Egész Európában, így Magyarországon is jóval gyengébb kukoricatermés várható az aszályos időjárás hatására, mint az elmúlt években. De pontosan hány tonna lehet idén az országos termésátlag hektáronként, és miként óvható a termés a szárazságtól? Ennek jártak utána az OTP Agrár szakértői.
Az éghajlatváltozással összefüggésben Európa nagy részén gyakoribb és intenzívebb aszályok várhatók, különösen a mediterrán országokban. Európa-szerte megállapítható, hogy a mezőgazdasági veszteségek fő okozója a szárazság. Jelenleg az Európai Unió 68 millió tonnáról 65,8 millió tonnára csökkentette a 2022/2023-as kukoricatermésre vonatkozó előrejelzését (2021/2022-ben ez 70 millió tonna volt), amit tovább lehetne módosítani, hiszen a körülmények egyre csak romlanak Franciaországban és más országokban (pl. Románia, Magyarország, Spanyolország, Közép-Németország) egyaránt. Európa nagy része június óta a harmadik hőhullámtól szenved, így egyre valószínűbb, hogy a klímaváltozás okozta szélsőséges szárazság a kontinens kenyérkosár-országaiban súlyosan rontja a terméshozamokat, és tovább növeli az alapvető élelmiszerek árát.
Az EU előrejelzése szerint a kukorica, a napraforgó és a szójabab hozama is 8-9%-kal csökken a meleg időjárás miatt. Az alacsonyabb kukoricatermés több importot vetít előre az EU-ba egy olyan időszakban, amikor a fő beszállító Ukrajnát – amelyet szintén sújt az aszály – hátráltatja az Oroszországgal vívott háború, és a kedvezőtlen időjárás tovább ronthatja a kukoricatermést a világ más részein is.
És idehaza?
Magyarország főbb kukoricatermő területein a termésbiztonság minden évben a vízellátástól függ, így a vízhiánnyal összefüggésben hazánkban jelentős termésingadozás figyelhető meg (2012: 4 t/ha, 2016: 8,6 t/ha). Kukoricából a sokéves átlag alapján 2,2–4,2 millió tonna közötti az exportunk, amely 6,5–9,3 millió tonna össztermésből származik. Általánosságban a kukorica 35–45%-át exportáljuk, 25-30%-ából takarmányt állítunk elő, 20-25%-a pedig egyéb ipari felhasználásra (pl. bioetanol-gyártás) kerül. Humán élelmezésre minimális mennyiséget használunk, mint ahogyan importja (100–250 ezer tonna/év) sem jelentős. Idén itthon 1 millió 53 ezer hektáron vetettek kukoricát, amelynek 25,1%-a az észak-alföldi, 22,4%-a a dél-alföldi régióban található, tehát nagy termőterület érintett aszállyal. Így, ha a kukorica országos termésátlaga 3 t/ha körül alakul, akkor a 2022-ben betakarítható árumennyiség 3,2 millió tonnára kalkulálható, szemben a sokéves átlag alapján számított 4 millió tonna körüli belföldi igénnyel.
Napjainkban már nemcsak a múlt és a jelen kukoricahozamainak vizsgálatára van lehetőségünk, hiszen az elmúlt évtizedekben számos dinamikus növénytermesztési szimulációs modell került kifejlesztésre, amelyek közül sokat alkalmaznak az éghajlatváltozás hatásainak tanulmányozására, valamint az éghajlatváltozással összefüggő termésbecslésre is. Több kutatás is arra az eredményre jutott, hogy hazánkban csak a klímaváltozás hatására jelentős csökkenés prognosztizálható a kukoricahozamokban a jelenlegivel azonos termesztési feltételek mellett. Fontos megemlíteni azonban, hogy az időjárási tényezők termésre gyakorolt negatív hatását eliminálni nem lehet, de mérsékelni igen, például intenzív agrotechnika alkalmazásával, aszálytűrő hibridek előnyben részesítésével, megfelelő nitrogénműtrágya és öntözés alkalmazásával. Ahol már az elmúlt években sem volt rentábilis a kukorica termesztése, természetesen a megoldás nem a termesztési feltételek hozzáigazítása a megváltozott éghajlati feltételekhez. A vetésváltási rendszerek módosítása lesz a kulcs, azaz a kukorica helyett más, már meglévő növényfajok túlsúlya következhet be, esetleg a jelenlegi vetésszerkezetben nem található, új növények kerülnek a termesztésbe.
FORRÁS: KUKORICA KÖR
