Kevesebb lesz az idei meggytermés a tavalyinál, de a kereslet is rosszul alakul az infláció miatt. A termelők patthelyzetben vannak.
Az idei hazai meggytermés a jelenlegi kilátások alapján mintegy 15-20%-kal lesz alacsonyabb a tavalyi, 64 ezer tonnás eredményél. Az időjárási hatások azonban fajtánként és termesztőkörzetenként eltérőek, nehezen becsülhetők – áll a FruitVeB oldalán. Az árak sem a termelői oldalon, sem a konzervipar oldalán nem emelhetők a keresletcsökkenés miatt.
Az aszály utóhatása kombinálódott a hűvös tavasszal
Az idei gyenge termés oka a következők:
- Az extrém aszály a tavalyi évben vélhetően visszavetette a nyári virágrügyfejlődést. Augusztus végén megérkeztek az első érdemi csapadékok, és az ősz jó vízellátottságot hozott. Valószínűsíthető, hogy az őszi kiadós esőzések nélkül idén tavasszal egy nagyon gyenge virágzás lett volna tapasztalható. A jó virágzás ellenére a virágok nem kielégítő kondícióban lehettek, ezt tükrözte a gyengébb termékenyülő képességük.
- Az idei március-április során több hullámban alakultak ki erősebb éjszakai lehűlések, így fagykárosodást is szenvedtek a virágok. Bár jelentős közvetlen rügy- és virágfagykárt nem láttunk, de vélhetően „megfáztak”, ami tovább rontotta a termékenyülő képességüket.
- Az április közepén kezdődő, hosszú, mintegy 3 hétre elhúzódó virágzás alatt gyakran volt hűvös, szeles, csapadékos, fényszegény az időjárás, ami akadályozta a méhek járását, majd nehezítette a terméskötődést. Mindezek együttes eredője az lett, hogy sok virágból nem kötődött gyümölcs.
- A virágzáskori hűvös, csapadékos időjárás okán sok helyen nagyon jelentős moníliafertőzés tapasztalható, ami termőfelület-csökkenést és termésveszteséget is okoz.
- A tavalyi extrém aszály után nagyon sok meggyültetvényben 10-20%-os fapusztulást tapasztaltak idén.
A minőség rendben van
A relatíve gyenge terméshez hozzátartozik még, hogy nagyon heterogén a termés: nagyon nagy eltérések vannak termesztőkörzetenként, fajtánként, sőt vállalkozáson belül akár ültetvényrészenként is. Az Érdi bőtermőtől (első korai főfajta) egész jó, sőt helyenként nagyon jó termés várható. A cigánymeggy mindenhol nagyon gyengén teljesít (20-40%-os termés van), és általában a Debreceni bőtermő is. A többi fürtös meggy, mint a Petri, Újfehértói fürtös és a Kántorjánosi nagyon heterogén, térségenként nagyon eltérő termést mutatnak.
A gyümölcsminőség egyelőre nagyon jónak tűnik: az ültetvények átlag alatti termésterhelése és a bőséges csapadék okán a gyümölcsméretek nagyon jók. Az április-májusi, csapadékos időjárás miatt azonban félő, hogy akár nagyon jelentős antraknózisfertőzés is felléphet (ennek tünetei majd kb. június utolsó dekádjában jelenhetnek meg). Kockázatot rejt a betakarítási időszak csapadékos időjárása is, ami (a 2018–2020. évekhez hasonlóan) gyümölcsrepedést, rothadást okozhat.
Nem fogy a befőtt, a fagyasztott áru
A hazai konzervipar június 20-22. körül fog elindulni a feldolgozással. A szegmensben (konzervipar, hűtőipar, léipar) az ilyenkor szokásosnál 10-20%-kal több tavalyi áru van készleten, ami a fogyasztás (kereslet) hasonló mértékű visszaesésével magyarázható. A kereslet várhatóan a következő egy évben is ezen a mérsékeltebb szinten fog mozogni belföldön és külföldön egyaránt. A feldolgozóipar szereplői egyelőre azzal számolnak, hogy – a piac felvevőképességéhez igazodva – valamivel kevesebb meggyet dolgoznak fel, mint tavaly.
A jelenlegi információk alapján a legnagyobb termelőnek számító lengyelek kb. a tavalyinak megfelelő termést várnak (~150 ezer tonna, ami kb. 20%-kal marad el a jó termésnek számító 180 ezer tonna mögött). Szerbiából is hozzávetőlegesen tavalyi termésről szólnak a hírek, míg Németországban és Nyugat-Európában 10-20%-kal alacsonyabb termést várnak a tavalyihoz képest. Lengyelországban, Németországban és Nyugat-Európában július első dekádjában vagy annak végén indulhat a szüret.
A magyar meggy szempontjából legnagyobb jelentősége a meggybefőtt piacának van, hiszen a meggy 60-70%-a a belföldi és külföldi konzerviparban hasznosul. Fontos tényező, hogy a meggybefőtt nagy, német vevői a tavalyi befőttárakhoz képest semmilyen további áremelést nem hajlandóak elfogadni, ami nagymértékben köszönhető annak is, hogy a magyar meggybefőttgyártók szervezettsége rendkívül alacsony. A tavalyi meggybefőttárak várható változatlanságával szemben a meggybefőtt-előállítás költsége mintegy 20 eurócentet emelkedett üvegenként (amiből mintegy 10 €-cent a befőttesüveg árának emelkedése, a többi az energia, a munkabér, a cukor, a lapka árának növekedésére vezethető vissza). Hozzá kell tenni, hogy a konzerviparban (és más feldolgozóipari szakágazatokban is) jelentős költségemelkedés zajlott le már 2021-ről 2022-re is.
Csak a költség emelkedik
Nem csak a feldolgozás költségei nőttek drasztikusan, hanem a meggytermesztés költségei is: a hektáronkénti költségek mintegy 30-50%-kal növekedtek az elmúlt 2-3 évben, idén pedig a gyenge termés tovább növeli a kilogrammonkénti önköltséget. A gazdák már tavaly sem kaptak érdemben magasabb termelői árat, mint 2021-ben vagy 2020-ban, annak ellenére, hogy az inputanyagok, az energia és az élőmunka ára extrém módon megdrágult.
A meghatározó európai és hazai piaci szereplők vélekedése alapján jelenleg a következő tényezők döntőek a kereslet-kínálati viszonyok alakításában:
- A keresleti oldalt a fogyasztásban bekövetkezett 10-20%-os csökkenés határozza meg, amit egész Európában az inflációs környezet generál.
- A kínálati oldal az átlagosnál nagyobb befőtt-, sűrítmény- és fagyasztottmeggy-készletszinttel, az előrejelzett 15-20%-kal kisebb magyar terméssel és más európai meggytermelő országok tavalyihoz hasonló vagy annál valamivel alacsonyabb termésével jellemezhető.
- Mindezen tényezők együttesen kereslet-kínálati egyensúlyt teremtenek a piacon.
Az ártárgyalásokon a termelőknek és a feldolgozóknak is célja, hogy a megnövekedett termelési/gyártási költségeiket érvényesíteni tudják az árakban, ez pedig csak a tavalyi árak növelésével lehetséges. A fentiekben körülírt kereslet-kínálati viszonyok és a magyar meggyszektor alacsony szervezettsége miatt azonban az idei évben is nagy a valószínűsége annak, hogy sem a termelők, sem a feldolgozók nem lesznek képesek megfelelő szinten érvényesíteni érdekeiket. Ez pénzügyi-gazdasági nehézségek elé állíthatja az ágazat szereplőit, aminek hosszú távon súlyos következményei lehetnek a hazai meggyszektorban.
A 2022. évi belföldi konzervipari és hűtőipari meggy termelői árak a 200-220 Ft/kg magasságában alakultak (gyárba beszállított áru átvételi ára). A német exportmeggy ára (értve alatta a Németországba kiszállított, előkészített és előhűtött meggy árát) a 280 Ft/kg körüli termelői árszinten mozgott. A lémeggy esetében a speciális fajták (cigánymeggy, Oblacsinszka) termelői ára a nettó 90-130 Ft/kg között mozgott, míg más fajták léipari felvásárlása – korlátozott mennyiségben – jellemzően 70-90 Ft/kg nettó termelői árak mellett ment végbe.
Ez a cikk is érdekelheti a témában: Két tényező megmentheti a katasztrófától a hazai gyümölcsöt.
Összeállította: Gönczi Krisztina
