Drasztikusan csökkent a 2021. évhez képest az őszi kalászosokkal bevetett ukrán terület, a repcéé viszont csak keveset változott. Minden jel arra utal, hogy tavasszal a napraforgót is megnyomják a keleti kollégák.
A háború megnehezítette az ukrán mezőgazdasági termelést, az áruk szállítását és értékesítését. Az őszi esők miatt pedig csúsztak a vetések, a kukorica betakarítása idő előtt leállt, és elmaradtak fontos talajművelési munkák. Az ukrán agrárminisztérium adatai szerint az idén betakarítandó őszi kalászosok termőterülete a tavalyi évhez képest bő 40%-kal, 7,7-ről 4,5 millió hektárra csökkent. Az előzetes tervek 4,78 millió hektárral kalkuláltak.
Bő 40 százalékkal kisebb kalászosterület
A megvalósult vetésből a búza legfeljebb 3,8 millió hektárt tehet ki, ami a terv 94%-a (tavaly 6,5 millió hektár volt), de így is a hazai szükséglet duplája lehet majd a termés. Az árpa legfeljebb 613 ezer hektárt foglal el, ami a tervezett terület 91%-a (tavaly 1 millió hektár volt). A rozs 79,2 ezer hektáron nyújtózik el, ami a terveket 93%-ban fedi (tavaly 159 ezer hektárt tett ki). Repcével viszont nagyobb területet vetettek be a tervezettnél (104%), de ez az egymillió hektár is kisebb, mint a tavaly learatott, rekord nagyságú terület (1,16 millió hektár). Ezzel együtt is ez a növény az őszi vetési szezon nyertese, hiszen dacára a háborúnak csak 14%-os mínuszt szenvedett el a területe.
December elején a vetések 65%-a volt jó vagy kiváló állapotban. Ez megfelel a statisztikai átlagnak, és azt jelzi, hogy az időjárás nem befolyásolta a növények állapotát. Ágazati szakértők szerint a tavalyi állapotnál most jobb kondícióban vannak a növények. A talajnedvesség eddig a termőterület döntő részén optimálisan alakul, bár keleten és nyugaton akadnak túl nedves, míg délen a kívánatosnál szárazabb régiók is.
A tavaszi olajmag is teret nyerhet
Elemzők szerint idén tavasszal az el nem vetett ősziek helyére is napraforgó kerül, sőt, az olajnövény a kukorica vetésterületéből is kiharaphat egy kicsit, mivel utóbbinak jóval nagyobb a műtrágya- és szárítási igénye. A jó áron értékesíthető napraforgóval egy hektáron többet lehet keresni, mint kukoricával, és a szűkebb vetésforgónak sem túl nagy a növény-egészségügyi kockázata. Az ukrán szaktárca szerint a gazdálkodók idén is biztosítják az ország élelmét, és az agrártermékekből bőven jut exportra is.
Lásd a magyar vetési szándékokat ebben a cikkünkben: Tavaszi vetésterv – hátat fordítunk a kukoricának?
