Az adatgyűjtéstől a robottraktorig.
Ahogyan arról korábbi cikkünkben már beszámoltunk, a magyar mezőgazdaság komolyabb megrázkódtatások nélkül vészelte át a világjárvány eddigi hatásait, és – egyelőre úgy tűnik, hogy – a középtávon tervezett beruházások is megvalósulhatnak. Amíg a koronavírus-járvány csak minden nyolcadik gazdaságot érintette közvetlenül (például karanténhelyzet, megbetegedés formájában), addig a munkaerőhiányt a gazdálkodók húsz százaléka emelte ki az elmúlt gazdasági évben tapasztalt hátráltató tényezők közül.
Az ipari forradalmak negyedik szakaszában járunk (Ipar 4.0), ami az agráriumban az adatalapú, digitális mezőgazdaságot jelenti: kiterjedt adatgyűjtést, a nagy tömegű adatok feldolgozását és az így kapott értékes információk automatikus beépítését a termelési folyamatokba. Innen a továbblépést a robotika és a mesterséges intelligencia alkalmazása biztosíthatja, az átállást pedig gyorsíthatja a globális járványhelyzet és a munkaerőhiány, ahogyan a szabályozási környezet kedvező változása is.
Hol is tartunk?
Az Európai Unió agrártámogatási rendszerének reformja kiemelt szerepet szán a környezet védelmének, az új közös agrárpolitika (KAP) emellett ösztönözni fogja a beruházásokat a kutatás és az innováció terén, támogatva ezzel a digitális átállást a mezőgazdaságban. A Digitális Jólét Program (DJP) keretében elkészült Magyarország Digitális Agrár Stratégiája (DAS), melynek célja, hogy az információk gyűjtésével, feldolgozásával, a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növeléséhez, a rendelkezésre álló környezeti erőforrások hatékony felhasználása mellett.
Információszerzés és döntéstámogatás az agráriumban című országos felmérésünk többek között arra a kérdésre is választ keresett, hogy hol tartunk a digitális agrárgazdaság felé vezető úton. A kutatást 2020. augusztus 19. és szeptember 20. között végeztük. Az 1425 fős mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, így a minta a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságokat reprezentálja. A kutatás 84–87%-ban az alapanyag-, gép- és alkatrészbeszerzésben, továbbá az értékesítésben és pénzügyekben döntéshozó; valamint 10–12%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el. A válaszadók mindegyike döntéshozó vagy döntésbefolyásoló legalább egy szakterületen.
A megkérdezett gazdálkodók 61%-a alkalmazott valamilyen precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközt vagy eljárást az elmúlt gazdasági évben. A használt eszközök és eljárások közül a legnagyobb arányban a navigációs rendszert (40%), a legkisebb arányban pedig a változó mértékű öntözést (2%) említették.
A gazdálkodók körében a legtöbbet használt IKT-eszköz az okostelefon (84%), ami még mindig emelkedő trendet mutat. Az internetbankot igénybe vevők száma is növekszik, 2020-ban már a válaszadók 73%-a használta rendszeresen pénzügyeinek intézéséhez. A válaszadók több mint fele használt már a munkája során valamilyen mobilalkalmazást, további 30% pedig tervezi. Ugyanakkor minden ötödik válaszadó elzárkózik a szakmai applikációk használatától.
Az itt bemutatott eredményekből tehát úgy tűnik, hogy a magyar mezőgazdaság szereplőinek egy része tudatosan készül a digitális átállásra, és már megtette az első lépéseket a precíziós gazdálkodás felé. Ők valószínűleg a középtávon tervezett beruházásaikat is összhangba tudják majd hozni a DAS célkitűzéseivel, és jó eséllyel válhatnak a KAP nyerteseivé. A kérdés inkább az, hogy fel tudnak-e zárkózni azok, akik eddig halogatták a felkészülést.
Az AgroStratéga 2020-ban már kilencedik alkalommal végezte el azt a felmérést, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési és döntési szokásaival, preferenciáival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz.
Az országos felmérésnek 2020-ban is szakmai partnere volt az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége), a FRUITVEB (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács), a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége) és a MÁSZ (Magyar Állattenyésztők Szövetsége). E négy szakmai szervezet mellett az EUROCHEM, a HARDI, a NUFARM, a RAPOOL és a SAATEN-UNION is támogatta kezdeményezésünket.
Az országos felmérés eredményeit bemutató kiadvány letölthető ide kattintva.
Pólya Árpád – Varanka Mariann
