 30 napon belül köteles tájékoztatni az öntözési igazgatási szerv útján a minisztert, és kezdeményezni az elismerés módosítását. Az öntözésfejlesztési terv a benne meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi, halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati előírások tekintetében hatósági engedélynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak minősül, amely kiadásától számított 20 évig hatályos.
Bár fő szabály szerint a Nemzeti Földügyi Központ – mint öntözési hatóság – elkészíti az öntözni kívánt területre a környezeti körzeti tervet, de információink szerint ez csak egy évig volt így, most már nem. Ez a dokumentáció (szükséges adatok: nak.hu/images/Kamara/Krnyezeti-krzeti-tervhez-szksges-adatok.pdf) akár több mint ezer oldalasra is rúghat, ehhez mérten elkészítéséhez speciális szakértelem és sajnos komoly anyagi befektetés szükséges, amely nyertes pályázat esetén körülbelül 50%-ban visszatérül, de egyrészt az összeget előre kell finanszírozni, másrészt, ha a pályázat vesztes lesz, akkor a költség teljes egészében a gazdálkodót terheli. Hiányzik továbbá a Földügyi Központnál az egyablakos ügyintézés lehetősége is.
Az öntözési beruházásra vonatkozó környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi előírásokat a környezeti körzeti terv tartalmazza, így a benne meghatározott környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi előírások tekintetében hatósági engedélynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak minősül. A környezeti körzeti tervnek megfelelő öntözéses beruházás és a környezeti körzeti tervben meghatározott feltételek szerint történő öntözéses gazdálkodás végzéséhez nem kell lefolytatni a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi engedélyezési vagy szakhatósági eljárást. A környezeti körzeti terv a kiadásától számított 20 évig hatályos, de ötévente felülvizsgálandó.
Öntözési szolgalmak
Szigeti Tamás, a még 2021-ben kialakított Kalocsa Térségi Öntözési Közösség Észak (valamint Dél) Kft.-k ügyvezetője segített összeszedni az öntözési közösségek működését leginkább meghatározó problémákat. Ő ugyan elsősorban az emberi erőforrás, a szaktudás, valamint adott esetben a tőke hiányát emelte ki, a birtokszerkezet szétaprózódottságát leginkább olyan öntözési közösségek vonatkozásában látta problémának, amelyek létrehozatalában a családi kapcsolatok kevéssé játszottak szerepet. Az öntözési szolgalmak jelentőségét az adja, hogy szükség lehet a víz különböző tulajdonosokhoz tartozó földterületeken keresztül történő szállítására, illetve az ezzel összefüggő berendezések, létesítmények lefektetésére is. Viszont az öntözési célú vízilétesítmény csak akkor vezethető át idegen ingatlanon, ha ezzel az érintett ingatlan használata nem lehetetlenül el. A szolgalom alapítása ugyan nem tagadható meg, de a vízelvezetés pontos helyében, módjában a feleknek meg kell egyezniük egymással, ahogy a szolgalommal érintett ingatlant illető kártalanítás mértékéről is.
Az egyeztetések praktikusan az öntözésberuházó vagy meghatalmazottja és a szolgáló telek tulajdonosa, földhasználója vagy meghatalmazott képviselője között zajlanak. A meghívót a kérelmezőnek kell megküldeni a tervezett nyomvonal ismertetésével a kártalanítással érintetteknek. A dokumentumban két darab 1 héten belüli időpontot kell megküldeni minimum 20 nappal megelőzően a kártalanítással érintetteknek. Amennyiben az első időpontban nincs meg a 100%-os jelenlét a kártalanítással érintett feleknél (osztatlan közösnél tulajdonhányad szerinti többség), akkor a második időpontnál már megadottnak kell tekinteni a távolmaradók hozzájárulását. Az egyeztetésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a szolgalomalapítási kérelemhez mellékelni kell, csatolva az érintett tulajdonosok és földhasználók tulajdonhányad szerinti felsorolását, valamint a tervezett nyomvonallal egyetértő nyilatkozatot. Amennyiben az egyeztetést követően a felek megegyeznek, tulajdonképpen szabadon dönthetnek a kártalanítás mértékéről, de ha nincsen megegyezés, annak okát meg kell nevezni, és kártalanítási képlettel kell számolni (létesítéskori kártalanítás számítása a 302/2020. (VI. 29.) Korm.rendeletben megadott képlet segítségével) :K = 50 000 Ft × AK × T × G, amelyben az AK az aranykorona értéket, a T az érintett terület nagyságát (hektárban), a G pedig igénybevételi szorzót jelent. A G értéke 1, ha földfelszíni, vagy erdőt érintő földfelszíni, vagy földfelszín alatti beruházások esetén, 0,3 pedig földfelszín alatti beruházásnál, ha nem erdőterület az érintett. Üzemeltetéskori kártalanítás kizárólag megegyezés alapján tud megvalósulni.
A működési költségekkel kapcsolatos kérdések
Az elmúlt hónapokban több internetes sajtóterméket bejárta, meglehetősen szenzációhajhász módon megfogalmazott címmel a hír, miszerint „ingyen” öntözhetnek a kormány döntése alapján 2023-ban a gazdák. A valóság azonban más. Érdemes abból a tényből kiindulni, hogy az öntözési közösségek működtetése – egyáltalán az öntözéses gazdálkodás – meglehetősen tőkeigényes tevékenység. A kormányzat ehhez évek óta két pályázat útján ad segítséget a gazdálkodóknak. A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című pályázat (elérhető: palyazat.gov.hu/vp2-414-16-a-mezgazdasgi-vzgazdlkodsi-gazat-fejlesztse) ugyan lényeges, de a több mint 760 eddig támogatott projektből mindössze 16 gazdája öntözési közösség. Mint Szigeti Tamás ehhez hozzátette az Agrárminisztérium tájékoztatása alapján 2023. május 28-ig a beérkezett 1484 beérkezett kérelemből fakadó 143 milliárd forintnyi forrásigényből 33 milliárd forintot fizettek ki a gazdáknak. Az üzemeltetési költségek támogatására szolgáló Az öntézési közösségek együttműködésének támogatása pályázat (elérhető: palyazat.gov.hu/vp5-1652-21-az-ntzsi-kzssgek-egyttmkdsnek-tmogatsa) esetén még rosszabb a helyzet, holott e téren van szükség nagy segítségre. Borbély István is megerősítette, miszerint a tavalyi évben – elektromos árammal működő szivattyú esetén – húszszorosa volt a vízdíjnak az áramszámla. De nem mondható, hogy segítené az áramszolgáltató az öntözést fontolgató gazdákat, hiszen a tevékenység megkezdésekor az ügyintézési idő akár egy-két év is lehet, ami azért nagyon nagy akadály.
Az első három év után
Érdemes még a fentiekhez hozzátenni, hogy a kormányzati támogatás sem tart örökké, mindössze három évig, utána az öntözési közösség – legalábbis a „dolgok” jelenlegi állása szerint – „önjáró” kellene hogy legyen. Ezért is lényeges Szigeti Tamás azon mondata, miszerint mind az öntözési közösségeknek, mind a kormányzatnak hosszú távon kell gondolkodnia. Annál is inkább, mert az eddig elismert öntözési közösségek nagyjából 60 ezer hektárnyi új területet hoztak be az öntözött területek közé, az elismerésre váró közösségek pedig várhatóan még körülbelül 10 ezer hektárt. Sajnos a pályázati források felhasználásával, illetve a három év leteltével nem látszik, hogy lenne új pályázat, támogatás, amelyet a gazdálkodók igénybe tudnának venni. Ráadásul Szigeti Tamás több jogosultságot adna a közösségeknek, például, hogy ne csak öntözésre vagy éppen csatornatisztításra, hanem más műveletekre való gépeket is lehessen vásárolni.
Megjegyezte, hogy az egyébként elég jelentős bérek ellenére nehéz például paprikaszedésre munkaerőt találni, ezért is fontos lenne, ha támogatással gépesíteni lehetne ezt a folyamatot is. Visszatérve azonban a vízdíjra; jelenleg a gazdálkodónak két típusú vízdíjat: vízkészletjárulékot és vízszolgáltatási díjat szükséges – papírforma szerint legalábbis – fizetnie. A vízkészletjárulékot a mezőgazdasági vízhasználónak az általa igénybe venni tervezett vagy igénybe vett vízmennyiség után kell megfizetnie, egy jogszabályban meghatározott matematikai képlet szerint meghatározva. Megfizetése alól számos esetben mentesség adható, például vízjogi engedélyenként évi 500 köbmétert meg nem haladó vízmennyiség után, legyen szó bármilyen vízhasználatról. Ezzel szemben a vízszolgáltatási díj a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetése és fenntartása után fizetendő. Ez a díjtétel két részből áll: alapdíjból (rendszerhez kapcsolódó fenntartási költségek) és változó díjból (szivattyú üzemeltetési költsége). A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint 2021. január 1-től a mezőgazdasági vízhasználó eleve az alapdíj 50%-át fizette, míg 2019. január 1-től a változó díj 100%-át meg kellett fizetnie. Az idei évben azonban, elsősorban a magas energiaárak miatt, mindez megváltozott. A NAK információi szerint az állami támogatásban jelentős hiány keletkezett, továbbá a termelők által fizetendő vízszolgáltatási díjak is megemelkedtek, néhol drasztikus mértékben. A díjmentesség kizárólag azokat a termelőket érinti, akik a mezőgazdasági művelés alatt álló területeiket felszíni vízből öntözik, vízjogi üzemeltetési engedély, bejelentés vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében.
SZERZŐ: CSEGŐDI TIBOR LÁSZLÓ
